Bizonyára már hallottál arról a változásról, miszerint egészséges babának a gyakori táplálékallergéneket (tejfehérje, tojás, földimogyoró, szója, hal, glutén) 1 éves kora előtt szükséges bevezetni a nemzetközileg elfogadott állásfoglalások szerint, hiszen így csökkenthető a táplálékallergia és az atópiás ekcéma kialakulásának esélye.
Ez a kijelentés több allergén esetében pont a fordítottja annak, ami évtizedekig uralkodott a tanácsadásokon. A hazai ajánlások várhatóan követni fogják a nemzetközi ajánlásokat. Ezek egyelőre kidolgozás alatt/előtt állnak.
Mi is az allergia?
Az immunrendszer túlérzékenységéről van szó, mely itthon az 0-2 éves gyerekek 5-10 százalékát érinti. Az allergia nem tévesztendő össze az ételintoleranciával, ami az allergiánál gyakoribb, de mennyiségtől függően mutat tüneteket.
Allergiához adott esetben egy szemmel láthatatlan méretű fehérje is elég, míg intoleranciánál egyéntől függ, mikor számolhatunk a tünetekkel. Lehet, hogy a laktózintoleráns (laktóz=tejcukor) gyerkőc 1 dl tejet gond nélkül elfogyaszt, de 2 dl tej esetében már hasmenése, puffadása van. Míg ha tejfehérjeallergiával állunk szemben, sokszor az is elég, ha nem öblítettük el rendesen azt a főzőedényt, melyben előzőleg tejet forraltunk, és aztán allergiás gyermekünk mentes ételét készítettük.
Honnan ismerhető fel az allergia?
A korrekt és pontos diagnózis csapatmunka eredménye: a szülő észleli a tüneteket, jelentkezik a védőnőnél vagy házi gyermekorvosnál, aki a gyermeket szakorvoshoz (allergológushoz vagy gasztroenterológushoz) küldi. Itt a szakorvos étkezési naplót kér be (írni kell, hogy egy bizonyos időszakban mikor-mit-mennyit evett, ivott a gyermek, mikor és milyen jellegű tünete volt) és ezt értékeli, majd vizsgálatok segítségével felállítja a diagnózist.
A szülő ezután felkeres egy dietetikust, aki segít abban, hogy a gyermek az adott táplálékallergént kizárva se szenvedjen tápanyaghiányt. Egyéni diétás tervet készít, továbbá átadja a megfelelő információkat a szülő számára. Egy bizonyos idő elteltével a szülő újra felkeresi a szakorvost, aki lehet, hogy közli: újra lehet próbálkozni az adott allergén étrendbe vezetésével. Van esély arra, hogy a gyermek kinőtte, de sajnos arra is, hogy élethosszig tartó diétát kell tartania
Ha a csapatmunkából kihagyjuk a szakorvost, és nem születik diagnózis, hibát követhetünk el. Egyrészt nem biztos, hogy megvalósul az allergiaprevenció, másrészt lehet, hogy teljesen feleslegesen diétáztatjuk gyermekünket (például az internetes, laikus tanácsadók szavában bízva). Előfordulhat, hogy egy allergiás gyermeket nem megfelelően (vagy egyáltalán nem) kezeltetünk. Ekkor számolhatunk a növekedés elmaradásával, felszívódási zavarokkal, fájdalommal.
Ha a dietetikust hagyjuk ki, szintén nagy a hibázás esélye: lehetetlen az interneten, kellő tapasztalat és megfelelő nézőpont hiányában korrekt, egyéni diétát tervezni gyermekünk számára. Az igaz, hogy minden élelmiszert lehet valami mással pótolni, ámde pótolni kell. Például nem muszáj a gyermeknek tojást, tejfehérjét, halat fogyasztania, de a kieső tápanyagokat muszáj pótolni. A gyermekek életük első időszakában hihetetlen fejlődésen mennek keresztül, a tápanyaghiányra hamar reagálnak, a felesleges diéták csak megterhelik a szervezetét és veszélynek teszik ki őt.
Milyen tünetek utalhatnak táplálékallergiára?
Az étel elfogyasztása utáni 2-3 órán belül (néha percek alatt már) jelentkeznek tünetek, melyek egyenként, de együtt is előfordulhatnak:
- orrfolyás,
- viszketés,
- szemdagadás,
- nehézlégzés,
- köhögés,
- csalánkiütés,
- bőrpír,
- hasfájás,
- hasmenés,
- hányás,
- véres széklet (ez nem csupán allergiát jelenthet!),
- puffadás.
Az ekcémás tünetek viszont később, az allergén elfogyasztása utáni pár nappal jelentkeznek. Pont ezt az időszakot kivárva javasoljuk azt, hogy 1 alapanyagot (a fűszerek is ide tartoznak!) 3-4 napos szünetet tartva vezess be gyermeked számára, hogy tudd, hogy amennyiben tünetet észlelsz, azt mi okozza!
Az anyatejes táplálás során kisebb-nagyobb mértékben átjutnak a gyermeked szervezetébe a táplálékallergének, amikkel hasznos a magzat és a baba immunrendszerének találkoznia. Ezért ha különösebb más oka (például reakció a fogyasztott ételre) nincs, akkor a terhesség és szoptatás ideje alatt felesleges allergénkerülő diétát tartani. Az ilyen diéták inkább fokozzák az allergia kialakulás esélyét, míg a kiegyensúlyozott anyai táplálkozás és a szoptatás megelőző (preventív) hatású lehet.
