A beszédtanulás a gyermek fejlődésének egyik különleges és a mai napig sokat kutatott része, amivel számos tudományterület, köztük a pszichológia, a szociolingvisztika, a nyelvtudomány és az orvostudomány is előszeretettel foglalkozik.
Hogyan tanulunk beszélni?
Vannak kutatók, akik szerint genetikai örökségként van belénk programozva a nyelv elsajátításának képessége, míg mások úgy vélik, elsősorban a gyermeket körülvevő szociális környezet az, ami kulcsszerepet kap a nyelvtanulás és beszédfejlődés során.
Hogy hol az igazság? Valószínűleg e két tényező együttesen járul hozzá ahhoz, hogy egy gyermek néhány év alatt képes lesz elsajátítani az anyanyelvét.Ez persze egy roppant összetett és bonyolult feladat, ami a szavak felismerését, jelentésüknek megértését és elraktározását is magában foglalja, miközben a nyelv szabályait is meg kell tanulnia a gyermeknek.
Mi kell ahhoz, hogy a beszédfejlődés beindulhasson?
A beszéd megindulásának alapvető feltétele, hogy a gyermek ép beszédszervekkel (gége, nyelv, hangszálak stb.) rendelkezzék, ép legyen a hallása és egészséges az idegrendszere. A beszédtanulás során ugyanis nagyon fontos a megfelelő észlelés, megértés és a hallottak feldolgozása. A gyermeknek képesnek kell lennie felismernie a hangokat, szavakat, a szavak jelentését, valamint a szó-és mondatképzés szabályait. Emellett meg kell tanulnia azt is, hogy miként használjuk a nyelvet egy-egy konkrét beszédeseményben.
A beszédfejlődés mérföldkövei
A beszédfejlődés szakaszai – akárcsak a mozgásfejlődés – meghatározott sorrendben követik egymást, de természetesen itt is akadhatnak jócskán különbségek abban, hogy ki mikor jut el egy-egy szintre.
Nézzük, milyen fontos állomásokat kell érintenie a gyermekeknek!
1. Magzati kor
A beszédtanulás elsajátítása már az anyaméhben elkezdődik. A magzat megtanulja megkülönböztetni édesanyja beszédének ritmusát, hanglejtését és intenzitásváltozását a többiekétől, így születését követően szívverése és hangja is ismerős lesz számára.
2. 0-6. hét: A vegetatív hangadások időszaka
Az első hetekben a csecsemő legfontosabb kommunikációs formája a sírás lesz, amire édesanyja érzékenyen reagál.
Kb. kéthetes korától kezdve aztán megjelennek a kifejező sírás különféle típusai, amelyek más-más kommunikációs szándékot fejeznek ki. A fájdalomsírás ezek közül a legintenzívebb, míg a diszkomfortérzet jelzésére szolgáló sírás alacsonyabb intenzitású és frekvenciájú. A felnőttek percepciója érzékeny a különféle sírások megkülönböztetésére annak jellegzetes jegyei alapján.
3. 6 hetes kortól-6 hónapos korig: gőgicsélés
Az egészséges újszülött kb. hathetes korától kezd gőgicsélni. Miközben élvezettel játszik hangszálaival, nyelvével és a hangképzéshez szükséges beszédszervekkel, azt is megtanulja, hogy ezek belőle jönnek elő.
Bár a gőgicsélés számunkra teljesen értelmetlen idegen nyelvű halandzsának tűnik, valójában a beszédtanulás fontos előkészítő szakasza lesz, hiszen a baba általa tanulja meg a beszédhangok elsajátításához szükséges artikulációs gesztusokat.
Miből áll a gőgicsélés?
Kezdetben mindössze egyetlen magánhangzóra emlékeztető hangot ad ki a pici (őőőő-eeee), aztán megjelennek a kettőshangzók (oá, au), majd a mássalhangzókat tartalmazó véletlenszerű kapcsolatok is (főként a két ajakkal képzett hangok: m, b, p). A gőgicsélt hangsorok idővel aztán egyre hosszabbak lesznek, és akár három különböző hangot is összeköt a baba (mba).Miközben gőgicsél, elkezdi figyelni környezetét, a hang felé fordul, és egyúttal megpróbálja utánozni a látottakat, hallottakat. Amikor környezete reagál, mosolyog és hangadással, kacagással válaszol.
