Drága kislányom,
köszönöm, hogy édesanyává tettél engem!
Olyan szeretetet kaptam tőled, amit korábban el sem tudtam volna képzelni. Szeretem a szüleimet, a nagyszüleimet, a családomat. Szeretem a férjemet. Az évek során, amikor ezt a rengeteg szeretetet adtam és kaptam, azt hittem, már megtanultam, mekkora szeretetre vagyok képes. De találkoztam veled, és ez olyan érzés volt, amihez foghatót soha nem tapasztaltam – mintha a szeretettől ezer darabra osztódtam volna! Ez a szeretet mindent betöltött, és olyan váratlan védelmi ösztönnel társult, amiről soha nem gondoltam volna, hogy létezik. Köszönöm, hogy ezt megtanítottad nekem!
Megtanultam azt is, mit is jelent valójában önzetlennek lenni. Volt, hogy hihetetlenül éhesen ültem az ágyon, de nem akartam megmozdulni, nehogy felébresszelek, miután egy óra sírás után el tudtál aludni.
Minden éjszaka felkeltem, hogy gondozzalak, etesselek, amikor éhes voltál, betakarjalak, amikor hideg volt, vagy megöleljelek. Még akkor is, amikor éppen csak pár percet tudtam aludni, mielőtt újra sírni kezdtél. A te időbeosztásod szerint intéztünk mindent, igyekeztünk, hogy az életünk a te igényeidnek feleljen meg.
Mikor átszoktattalak a szilárd ételekre, minden egyes falatomat megnéztem, hogy fel tudom-e ajánlani neked, vagy nem kéred, és nyugodtan megehetem én. Ez része volt a diétás tervnek, amit nekem szántál, igaz?
Megtanítottál arra, milyen hosszabb időn keresztül valaki más igényeit a sajátod elé helyezni – erősebb emberré tettél ezzel. Azt is megtanultam, hogy senki nem képes egymaga megküzdeni az anyaság gondjaival, mint a kisgyerek betegségei, a szülés utáni depresszió, vagy az álmatlanul töltött éjszakák egy síró babával. Ezt nem tudtam volna mind egyedül kezelni, és szerencsére nem is volt erre szükség, mindig volt, aki segítsen. Az anyává válás segített abban is, hogy megtanuljam elfogadni a segítséget, ezt is neked köszönhetem.
Miután átéltem a terhességet és megtanultam szoptatni, sokkal nagyobb gondot fordítottam a táplálkozásra és az egészségre. A testem táplált téged, és ha ez azt jelentette, hogy többet, máshogy kell ennem ahhoz, hogy te megkaphasd, amire szükséged van, akkor legyen. Nem érdekelt, hogy még akkor is hat hónapos terhesnek néztem ki, amikor hazavittelek a kórházból, és nem kezdtem el megszállottként edzeni sem. Köszönöm, hogy megtanítottad nekem, milyen csodálatos a női test, és segítettél abban is, hogy kényelmesebben érezzem magam a bőrömben. Megváltoztattad a teljes világképemet.
Minden döntésemnél, amit azóta hoztam meg, hogy anyává váltam, azt néztem, hogy neked jó legyen. Miattad átértékeltem a karrieremet, és megkérdőjeleztem azt is, mire is vágyok hosszú távon. Hiszen most már nem csak én számítok.
Biztonságosabb döntéseket hozok, mert tudom, hogy nem csak magam miatt kell épségben hazaérnem, hanem miattad is. Legalább száz olyan dolgot tudnék felsorolni, amiben megváltoztatott az anyaság, és úgy gondolom, mindenben jobb irányba fejlődtem. Semmi nem volt még az életemben, ami ehhez fogható változást hozott volna.
Köszönöm, hogy jobbá tettél. Köszönöm, hogy anyává tettél.
Szeretettel,
Anya
(A cikk eredeti forrása itt.)
Kapcsolódó írásaink:
- Drága Barátnőim, ígérem, hamarosan visszatérek!
- Drága második kisbabám, téged is nagyon szeretlek
- Mit tanultam a gyerekeimtől?
Kapcsolódó cikkek
