Az anyukák szeretnek mindig többet látni gyermekükben, mint amennyit valóban tudnak. Ha kisbabánk egy másik baba felé fordulva halandzsázni kezd, önkéntelenül is azt gondoljuk, itt most valami történik. De miért is ne gondolhatnánk, hiszen a legújabb kutatások szerint a babák már magzatkorukban is képesek a kommunikációra. A népszerű megosztóoldalon sok olyan videót találni, ahol pár hónapos babák, totyogók hevesen magyaráznak vagy odaadóan gügyögnek egymásnak. A mai napig kérdéses, nem bizonyított tény, hogy a babák között létezik-e kommunikáció, és ha létezik, milyen jellegű.
Amerikai kutatók az idioglosszia kifejezést használják az egyedi beszéd megkülönböztetésére, ellenben egy dallasi beszédszakértő, dr. Christine Dollaghan szerint egyáltalán nincs szó saját vagy különleges nyelvről, ez a kölcsönös gagyarászás nem más, mint amit az összes kisbaba csinál ennyi idős korában. Dollaghan, akinek magának is ikerbabái vannak, a videomegosztón található felvételre reagálva elmondta, hogy az ikrek beszéde nem számít speciálisnak vagy különlegesnek, mert nem közelíti meg a valódi beszéd definíciójának kritériumát.
Ami a videón látható, hallható, az egyszerű szocializáció – folytatja. Mivel az ikerpárok a nap minden percében egymás közelében vannak, gyakori jelenség, hogy erősebb köztük a kötődés, és egy esetleges korábbi szociális, verbális kapcsolat jön létre közöttük. De a videofelvételen látható hároméves ikrek anyukáját, Alisont ez nem győzi meg: – Azt hiszem, ez egyfajta beszéd közöttük, fogalmam sincs, hogy értelmes beszélgetés-e, de kétségkívül valamiféle kommunikáció. Az is lehet, hogy csak azt hiszik, hogy beszélgetnek – mondja az édesanya.
Szociális babák
Egy másik tanulmány a Charles Sturt Egyetem kutatásait ismertette. Eszerint a csecsemők valódi interakcióba lépnek társaikkal. A kutatók rövid videókat és képeket vetítettek a kiválasztott babáknak, és figyelték, hogyan változik a viselkedésük. Az eredmény azt mutatja, hogy 6-18 hónapos korukig a kisbabák nonverbális kommunikációt használva kapcsolatokat építenek ki társaikkal, melyekhez hangulati, érzelmi (szeretet, ellenszenv, közöny) kötődést is kapcsolnak, mi több, képesek még humorizálni is egymással. “Nagyon meglepődtünk, amikor azt láttuk, hogy a pár hónapos csecsemők viccelődnek, vitatkoznak, és helyezkednek a szociális hálóban. Szinte felnőttes prioritásokat követtek, melyek teljesen lenyűgöztek mindenkit” – nyilatkozta Jennifer Summison, az ausztrál egyetem kutatója. Megfigyelték, hogy amikor egy kisbaba elvette a másik játékát, az dühösen elvonult, és sértődötten pufogott. Egy másik esetben ugyanez a baba emelt hangon, mérgesen beszélt a szomszédjához, aki ezután közelebb húzódott a mellette lévő kisfiúhoz, ahol percek alatt megnyugodott, majd folytatták a játékot.
Különleges kapcsolat
Igazolt tény, hogy a babák agya már az anyaméhben felkészül a későbbi kommunikációra. Ez a jelenség különösen jól megfigyelhető ikrek esetében, hiszen itt nem csupán a baba és a mama közötti “beszélgetésről” van szó, hanem az egymás közötti kommunikációról is. Már az anyaméhben játszanak egymással, lökdösődnek, megérintik egymást. Megfigyelték, hogy amikor egymás arcához, szeméhez nyúlnak, mozdulataik olyan finommá válnak, mintha saját szemükhöz érnének. Szakemberek több különböző terhességet figyeltek meg, és ezek szerint egyértelműen kijelenthető, hogy ezek a mozdulatok nem csupán a véletlennek köszönhetőek. Az ikrek közti egyedi és sokszor bensőséges kommunikáció életük első éveire is jellemző. Ezért is gyakori jelenség, hogy az ikrek valamivel később tanulnak meg beszélni, mint egyke társaik, hiszen ők születésüktől fogva sajátos kommunikációjukkal tökéletesen megértik egymást, és ebbe a szoros kapcsolatba nem mindig fér bele egy másik baba jelenléte, aktivitása.
Jelekkel könnyebb?
A világ számos országában sikeresen alkalmazzák az Egyesült Államokban 30 éve kifejlesztett babajelbeszédet, mellyel már itthon is egyre többet találkozni. Ez a módszer lehetőséget nyújt arra, hogy a még nem beszélő, néhány hónapos csecsemő is megértesse magát meghatározott jelekkel. Mielőtt megijednénk, ne tegyük, mert nem egy lexikonnyi szót kell megtanulniuk a gyerekeknek, hanem elég akár tíz-húsz szó is, hogy kifejezzék igényeiket, kéréseiket. A babák, kisgyerekek láthatóan tele vannak közlésvággyal és kíváncsisággal, értelmi fejlődésük ráadásul gyorsabb a beszédfejlődésüknél. A babajelbeszéd a siketek jelelési rendszerére épül, halló szülők és látó gyermekek részére kialakított módszer. Mára már tény, hogy a jelelő baba hamarabb tanul meg beszélni, nyitottabb személyiségű lesz. Ez a plusznyelv nem elvesz, hanem ad, gazdagítja a szülő-gyermek kapcsolatot.
A német Henning Scheich magdeburgi neurobiológia-professzor szkeptikusan áll hozzá a babajelbeszéd specifikusságához: “Tévedés azt feltételezni, hogy nincs kommunikáció a csecsemők és a felnőttek között, vannak veleszületett és tanult mechanizmusok, melyek különösen az anya-gyermek kommunikációt segítik, és meggyorsítják a nyelv elsajátítását korai gyermekkorban”.
Ezek a hangok, melyeket a babák gagyogással kiadnak, nem tudatosak. 6 hónapos korban még nincsenek szókombinációk, 7 hónaposan még nem tud értelmesen kommunikálni, de már mindent köt valamihez, például a tejet az evéshez, 9 hónaposan már sokat ért a baba, és ekkor már tudatosan szeretne megosztani dolgokat, esetleg kimond egy-két szót is, de nem mindegyiknek van értelme. 12 hónapos korára viszont értelmes szavakat mond, bár a hangszál izmai még ilyenkor sem tökéletesen fejlettek. Érdemes és szakemberek is jó szívvel ajánlják a jelbeszéd használatának megtanulását, hiszen a kicsik kezeiket használva már sokkal több mindent el tudnak mondani, mint amennyit mi a gagyogásukból valaha is meg tudnánk érteni.
Kapcsolódó cikkek