- Kapcsolódó: Ezért beszélünk másképp a babához
4. 6-10. hónap: gagyogás
A baba hat hónapos kora körül egyre inkább saját anyanyelvének hangkészlete és az ezekből képzett hangkapcsolatok jelennek meg a gőgicsélésben. Ez már a gagyogás korszaka, melynek jellemzője, hogy a beszédhangok kettőzve követik egymást a szótagokban (baba, nene, tete). A beszédfejlődés ezen szakaszában a csecsemő a gesztusjátékokat is elkezdi utánozni, és már kezdi összekapcsolni a hangokat és jelentéseiket is. Ekkor már kommunikációs céllal használja a hangsorokat, ugyanolyan dallammal, hangerővel kísérve ugyanazokban a helyzetekben.
5. 10-18. hónap: holofrasztikus szakasz
A gyermekek első szavainak megjelenése erre az időszakra tehető, ez egy esztendő korára kb. 5-10 szót használatát jelenti (de akár 50 szót is megért). Az ekkora elsajátított szavak jellemzően a közvetlen környezetében megtalálható tárgyak, emberek, ételek, mindennapi “itt és most” tevékenységek megnevezéseit jelentik. Ekkortájt a baba már felfigyel arra, hogy szülei, testvérei a nevén szólítják, az egyszerűbb instrukciókat megérti és végrehajtja, és ő maga is alkalmazza az igen és nem szavakat. Kérésre rámutat az adott tárgyra. Ugyanakkor az első életév környékén még nem képes felismerni a beszéd egészét, a teljes mondanivalót a beszédhelyzet és a környezet gesztusai alapján igyekszik összerakni.Ezt az időszakot a holofrázisok szakaszának is nevezik, mert a gyermek a már megtanult szavakat szómondatként alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy bár formailag szavakat használ, a gyakorlatban azonban ezek egy teljes mondatot fejeznek ki. A szómondatok megértését mindig befolyásolja az adott szituáció és az intonáció is. A “baba” szómondat jelentheti azt is, hogy “Itt egy baba”, vagy hogy “Kérem a babát”, esetleg, hogy “A baba az enyém”. Érdekesség, hogy a gyermekek egyszerűsítésre törekszenek, így kezdetben csak a hallott hangsor egy részletét fogják megismételni (pl. baba helyett: -ba), és csak kis idő múlva, az észlelés finomodásával adják vissza a megfelelő szótagszámot (baba).
6. 1,5 éves kor-2. év: a szótárrobbanás időszaka
Ekkora a gyerkőc már képes szavakkal kifejezni magát (kb. 30-100 szót ismer), beszédmegértése is finomodik, és egyértelműen meg tudja különböztetni saját anyanyelvét más nyelvektől.Ez a korszak az ún. szótárrobbanás időszaka is egyúttal, hiszen hihetetlen tempóban sajátítja el a szavakat a gyermek. Naponta akár 9-10 új szót is megtanulhat, amelyeket el is kezd egymás mellé illeszteni, bár a nyelvtani elemek még hiányosak (pl. Főz ebéd.), és a névmásokkal sincs teljesen tisztában (pl. én helyett babának nevezi magát). A mondatok főként alany-igei állítmányból (pl. Apa vezet.), vagy igei állítmányból és tárgyból állnak (Akarok almát). De megfigyelhetőek a birtoklást kifejező szerkezetek és az állítmány-határozós kapcsolatok (pl. Megy boltba) is.
- Kapcsolódó: A beszédfejlődés szakaszai 1-3 éves korig
7. 2-3. év: telegrafikus beszéd
Mire erre az állomásra ér gyermekünk, már szinte az összes magán- és mássalhangzó megjelenik a beszédében, és szókincse – ami folyamatosan fejlődik – kb. 300 szóból tevődik össze. Ez a szókincs kezdetben főként főneveket tartalmaz, ám egyre több ige is megfigyelhető benne.Ekkortájt jelenik meg a telegrafikus beszéd (távirati stílusú beszéd), amelyben a kezdetben kétszavas mondatokat a 3-4 szavas mondatkezdemények váltják fel. A távirati stílusra az jellemző, hogy a gyermek szavak és morfémák összeillesztésével alkot mondatoka, és elsősorban a szavak sorrendje utal a logikai összetartozásra (pl. Autó le. – Lesett az autó). Ennek az a magyarázata, hogy ebben az időszakban még nem használja a toldalékok széles választékát, és a funkciószavakat is mellőzi (pl. névelők).Elkezdődik ugyanakkor az alaktani szabályok elsajátítása is, és bár nehéz a toldalékok megjelenésének pontos sorrendjét felvázolni, elmondható, hogy először az egyszerűbb, egyalakú toldalékok jelennek meg, illetve azok, amelyeket a leggyakrabban hall a környezetétől.
