Akinek ovis korú gyereke van, jól tudja: elég egyetlen pillanat, amíg nem figyel oda, és valami máris kiborul, eltörik, tönkremegy… A napok részben arról szólnak, hogy a lelkes és energikus gyereket lekössük, részben pedig arról, hogy határokat szabjunk neki – ő pedig mintha nem is csinálna mást, csak ezeket a határokat feszegetné.
“Egy idő után amikor valami huncutságon kaptuk a fiamat, vagy megszegte a szabályokat, valami újat kezdtünk kipróbálni. Nem akartuk megbüntetni, nem akartuk, hogy rosszul érezze magát, a célunk az volt, hogy kapcsolódjunk, és ezen a kapcsolódáson keresztül tanítsuk meg a helyes és helytelen viselkedés közötti különbségekre” – írja Ariadne Brill, a Mother.ly internetes portál szerzője. “Megoldást vagy alternatívákat kerestünk a fiammal együtt, előtte pedig beszélgettünk, játszottunk vagy csak üldögéltünk együtt. Előfordult, hogy csak megöleltük egymást. Lehetőséget adtunk neki, hogy kijavítsa a hibákat vagy elgondolkozzon azon, amit tett.”
“Néha voltak következmények, de csak olyanok, amelyek közvetlenül kapcsolódtak a tettéhez. Ha kiborított valamit, fel kellett törölnie. Ha eltört valamit, össze kellett ragasztania” – folytatja. “Sokan valószínűleg úgy gondolják, hogy ez nem is igazi nevelés, és kizárt, hogy működjön egy gyereknél.”
A pozitív nevelés alapja a tisztelet
A pozitív nevelés alapelvei közé tartozik a tisztelet, illetve annak tudatosítása a szülőkben, hogy a gyermekek többre képesek, mint azt hisszük. A szülő és gyermek közötti kapcsolódás pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy egy viselkedési mintát kijavítsunk. A gyermekünknek szüksége van arra, hogy nyugodtan és magabiztosan vezessük őt akkor, ha esetleg valami rosszaságot csinál. Ez segít megőrizni, megerősíteni a közöttünk lévő bizalmat is.Persze, ez a legtöbb esetben egyáltalán nem könnyű, de ha megpróbálunk lassítani, nyugodtak maradni, és megérteni a gyermekünk cselekedete mögötti motivációkat – például a kíváncsiságot -, sokkal egyszerűbb lesz büntetés helyett irányt mutatni. Ez pedig hosszú távon kifizetődőbb. A szakemberek szerint ugyanis a fegyelmezés pillanatai rendkívül fontosak a gyermekünkkel való kapcsolatban, hiszen ilyenkor formáljuk őket a legerőteljesebben.
Kapcsolódj fegyelmezés előtt, de hogyan?
Íme néhány tipp, melyek segítségével kapcsolódhatsz a gyermekedhez, még mielőtt kijavítanátok a hibát, helytelen viselkedést.
- Próbálj meg nyugodt maradni, és “félretenni” a saját félelmeidet, elvárásaidat.
- Igyekezz “belépni” a gyermeked világába, és az ő szemével nézni a helyzetet.
- Hallgasd meg a gyermekedet!
- Koncentrálj a megoldásokra és a lehetőségekre!
- Gyengéden érintsd meg a gyermekedet, pl. öleld meg vagy fogd meg a kezét.
- Beszélj kedvesen és nyíltan, és csak olyan dolgot mondj ki, amit komolyan is gondolsz.
- Ereszkedj le a gyereked szintjére (pl. guggolj vagy térdelj le hozzá) és nézz a szemébe.
- Higgy abban, hogy képesek vagytok együttműködni, és a gyermeked képes arra, hogy jobb döntéseket hozzon.
(Cikk forrása: mother.ly)Ez is érdekelhet: