Ha egy kisbaba a 37. terhességi hét előtt születik koraszülésről beszélünk. Nagyon eltérőek lehetnek a korababák érettségben, egészségi állapotban, ez nagyban függ attól, hogy hányadik terhességi héten születik meg a baba.
Miután megszületik a koraszülött baba, alaposan megvizsgálják, és az egészségügyi állapotának megfelelő terápiás kezelést alkalmaznak. A legtöbb esetben a baba speciális kórházi osztályra, a PIC-re kerül (Perinatális Intenzív Centrum). Itt kifejezetten csak koraszülött babákra vannak felkészülve.
A korababák speciális ellátásra szorulhatnak, monitorok segítségével szükség lehet az állandó megfigyelésre. Ahhoz, hogy minél előbb a lehető legjobb állapotba kerüljön a kisbaba sok rémisztőnek tűnő jelenség kísérheti az ellátását: a monitorok tappancsokkal vannak a testére szerelve, szükség lehet gépi lélegeztetésre, speciális műszerekre, csövekre. A fejlett országokban egyre inkább a non-invazív beavatkozásokat preferálják, Magyarországon is egyre elterjedtebb ez a nézet. Gépi lélegeztetés helyett (amikor egy tubust helyeznek a babák légcsövébe), az orrba csatlakoztatható úgy nevezett CPAP légzéstámogatást alkalmazzák ma már több helyen.
Mivel a hőháztartásuk ingadozik, könnyebben lehűlhetnek vagy éppen túlmelegedhetnek, ezért sok esetben inkubátorba kerülnek a korababák. Az, hogy az anya és apa mikor foghatja meg, ölelheti magához, erősen függ a baba állapota mellett a kórház hozzáállásától, protokolljától is.
A koraszülött ellátásban nagyon fontos a csend, a nyugalom megteremtése és a fájdalomcsillapítás, mindez komoly szervezést, összehangolást jelent.
A koraszülött babáknak nagyon fontos az érintés, a testkontaktus. Egy interjúban Dr. Schill Beáta neonatológus elmondta, hogy “kenguruzás során a korababák – romantikusan fogalmazva – visszakerülnek az anya testébe, ismét szerves egységet alkotva, illetve az apa védelmező mellkasán lehetnek. Szakmailag ezt bőr-bőr vagy szőr-bőr kontaktusnak is nevezzük. Kis pelusban a babák a szülők meztelen mellkasán, stresszmentes környezetben fekszenek, lehetőleg minél hosszabb ideig, hogy minél kevesebb mozgatásnak tegyük ki őket. Ilyenkor a gyermekek olyan ellátásban részesülnek, amelyet a legfejlettebb technológia és a legjobb szakember sem tud megadni számukra.?
Az anya hangja, közelsége, szívhangja olyan jótékony hatást fejt ki a babára, amit egyetlen műszer sem képes pótolni. Azok a babák, akiket kenguruznak nyugodtabbak, kevesebb a légzéskimaradásuk és jobban fejlődnek. Másrészt az anyára is kedvezően hat a testkontaktus: segít a kötődésben, jelentősen növeli az anyatej mennyiségét, amiről köztudomású, hogy koraszülött babáknál milyen óriási jelentőséggel bír.
Az anya testközelsége, hangja a vizsgálatokat is megkönnyíti, Dr. Schill Beáta arról is beszélt, hogy tapasztalta, hogy az orvosok határozott, magabiztos mozdulatai ellenére mennyire nyugtalan egy kisbaba, míg ha az anya fogja meg, rajta pihen, mennyivel nyugodtabb. Így ma már vannak intézmények, ahol a különféle vizsgálatokat (vérvétel, szemészeti szűrés, ultrahangvizsgálat) kenguruzás közben végzik el.
Az apa szerepe is nagyon fontos a korszülött ellátásban. Sok család nem vagy nehezen tudja átvészelni a korszüléssel járó stresszt, ha az apa kimarad a kezdeti gondozásból még nehezebb a helyzet. Az apával való testkontaktus nagyon fontos, az apa teste ugyanúgy működik kenguruzás közben, mint az anyáé, ők is felfűtik a testüket. Arról nem is beszélve, hogy a szülei mellkasán ismerkedik meg a baba azzal a flórával, ami otthon várja őket.
A korszülött ellátásban ma már sok újítás van, a kenguruzás mellett elismerésre került az anyatej fontossága a tápszer helyett (nem csupán a kórházi fertőséktől védi az anyatej a babát, hanem, az otthoni immunvédekezésük legfontosabb eleme is), a zeneterápia fontossága, így ma már egy 24. hétre született baba is egyre jobb eséllyel lesz egészséges felnőtt.
Kapcsolódó cikkeink koraszülött baba témában:
- Az érintés serkentő hatású a koraszülöttek agyi fejlődésére
- A koraszülötteknél életmentő lehet az anyatej és az anya közelsége
- Ha túl korán jön a baba
Kapcsolódó cikkek