A táplálékallergének szájon át kisebb eséllyel okoznak tüneteket, viszont sajnos jelen vannak por formában a levegőben, a házi porban, ezért bejuthatnak belélegezve vagy sérült, ekcémás bőrön keresztül is. A korai bevezetés szájon át mintegy “védőoltásként” működik a gyermek szervezetében, amennyiben kis mennyiségben, fokozatosan kínálod a gyermekedet.
A földimogyoró más tészta
Egyetlen fontos kiegészítésre van szükség: amennyiben gyermeked ekcémás és/vagy tojásallergiás, mindenképp szakorvos döntsön a földimogyoró bevezetésének módjáról, idejéről, létjogosultságáról. Azt is meg kell említenünk, hogy a földimogyorót krém formában (mozsárban összezúzva krém-állagig) szabad csak kínálni babáknak és kisgyerekeknek, mert egészben könnyen félrenyelhető.
Ha félsz a földimogyoróval együtt gyakran említett súlyos, életveszélyes reakciótól, az anafilaxiától, megnyugtatunk: egészséges csecsemőknél ennek nem nagyobb a kockázata mint bármi más élelmiszer bevezetésekor – azaz minimális. A tojásallergiás és/vagy ekcémás gyerekeknél lehet nagyobb a kockázat, náluk szakorvos kell hogy döntsön a földimogyoró-bevezetés kérdéséről.
Mi van a tejtermékekkel?
A tejtermékek (natúr joghurt, sajt, kefir, stb.), tojás, hal, glutén is adható a hozzátáplálás megkezdésétől (ám ne a gyakori táplálékallergének közül kerüljön ki a legelsőként bevezetett étel), fokozatosan bevezetve, kis mennyiséggel kezdve.
A tehéntej 1 éves kor után adható rendszeresen a gyermeknek.
Kérdezz meg szakembert!
Lényeg a lényeg: a gyakori táplálékallergének bevezetéséről konzultálj házi gyermekorvosoddal, védőnőddel, adott esetben (pl. ekcéma és/vagy tojásallergia fennállásakor) szakorvossal.
Bármilyen tünetet észlelsz, keresd fel a rendelőket, hiszen gyermekedet csak így tudhatod biztonságban. A gyógyszertárban kapható tesztek nem adnak értékelhető eredményt, sem az internetes, laikus tanácsok.
Ne járuljunk hozzá szülőként az allergia kialakulásához, valósuljon meg a korai allergiaprevenció, azaz a gyakori táplálékallergéneknek 1 éves kor előtti kis mennyiségű, fokozatos bevezetése.
Szakirodalom:
Greer FR, Sicherer SH, Burks AW, és mtsai. Effects of early nutritional interventions on the development of atopic disease in infants and children: the role of maternal dietary restriction, breastfeeding, timing of introduction of complementary foods, and hydrolyzed formulas. Pediatrics. 2008;121:183-91.
Koletzko S, Niggemann B, Arato A. European Society of Pediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition. Diagnostic approach and management of cow?s-milk protein allergy in infants and children: ESPGHAN GI Committee practical guidelines. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2012;55:221-9.
Muraro A. Halken S, Arshad SH és mtsai. EAACI food allergy and anaphylaxis guidelines. Primary prevention of food allergy. Allergy 2014,69:590-601.
Complementary Feeding: A Position Paper by the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) Committee on Nutrition Fewtrell, Mary; Bronsky, Jiri; Campoy, Cristina; Domellöf, Magnus; Embleton, Nicholas; Fidler Mis, Nataša; Hojsak, Iva; Hulst, Jessie M.; Indrio, Flavia; Lapillonne, Alexandre; Molgaard, Christian Journal of Pediatric Gastroenterology & Nutrition: January 2017 – Volume 64 – Issue 1 – p 119-132 doi: 10.1097/MPG.0000000000001454 Society Statements
Réthy Lajos Attila: Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, A csecsemőkori allergia-megelőzés korszerű irányelvei és lehetőségei Up-to-date guidelines and possibilities of allergy prevention in Infancy, 2017.01.31. doi: 10.24365/ef.v58i1.134
Helen A. Brough, MSc, FRCPCH,a Andrew H. Liu, MD,b Scott Sicherer, MD,c Kerry Makinson, MSc,a Abdel Douiri, PhD,e Sara J. Brown, MD,d Alick C. Stephens, PhD,a W.H. Irwin McLean, PhD, DSc, FRSE, FMedSci,d Victor Turcanu, PhD,a Robert A. Wood, MD,f Stacie M. Jones, MD,g Wesley Burks, MD,h Peter Dawson, PhD,i Donald Stablein, PhD,i Hugh Sampson, MD,c,? and Gideon Lack, MDa,??. Atopic dermatitis increases the effect of exposure to peanut antigen in dust on peanut sensitization and likely peanut allergy. J Allergy Clin Immunol. 2015 Jan; 135(1): 164-170.e4.
doi: 10.1016/j.jaci.2014.10.007
George Du Toit, M.B., B.Ch., Graham Roberts, D.M., Peter H. Sayre, M.D., Ph.D., Henry T. Bahnson, M.P.H., Suzana Radulovic, M.D., Alexandra F. Santos, M.D., Helen A. Brough, M.B., B.S., Deborah Phippard, Ph.D., Monica Basting, M.A., Mary Feeney, M.Sc., R.D., Victor Turcanu, M.D., Ph.D., Michelle L. Sever, M.S.P.H., Ph.D., Margarita Gomez Lorenzo, M.D., Marshall Plaut, M.D., and Gideon Lack, M.B., B.Ch., for the LEAP Study Team*. Randomized Trial of Peanut Consumption in Infants at Risk for Peanut Allergy. N Engl J Med 2015; 372:803-813February 26, 2015DOI: 10.1056/NEJMoa1414850
Kapcsolódó cikkek
