Az anyajegyek lehetnek éranyajegyek (vaszkuláris anyajegyek) vagy festékes (pigmentált) anyajegyek. Az éranyajegyek általában vöröses vagy lilás színűek, és vérerekből állnak, míg a festékes anyajegyek a leggyakrabban barnás színűek, de vannak olyanok is, amelyek szürkések, és pigmenttermelő sejtek hozzák létre ezeket.
Tejeskávé foltok (café-au-lait foltok)
A tejeskávé foltok néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak. Ha 4-5-nél több van belőlük, vagy nagyobbak néhány centiméternél, illetve ha gyarapodik a számuk, orvosi vizsgálat szükséges – írja a Bethesda.hu.
Ezek az anyajegyek nagyban hasonlítanak a nevükhöz, általában bézs-barna színű, a legtöbbször lapos foltok. Akkor keletkeznek, amikor a melanocitáknak nevezett pigmenttermelő sejtek csoportosulnak a bőr alatt. Néhány babánál már születéskor is láthatók tejeskávé foltok, de a korai csecsemőkorban is kialakulhatnak – írja a Whattoexpect.com.
Általában nem veszélyesek, de ha az életkor előrehaladtával növekednek, sötétebbek lesznek, érdemes megnézetni az orvossal a tejeskávé foltokat.
- Kapcsolódó: Ezért nincsenek a babáknak szeplőik
Közönséges anyajegyek
A közönséges anyajegyek a szeplőszerűek, a színűk pedig többnyire világosbarna, barna. Lehetnek kisebbek vagy nagyobbak, laposak vagy kidudorodóak, és akár szőrszál is nőhet ezekből. A veleszületett és a később kialakult anyajegyeket is pigmenttermelő sejtek, úgynevezett melanociták alkotják.
Az Anyajegyszűrő Központ szerint a többnyire csecsemő- és gyermekkorban megjelenő anyagjegyek jobbára egyenletes felszínűek és szimmetrikusak, az átmérőjük pedig általában kisebb 5 mm-nél. Már születéskor is láthatóak lehet néhány veleszületett anyajegy, melyek különböző méretűek lehetnek. A nagyobbakat érdemes rendszeresen ellenőriztetni, mert kockázatosabbak a melanomává alakulás szempontjából.
Ha a későbbiekben új anyajegy jelenik meg, vagy valamelyiknél szín- vagy méretbeli változás tapasztalható, célszerű felkeresni az orvost egy ellenőrzés miatt. Míg egyes anyajegyek nagyobb kockázatot jelentenek a bőrrákok tekintetében, a veleszületett anyajegyek többsége, különösen a kisebbek általában ártalmatlanok és nem igényelnek kezelést. Az anyajegyeket azonban érdemes figyelni, és ha a méretükben, formájukban, színükben, a határvonalukban bármilyen változást észlelünk, javasolt felkeresni az orvost, aki segíthet megérteni, mely változások normálisak, és melyek azok, amik miatt meg kell vizsgálni az anyajegyet.
- Kapcsolódó: Terhesség alatt több anyajegy jöhet
Mongolfolt
A mongolfolt kerek vagy szabálytalan alakú, lapos, kék vagy kékesszürke színű anyajegy, mely zúzódáshoz hasonlít. Ez egy veleszületett melanocitózis, amely a baba fenekének tájékán, a hát alsó részén jelenik meg a leggyakrabban, de a vállán is lehet. A sötétebb bőrű babáknál gyakoribb.
Akkor alakulhat ki, amikor a melanociták összegyűlnek a baba bőrének mélyebb rétegeiben. Ezek a pigmentek kéknek vagy kékesszürkének tűnnek, amikor a fény visszaverődik róluk. Általában ártalmatlan anyajegy, ami többnyire elhalványul a gyermek második születésnapjáig. Ritka esetben bizonyos veleszületett- vagy anyagcsere-problémákhoz köthetők. Érdemes megnézetni a gyermekorvossal, hogy felmérje az esetleges egészségügyi problémák kockázatát.
Az anyajegyek többsége ugyan nem befolyásolja a gyermek egészségét, de mindig fontos megnézetni a gyermekorvossal az anyajegyet, ha az megváltozik vagy nagyobb lesz, vérzik vagy irritálódik, vagy úgy tűnik, hogy kényelmetlenséget okoz a gyermeknek. De ha nem is tűnik aggasztónak, akkor is jó, ha a gyermek orvosa is látja az anyajegyeket, így amennyiben szükségesnek ítéli, nyomon lehet követni az esetleges változást.
Forrás: