
(Kép forrása: Getty Images)
A matrescence (anyává érés) fogalmát Dana Raphael antropológus vezette be 1975-ben, ami a pubertáskorhoz hasonlóan egy fejlődési átmenet, amely akár 2–3 évet is igénybe vehet. Csak miközben a kamaszoktól azt várjuk, hogy változzanak, az anyák esetében ezt nem akarjuk elfogadni, pedig kutatások bizonyítják, hogy az agyterületek átrendeződnek ebben az időszakban. Nem csoda, hogy az anyák identitásválságot élnek meg.
Egy külföldi tartalomgyártó anya, Bee De La Cruz nyersen őszinte posztja már 2 és fél millió megtekintésnél jár, amiben pontokba szedte, hogy milyen tanácsokat adna 3 évvel ezelőtti önmagának, hogy átsegítse a gyermekágyas időszakon, amit pokolként élt meg.
1. Hagyd abba, hogy arra vársz, mikor leszel újra a régi önmagad – ő már nincs. Gyászold meg, aztán ismerd meg az új énedet.
2. A partnered nem gondolatolvasó. Ha segítségre van szükséged, mondd ki, de komolyan.
3. Ha mindig a babát helyezed előtérbe, az összetör. Te is fontos vagy, helyezd magadat is előre.
4. Nem kell több babacucc. Több alvásra, napfényre és határokra van szükséged.
5. Igen, teljesen normális, ha néha utálod az anyaságot. Az a mérgező, ha úgy teszel, mintha nem így lenne.
6. Zuhanyozz le. Öltözz fel. Minden nap. Akkor is, ha nem mész sehova.
7. Ne görgesd tovább olyan anyainfluenszerek posztjait, akik miatt rosszul érzed magad. Kövesd ki őket, és lépj tovább.
8. Nem, az anyai bűntudatod nem valami nemes dolog. Kimerítő, és csak visszatart.
9. Azért nem tudsz kötődni a babádhoz, mert ki vagy égve. Pihenj, aztán újra kapcsolódhatsz.
10. A benned lévő frusztráció nem a babáról szól. Hanem arról, hogy mindenki elvárja, hogy mindent te csinálj.
11. A gyógyulás nem csendben történik. Menj terápiára, kérj gyógyszert vagy segítséget – szégyenérzet nélkül.
12. Nem tartozol senkinek azzal, hogy gyorsan visszanyerd az alakod. De tartozol magadnak azzal, hogy visszatérj önmagadhoz.