A szűrővizsgálatokat érdemes komolyan venni – erre Magyarországon is számos kampány hívja fel a figyelmet. A méhnyakrák esetében itthon többnyire ez így történik: megnézzük, mikor van rendelés a nőgyógyászaton, vagy bejelentkezünk magánrendelésre; autóba ülünk, buszra szállunk, és elmegyünk a rendelőbe, ahol az orvos kenetet vesz a PAP-teszthez, a kenet egy laborba kerül, ott patológus vizsgálja, és pár hét múlva meg is van az eredmény.
Ha rendszeresen járunk szűrésre, akkor ez egy egyszerű rutinfolyamat. Képzeljük viszont magunkat egy távoli, afrikai országba, vagy éppen egy thai faluba! Hogy lehet ezt a bonyolult és költséges eljárást lebonyolítani, ha nincs a faluban orvos, ha a vizsgálat után a mezőgazdasági munkába visszatérő nőket már képtelenség az esetleg pozitív eredményről értesíteni, és persze ha nincs labor és patológus?
Természetesen nem ez az egyetlen egészségügyi probléma, amelyre megoldást kell találni a fejlődő országokban, de erre (is) megtalálták! Az 1990-es években az amerikai Johns Hopkins Egyetemen fejlesztettek ki egy egyszerű eljárást, amelyet tavaly a WHO is elfogadott. Abban bíznak, hogy ezáltal csökken a méhnyakrákban életüket vesztő nők száma világszerte. Jelenleg évente 250 ezer nő hal meg ebben a betegségben, 85 százalékuk a szegény vagy közepes nemzeti jövedelmű országokban.
Az áttörést ígérő csodaszer pedig ott van a mi konyhaszekrényünkben vagy kamrapolcunkon is: ételecettel mutatják ki ugyanis a rákmegelőző állapotot a képzett nővérek! Ha ecetsavat (gyakorlatilag valóban ételecetet) kennek a méhnyakra, akkor a rákos sejtek fehéren elszíneződnek. Ez pár perc alatt bekövetkezik, és ha a nővér észleli ezt az elváltozást, fagyasztással azonnal kezeli. Bár a folyékony nitrogénes fagyasztás nehezen hozzáférhető, de – a szénsavas üdítők korában – egy tartálynyi szén-dioxiddal egyszerűen lehűthető az a fémszonda, amellyel a problémás területet fagyasztják. Ez egy-két napig égő érzést okoz, de utána a vizsgált páciens további teendő vagy visszarendelés nélkül távozhat.
A VIA/cryio néven ismert eljárás pontosabban mutatja ki a rákmegelőző állapotot, mint a PAP-teszt, de több a tévesen pozitív lelet is. A beavatkozás azonban a kellemetlen érzéstől eltekintve ezekben az esetekben sem jelent problémát.
A VIA/cryo egyik fő tesztelési területe Thaiföld, ahol a királyi család nőgyógyásza, aki korábban az Egyesült Államokban élt és kutatott, elérte, hogy elfogadott módszerré váljon. A karizmatikus hölgy, dr. Kobchitt Limpaphayon olvasott a Johns Hopkins Egyetem eredményeiről, ott felkereste dr. Blumenthalt, a kutatás vezetőjét, és megkérte, hogy mutassa be Thaiföldön a módszert. Meggyőzte a konzervatív thai nőgyógyászati kollégiumot, hogy váltsák le a PAP-tesztet a VIA/cryóra, a parlamentet pedig arról, hogy hozza meg az egészségügyet érintő, szükséges jogszabályváltozásokat (hogy ne csak orvosok hajthassanak végre fagyasztásos kezelést).
Thaiföldön a módszer pártolói úgy látják, ez nem alacsony színvonalú ellátás szegény embereknek, hanem a rendelkezésre álló erőforrások lehető legjobb kihasználása egy olyan országban, ahol megfelelően kiterjedt a nővérhálózat, és a vidéki, falusi kórházakat is nagyrészt ők működtetik. A programban számos ország részt vesz, a kávétermelő országok nőket védő alapítványának, a Grounds for Healthnek is ez a fő célterülete.
Forrás: Donald J. McNeil Jr. (2011): Fighting cervical cancer with vinegar and ingenuity. The New York Times, 2011. szeptember 26.
Kapcsolódó cikkek
