A férfiak életkorának előrehaladtával a spermiumokban egyre gyakoribbá válnak a káros genetikai mutációk egy friss kutatás szerint, amiről a Science Daily írt.
A tanulmány szerint a jelenség nem pusztán véletlenszerű, mivel egyes mutációk természetes szelekciós előnyre tehetnek szert, és kedvezően befolyásolhatják a spermiumképződést.
A Nature folyóiratban publikált tanulmányban brit kutatók azt vizsgálták, hogyan halmozódnak fel a káros DNS-mutációk a spermiumok teljes genomjában a férfiak öregedésével. Az eredmények segíthetnek megérteni, miként hat az életmód és a környezeti tényezők a jövő generációk genetikai egészségére.
A folyamatosan megújuló szövetekben bizonyos mutációk előnyt biztosíthatnak egyes sejteknek, lehetővé téve számukra, hogy gyorsabban osztódjanak és túlszaporodjanak a környező sejtekkel szemben. Míg a test normál sejtjeiben bekövetkező mutációk általában nem öröklődnek, a spermiumokban és petesejtekben fellépő mutációk átadhatók az utódoknak. A tudósok azonban egészen mostanáig nem rendelkeztek pontos módszerekkel annak mérésére, hogy ezek a mutációk mennyiben jelentenek előnyt a spermiumok között.
A kutatók DNS-szekvenálási technológiát alkalmaztak, és 81 egészséges, 24–75 éves férfi spermiummintáját vizsgálták a TwinsUK kohorszban – az Egyesült Királyság legnagyobb felnőtt ikerregiszterében.
Az adatok azt mutatták, hogy a 30-as éveik elején járó férfiak spermiumainak mintegy 2 százaléka hordozott betegségokozó mutációt, míg a 43–74 éves korosztályban ez az arány 3–5 százalékra emelkedett. A 70 éves résztvevőknél 4,5 százalékos arányban találtak káros mutációkat, ami jól szemlélteti az életkor és a genetikai kockázat közti kapcsolatot.
A vizsgálatból kiderült, hogy a növekedés nem csupán a véletlenszerű DNS-hibák felhalmozódásának köszönhető, hanem egy finom természetes szelekciós mechanizmusnak is, amely a herékben bizonyos mutációknak szaporodási előnyt biztosít, így azok gyakoribbá válnak a spermiumképződés során.
A tudósok 40 olyan gént azonosítottak, amelyek előnyhöz juthatnak ebben a folyamatban, és közülük sok kapcsolatban áll súlyos idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel vagy öröklődő rákkockázattal. Bár a mutációk száma az életkorral nő, nem minden eset vezet sikeres fogantatáshoz vagy egészséges terhességhez: egyes mutációk megakadályozhatják a megtermékenyítést, mások pedig vetélést okozhatnak.
A kutatók bíznak abban, hogy a spermiumokban zajló mutációk és szelekciós folyamatok mélyebb megértése hozzájárulhat a reproduktív kockázatbecslés pontosításához, és segíthet feltárni, miként hat a genetika, az életmód és a környezeti tényezők összjátéka a jövő generációinak egészségére.
Kapcsolódó cikkek
