A játék nagyon fontos a babák, a kisgyerekek életében, de teljesen máshogy történik maga a játék a különböző életkorokban. Nem túlzás azt állítani, hogy a játszás a világ felfedezése egy kisgyerek számára és szinte semmi sem fejleszt annyi területet, mint a szabad játék. Lássuk, milyen állomásai vannak a játszásnak kétéves korig.
Kép: Getty Images
Játék nélküli játék – három hónapos korig
Tulajdonképpen foglalkozás nélküli játék, azaz nem az a fajta játék, amit oly jól ismerünk. Ebben a szakaszban a csecsemők felfedezik a körülöttük lévő tárgyakat, a saját testrészeiket. Szájába veszi a játékokat, nézegeti és megérinti a játszószőnyeg lelógó játékait, nézegeti a tükröt – mindez segíti a finommotorikus készségek, a nagymozgások fejlődését. Nem utolsó sorban felfedezi a világot az őt körülvevő tárgyakat.
Egyéni vagy magányos játék – születéstől 2 éves korig
A magányos játék egy olyan játéktípus, amikor a kicsik teljesen egyedül, más gyerekektől távol, saját játékaikkal egyedül játszanak. Például megépítheti saját egymásra rakható pohártornyát, vagy játékokat rakhat vödrökbe, és kiveheti őket – mindezek lehetőséget adnak neki arra, hogy gyakorolja a szortírozási készségét, és dolgozzon a motoros fejlődésén.
Szemlélődő vagy bámészkodó játék – kétéves kor körül
A bámészkodó játék inkább “nézelődés”, mint “játék” – egyszerűen csak megfigyeli a többi gyermek játékát, anélkül, hogy részt venne benne -, de ettől még nagyon fontos a gyermek fejlődése szempontjából. A gyerekek elég sokat tanulnak a társaik megfigyeléséből, például azt, hogyan kell használni a játékvasutat, vagy hogyan kell felváltva játszani és osztozni.
A bámészkodó játékban részt vevő gyerekek nem feltétlenül érzik magukat kirekesztve a csoportból. Ők csak egy olyan játéktípusban vesznek részt, amelyen minden csecsemő és kisgyermek átesik. A bámészkodó játék során a gyerekek általában közel ülnek a csoporthoz, amelyet figyelnek.
Párhuzamos játék – kétéves kor felett
A párhuzamos játék során a kicsik egymás mellett vagy egymás közelében játszanak, anélkül, hogy kölcsönhatásba lépnének egymással. Lehet, hogy ugyanazokkal a játékokkal játszanak –például játékkocka-tornyokkal vagy kisautókkal –, de egyedül játszanak, mindegyikük a saját kis világában.
A párhuzamos játék azonban különbözik a magányos játéktól. Ez részben önálló játék, részben pedig csoportos játék – és a jó hír az, hogy a gyermeked már egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy képes legyen másokkal együtt játszani.
Kapcsolódó cikkek
