A tanulmány szerzői szerint a csecsemők a legkorábbi életkoruktól kezdve figyelik a felnőtteket, amint olyan tevékenységeket végeznek, mint például különféle eszközök kezelése vagy a fiókokba, szekrényekbe történő elpakolás. Nekik maguknak is gyakran kell érintkezniük tárgyakkal, hogy kifejlődjön bennük az a képesség, hogy megfogják a dolgokat és nyúljanak értük. A társas interakció révén már az újszülöttek is megtanulhatják saját testük funkcionális használatát, valamint a mozgásuk és a környezetük közötti összefüggések érzékelését.
“Az újszülöttkori utánzás és a manipulációs tevékenységek összefüggnek, ezért olyan ösztönzési gyakorlatokat javaslunk, amelyekben a csecsemőket olyan testhelyzetbe érdemes helyezni, hogy megfigyelhessék mások cselekvéseit. Ez hatással lesz arra, ahogyan a babák megértik a szociális környezetüket és az ebben a környezetben lehetséges cselekvések láncolatát” – érvelnek a cikkben.
Priscilla Ferronato, a brazíliai São Paulóban található Paulista Egyetem (UNIP) Egészségtudományi Intézetének professzora, a cikk egyik szerzője szerint a tanulmány abban állít újdonságot, hogy bizonyította a szociális utánzás és a manipuláció alapjául szolgáló motoros rendszer közötti kapcsolatot.
- Kapcsolódó: Mozgás és finommozgások
“Az 1970 óta publikált kutatások kimutatták, hogy a csecsemők már születésük után képesek lemásolni az arckifejezéseket. Mi azt állítjuk, hogy ugyanúgy utánozzák a manipulatív motoros cselekvéseket, mint az arckifejezéseket. Amikor a csecsemők látják, hogy a felnőttek a kezüket használják, lemásolják a mozdulatokat, és ez segíti őket abban, hogy a saját kezüket is használják” – mondta.
A csecsemők az élet első három hónapjában még nem képesek tárgyak után nyúlni. A szülők általában csak azután ösztönzik a babákat a kezeik használatára, hogy már megtanultak nyúlni a tárgyakért. A kutatók ennek az ellenkezőjét javasolják: már akkor ösztönözzük őket, amikor még nem képesek nyúlni a tárgyakért maguktól.
A javasolt gyakorlatok egyike abból áll, hogy a baba kezét először egy sima felületre, majd egy érdes felületű tárgyra helyezzük, hogy tudatosítani tudjuk a fogás és a tartás közötti különbséget. Egy másik gyakorlat szerint adjuk egyik ujjunkat a baba kezébe, hogy fogja meg és hogy megerősítse az érintés és a vizuális ingerek közötti asszociációt. Egy harmadik javaslat szerint egy zseblámpával vagy okostelefonnal világítsunk egy gyengén megvilágított szobában, közvetlenül a baba mellkasa fölött, hogy így serkentsük a karok használatát, miközben a baba megpróbálja megragadni a fénysugarat.
Az élet első 1000 napját, azaz a fogantatástól a gyermek második születésnapjáig tartó időszakot a legfontosabbnak tartják a fizikai és szellemi fejlődés szempontjából. Ami ebben az időszakban történik, az számtalan tényezőt meghatározhat a felnőttkorban. Ez az időszak az agy plaszticitása miatt a tanulás szempontjából is döntő fontosságú.
A tanulmány az Infant Behavior & Development című folyóirat 2021. májusi számában jelent meg.
(Cikk forrása: medicalxpress.com)
Kapcsolódó cikkek
