Két formája ismeretes, a toxikus irritatív dermatitis és az allergiás kontakt dermatitis.
Akut gyulladás
Toxikus irritatív dermatitis esetén valamilyen irritatív anyag (kémiai anyagok, kozmetikumok) a bőrön akut gyulladást hoz létre, ami úgy nyilvánul meg, hogy a bőr élénkvörös, meleg tapintatú lesz, az ödéma következtében a bőr feszül, felszíne fényes. A nagyfokú gyulladás következtében hólyagok, nedvezés alakul ki, hámlás jelentkezik égő, viszkető érzés kíséretében. Nagyon fontos a gondos anamnézis, mert amennyiben nem sikerül meghatározni és elkerülni az irritáció okát, az azt kiváltó anyagot, a folyamat krónikussá válhat.
Számtalan allergén anyag van. Például a háztartásokban is gyakran előforduló, széles körben használt vegyi anyagok, fémek, ételadalékok is okozhatnak toxikus irritatív dermatitist, mint például a fémtárgyakban előforduló nikkel, a ragasztókban, tisztító és tisztálkodó szerekben, kozmetikumokban alkalmazott vegyi anyagok, a – többek között a cementben megtalálható – króm, a gumi alkotórészei vagy a számos étel-italban jelen lévő perubalzsam, festék- és illatanyagok. Gyakori használat során még a legkímélőbb szappanok, mosószerek, valamint bizonyos fémek is irritálhatják a bőrt. Az ismételt, gyakori érintkezés (akár víz esetében is) kiszárítja és izgatja a bőrt.
Allergiás reakció
Az allergiás reakció esetében egy bizonyos anyaggal való érintkezés (néha esetleg az első néhány érintkezés) még nem hoz létre reakciót, a következő találkozás azonban már 4-24 órán belül viszketést és bőrgyulladást okozhat. Van, hogy a gyerekek is évekig kapták ugyanazokat a krémeket, testápolókat, majd hirtelen allergiássá válhatnak rájuk.
Még az ekcéma kezelésére használt kenőcsök, krémek és rázókeverékek is okozhatnak ilyen reakciót. A nők kb. 10%-a allergiás a nikkelre, amely a bizsuk okozta ekcéma leggyakoribb oka. Márpedig a bizsuk iránt már az egészen apró hölgyek is éreznek bizonyos vonzalmat, a kislányok néha már egyévesen is szépek akarnak lenni.
Ha a bőrgyulladást az okozza, hogy a beteg bizonyos anyagoknak a bőrrel való érintkezése után megy a napra, fotoallergiás (fény kiváltotta allergiás) vagy fototoxikus (fény okozta toxikus) kontakt ekcémáról beszélünk. Ezt a következő anyagok okozhatják: fényvédő krémek, illatanyagok, antibiotikumok, kátrány és olajok.
Az allergiás reakció csak később jelentkezik, általában 7-10 nappal az allergénnel való érintkezés után. Sokszor éppen emiatt nehéz a kiváltó ok kiderítése, arról nem is beszélve, hogy a szülők néha nem is sejtik, hogy bölcsődében, óvodában, ismerősnél mi került a gyerek keze ügyébe.
Aztán a bőr egyszer csak kivörösödik, megduzzad, majd hólyagocskák jelennek meg, melyek kifakadnak, váladékoznak. A folyamatot heves viszketés kíséri. A tünetek az allergénnel való érintkezés megszűnése után néhány napig még rosszabbodnak.
Több hétbe telik, mire teljesen megszűnnek. Bár a kontaktekcéma először csak azon a helyen jelentkezik, ahol a bőr érintkezett az allergénnel, később a test más részeire is átterjedhet. A tünetek súlyossága változó, az enyhe bőrpírtól a súlyos, hólyagképződéssel járó duzzanatig terjedhet.
Kórismeret
Ha az orvos kontakt ekcémára gondol, de a gondos vizsgálat sem utal egyértelműen az okra, egyszerű bőrpróbát végeznek. A vizsgálat során a leggyakrabban kontakt ekcémát okozó anyagokat tartalmazó kis tapaszokat ragasztanak 2 napra a bőrre, és figyelik, hogy melyik alatt alakul ki bőrgyulladás.
Az allergén azonosításához gyakran több bőrteszt elvégzésére van szükség. Ennél a vizsgálatnál a gyanúba került allergének közvetlen érintkeznek a bőrrel, így egy esetleges allergiás reakció kialakulásából következtetni lehet az allergén típusára, illetve a reakció nagyságából ítélve mértékére is.
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
