Attól, hogy egy tünet épp a fogzás időszakában jelentkezik, még egyáltalán nem biztos, hogy ok-okozati kapcsolat áll fenn. Lássuk, mit mond a tudomány a leggyakoribb négy fogzási mítoszról.
Tévhit: A fogzás lázat okoz
Nem okoz lázat a fogzás. A fogzás leggyakoribb tünetei a nyálzás, nyűgösség, ingerlékenység, az íny érzékenysége. Az elterjedt tévhit szerint fogzáskor és/vagy a fog áttörésekor a baba belázasodhat. A Pediatrics-ban korábban publikált kutatás szerint – amelyet 3500 gyerek bevonásával készítettek -, a fogáttörés néhány tizeddel megemelheti a baba testhőmérsékletét, de lázat semmiképpen nem okoz. Ezt erősíti meg a todaysparent-nek Carly Brown fogorvos is.
Ha a baba éppen fogzik és belázasodik, akkor másra gyanakodjunk, ne a fogzásra.
Tévhit: A fogzás hasmenést okoz
Hasmenésről akkor beszélünk, amikor a széklet híg és egy napon belül háromszor vagy annál többször fordul elő. Nincs összefüggés a jelenlegi tudományos konszenzus szerint a fogzás és a hasmenés között. Éppen a fogzási kor környékén kezdi felfedezni a baba a világot, emiatt sokkal több kórokozóval találkozik. Mindent a szájába vesz, baktériumokat is, ez is okozhat hasmenést. De a fogzás önmagában nem.
Tévhit: A fogzás fülgyulladást okoz
Fülfájást okozhat, de gyulladást nem. A fogzási fájdalom kisugározhat a fülbe, ezért kaphat oda a baba vagy piszkálhatja a fülét. Ha a baba lázas, sír, és a füléhez kap, akkor irány az orvos, ezeket a tüneteket így együttesen nem a fogzás okozza.
Tévhit: A fogzás pelenkakiütést okoz
Időben egybeeshet, de ettől még nincs közöttük ok-okozati összefüggés. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint a pelenkakiütés a fogzás időszakában gyakrabban jelentkezik, mert a baba mindent a szájába vesz, így a bejutó baktériumok hasmenést okoznak, ami kicsípi a baba bőrét. A hozzátáplálás is ludas lehet, az új ételektől is hígabb lehet a széklet. Valamint a baba sokkal többet mozog, a pelenka kidörzsölheti a bőrét.
Kapcsolódó cikkek