Amire elsőként felfigyelhetünk, az általában a tárgy -t ragja (babát, hajót), a -ba(n)/-be(n), (atóban, kertben).Szintén korán elkezdi használni az -é birtokjelet (babáé) és a birtokos személyjeleket (babám, labdája) is. Ez amiatt van, mert a gyermeket ebben az időszakban erősen foglalkoztatják a birtokviszonyok, és az egocentrikusság beszédében is megjelenik (elsősorban arról beszél, ami őt foglalkoztatja, ami vele kapcsolatos).Kétéves kor körül figyelhető meg az ún. kulcsszó stratégia is, ami azt jelenti, hogy a gyermek már megért néhány szót a közlésből, és ez alapján találja ki a másik teljes mondanivalóját. Ekkorra már kételemű utasításokat is végre tud hajtani (pl. Vedd fel a labdát és hozd ide!).
Ahogy megismerkedik a toldalékokkal – a harmadik életév végére -, a beszéd telegrafikus jellege is kezd megszűnni, és a mondatok egyre inkább hasonlítanak ahhoz, ahogy, mi felnőttek beszélünk
8. 3-6. év: A nyelv kialakulása alapfokon
Az óvodába lépő gyermeknél immár kialakul az anyanyelvre jellemző hangrendszer. Ekkorra már kb. 900-1000 szót használ, amelyek többségében főnevek, de sok ige is található köztük, valamint melléknevek és számnevek is akadnak az aktív szókincsében. A korábbi nyelvtani és artikulációs hibák többsége megszűnik, a mondatok pedig egyre összetettebbek lesznek a toldalékok használatának köszönhetően. A gyerkőc 3-4 éves korára az alaktani és mondattani szabályok többségét felismeri és igyekszik is használni.
Az óvodáskorú gyermek elkezdi alkalmazni a névmásokat (enyém), és a kérdőszavakat is (mikor).A negyedik életév az ún. verbális mámor időszaka, amikor az igék kerülnek túlsúlyba. Az ovis nagy élvezettel és szívesen mesél, párbeszédet kezdeményez, miközben egyre ügyesebben használja a társalgási szabályokat (pl. megszólítás, köszönés). Átvitt értelmű beszélgetéseket is egyre jobban megérti.
- Kapcsolódó: Mindent a kisgyermekkori beszédfejlődésről
9. A 6. évtől: A nyelv fokozatos gazdagodása és bonyolódása
Az iskolába lépés időszakáig a gyerekekre az ún. szituatív beszéd lesz jellemző, vagyis a mondottak mindig kiegészülnek az adott helyzetből származó ismeretekkel és információkkal. 5-6 éves kortól kezdve azonban egy fontos változás érhető tetten: a kontextusos beszéd is megjelenik, amikor egyedül csak a szöveg kerül fókuszba, és a szó jelentése már fokozatosan függetlenedik a konkrét cselekvésektől.
Mire iskolás lesz a gyermek, a hangképzési bizonytalanságok már megszűnnek, a beszédstílus finomodik, és valamennyi szófaj és alaktani jelenség megtalálható beszédében. Az iskolában a gyerekek már képesek elvont dolgokról beszélni, és bonyolultabb összefüggéseket is kifejezni.
Mikor forduljunk szakemberhez?
A gyermekek beszédfejlődésének üteme nagyon eltérő lehet, de vannak olyan jelek, amelyekre érdemes felfigyelni és szakember segítségét kérni.
Ha azt tapasztaljuk, hogy beszédfejlődése el van maradva az átlagtól, vagy szókincse megrekedt, akkor mindenképpen érdemes utánajárni az okoknak!Figyelmeztető jel, ha a gyermek nem utánozza a környezete beszéd és egyéb hangjait, és 18 hónapos koráig még nem szólal meg. Vegyük intő jelnek, ha kétéves korára nem rendelkezik 50 szavas szókinccsel, illetve, ha még nem kezdett el többelemű kombinációkat használni!
A megkésett beszédfejlődés mögött hallási problémák, környezeti tényezők, idegrendszeri sérülések vagy genetikai okok is állhatnak, amit érdemes alaposan körbejárni és megvizsgálni!Beszédhibák esetében a 4-5 éves kor a mérföldkő, a normális ütemben fejlődő gyermek eddigre kinövi az élettani beszédhibákat is.
A beszédfejlődéssel kapcsolatos problémákat fülész, logopédus, gyermekpszichológus, gyermekideggyógyász és gyógypedagógus segítségével lehet orvosolni.
Kapcsolódó cikkek
