Változó, hogy kinek mennyire van szüksége védőnői segítségre a várandóssága illetve szülése után. Első gyermekeseknek jellemzően jól jön minden információ, míg tapasztaltabbak közül talán van, aki felesleges dologként éli meg a rendszeres látogatásokat, legtöbbünknek azonban van olyan „fehér foltja” vagy akut problémája, amiben jól jön egy jó esetben mindig elérhető szaksegítség, akivel még a „kémia” is megvan. De pontosan mi mindenben lehet támaszunk a védőnő? Mi az, ami előírás, mit kérhetünk, mit nyújthat nekünk – és ró-e ez kötelezettségeket ránk is?
Gyermekágy
Ahogy hazaérünk a kórházból, máris kapni fogunk egy telefont attól a védőnőtől, akihez területileg tartozunk hiszen a kórház közvetlenül értesíti őt a szülésről a lakcímkártyánk alapján. De az is lehetséges, hogy már a várandósság alatt kialakult egy jó kapcsolat, vagyis maga az édesanya hívja a védőnőt, hogy megszületett a kicsi.
Illusztráció: Getty
Alapszabály szerint a védőnő (akinek munkáját rendelet szabályozza) az ezt követő 2 napban látogat meg titeket először, utána pedig hetente egyszer csenget az első hat héten át. Ezt követően egy éves korig elég már havonta egyszer találkozni, A baba egy hónapos korában végez egy úgynevezett státuszvizsgálatot. És hogy mi a célja a látogatásoknak? A védőnőhöz gyakorlatilag minden babagondozási kérdésben fordulhatsz – legyen szó altatásról, szoptatásról, mozgásfejlődésről vagy viselkedésről. De akár egy esetleges szülés utáni depresszióról is beszélhetsz vele. A szakember pedig azt figyeli, hogy minden rendben van-e a gyermek körül, megfelelően fejlődik-e a pici.
Kötelező státuszvizsgálatok
Időnként vélhetően a tanácsadói intézménybe is el kell mennetek – az elején gyakrabban, később ritkábban – és továbbra is folytatódnak a kötelező státuszvizsgálatok. Ezek során a védőnő megméri gyermeked súlyát, hosszát, fej- és mellkörfogatát, és az életkorának megfelelő, fejlődésével kapcsolatos kérdéseket tesz fel.
Amikor a kicsi elmúlt egy éves, gyakori kérdés a közösségbe szoktatás lehetősége, később ennek gyakorlati dilemmái. Eközben zajlanak a kötelező oltások és szűrővizsgálatok, ezek rendjét is át tudjátok beszélni.
Mindezzel együtt vannak, akik úgy gondolják, nincs szükségük pluszsegítségre, esetleg boldogulnak máshonnan szerzett információkkal is. 2017 óta azonban a védőnői ellátás kötelező, nem lehet lemondani. Védőnőt választani nincs lehetőség, mivel az ellátás területi alapon történik.
A védőnő tevékenységét a 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet szabályozza.
A védőnő alapfeladatai:
a) a nővédelem, ezen belül aa) a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, ab) az anyaságra való felkészülés segítése, ac) a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében részvétel, ad) * a népegészségügyi célú méhnyakszűrés végzése;
b) a várandós anyák gondozása a külön jogszabályban foglaltak szerint;
c) a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban;
d) az újszülött kortól a tanulói jogviszony megkezdéséig a gyermekek gondozása, ennek során * da) * a törvényes képviselővel előzetesen egyeztetett gondozási terv alapján a családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása, db) * az újszülöttek, a koraszülöttek, a kis súllyal születettek, valamint az egészségi és környezeti ok miatt saját kompetencia keretében fokozottan gondozott vagy már jelzést igénylő veszélyeztetett csecsemők és gyermekek pszichoszomatikus fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése, dc) * a szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott figyelemmel kísérése, az anyatejjel való táplálás ösztönzése különösen az első 6 hónapban, az anya tanítása a szoptatás helyes technikájára, a tejelválasztás fokozásának és fenntartásának módjaira; fokozott figyelemmel minden korcsoportban az életkornak, egészségi állapotnak és fejlettségi szintnek megfelelő táplálásra és táplálási nehézségekre, dd) * a külön jogszabály szerinti, 0–4 napos életkorban elvégzendő szűrővizsgálatok meglétének ellenőrzése, a törvényes képviselő tájékoztatása az életkorhoz kötött – külön jogszabályban meghatározott – kötelező vizsgálatokról és az észlelt eltérésről a házi gyermekorvos, illetve a háziorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) írásban történő értesítése, de) a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és családjának fokozott gondozásba vétele, df) a család felkészítése a beteg csecsemő és gyermek otthoni ápolására, dg) az egészségi ok miatt fokozott gondozást igénylő, a krónikus beteg, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-ának a) pontja szerinti fogyatékossággal élő, valamint a magatartási zavarokkal küzdő gyermek és családja életviteléhez segítségnyújtás és tanácsadás együttműködve a háziorvossal és szükség esetén más illetékes szakemberekkel, dh) a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások szervezése, nyilvántartása, jelentése a külön jogszabályban, módszertani levélben foglaltak szerint;
e) az óvodában a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményben a tanulók ellátása a külön jogszabályban foglaltak szerint;
f) az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása;
g) családgondozás keretében, ga) a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelőzése, felismerése érdekében segítségnyújtás a helyes életvitelhez, a harmonikus, szerető családi környezet kialakításához, gb) * soron kívüli családlátogatás végzése a nevelési-oktatási intézményt ellátó védőnő írásbeli jelzése alapján, gc) * a család- és gyermekjóléti szolgálat, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala és a háziorvos, házi gyermekorvos írásos értesítése, ha a várandós anya, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú gondozója és törvényes képviselője a védőnővel nem működik együtt az a)–d) pontban meghatározott feladatai ellátása során, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén, gd) figyelemfelhívás a népegészségügyi szűrővizsgálaton történő megjelenés fontosságára, továbbá tájékoztatás az önkéntesen igénybe vehető ajánlott szűrővizsgálatokról, ge) tájékoztatás az állami, civil karitatív családtámogatási formákról és lehetőségekről, gf) * tájékoztatás a gyermek jogairól, az egészségügyi ellátáshoz való jogairól és a törvényes képviselő ez irányú feladatairól, kötelezettségeiről, gg) * a gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről évente írásos tájékoztató készítése az illetékes gyermekjóléti szolgáltató számára, és másolatának megküldése a szakfelügyeletet ellátó vezető védőnő részére, gh) * részvétel a gyermekjóléti szolgálat éves tanácskozásán, eseti megbeszélésein, gi) * szükség esetén, felkérésre – illetékességi körén kívüli körzetben – eseti gyámság ellátása; h) az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában részvétel.
Kapcsolódó cikkek
