Mindez azt mutatja, hogy az ismerős csoportok felé nagyobb nyitottság velünk született, ugyanakkor az ismeretlen, idegen csoportok iránti ellenszenv tanult viselkedés – állítják a University of British Columbia munkatársai.
„A kultúrák és nemzetek közötti konfliktusok kapcsán a tudósokat is régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon a hozzánk hasonló csoportok iránti szimpátia és idegenek iránti ellenszenv velünk születik-e, vagy tanult viselkedésről van szó” – fogalmaz a kutatást vezető Anthea Pun, az UBC munkatársa.
A korábbi kutatások már bizonyították, hogy egy hároméves gyerek már előnyben részesíti a hozzá hasonló kultúrából érkezőket, és némi negatív előítélettel viseltetik azok iránt, akik másmilyenek. A szakemberek számára a kérdés az volt, hogy mi történik csecsemőkorban, ami ezt a fajta irányultságot befolyásolja.
A szakemberek hat kísérletet is végeztek 456 csecsemő bevonásával, akik nyolc és tizenhat hónap közöttiek voltak. Mint kiderült, egyéves korukra a gyerekek már nem csak tökéletesen felismerik, de előnyben is részesítik anyanyelvüket, ami azt sejteti, hogy velünk született preferenciáról van szó. Ezek a gyerekek ugyanakkor nem viseltetnek még negatív előítélettel a más nyelvek, kultúrák iránt, így ez a fajta előítélet vélhetően később tanult viselkedés.
Kapcsolódó cikkek:
– Már a hét hónapos babák is gyakorolják a beszédet
– A gyermeki beszéd csodája, megmosolyogtató példákkal
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
