Először furcsának találtam a kérdést is. Mit éreznék? Mit érez az ember, ha a kezébe fog egy levél fejfájás-csillapítót vagy antibiotikumot? Hát semmit. Nem kell ezt szeretni, akkor is használ, morogtam félhangosan, de az orvos elmagyarázta, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Minden szernek meghatározott rezgése van, és fontos, hogy ez harmóniában legyen az én rezgésemmel.
Bár az ötlet az első pillantásra teljes bolondságnak tűnik, de ha jobban belegondolunk, van benne némi tudományos alap, hiszen mindannyian atomokból állunk, azok még kisebb részecskékből, míg végül nem marad más, csak a színtiszta energia és annak a rezgése.
Meg is könnyeztem!
Kezembe fogtam hát a kis fiolát, és közben tovább válaszoltam látszólag teljesen lényegtelen kérdésekre. Szeretem-e a fagyit, mikor szoktam ébredni, izzadok-e éjszaka, melegen vagy hidegen szeretem-e a tejet. Közben azt vettem észre, hogy a szer, amit a kezemben tartok, nem valami kellemes. Úgy letenném. Nem jó érzés tartani.
Kaptam hát egy másikat – és ahogy beszéltem, válaszoltam a furcsa kérdésekre, egyszer csak rám tört a sírás. Nem értettem miért, de potyogni kezdtek a könnyeim. Amikor visszaadtam a fiolát, újra megnyugodtam. Megkaptam a következőt, és újabb furcsa dolog történt. Egyszer csak berekedtem. Alig tudtam beszélni, folyamatosan krákognom kellett.
Már ittam volna egy kis vizet, de amikor leraktam a homeopátiás kis üvegcsét, egy csapásra elmúlt a rekedtségem. Mintha soha nem is lett volna. A következőnél viszketni kezdett a hátam, de nagyon. Aztán meg könnyezni a szemem. Ha nem velem történik, el se hiszem, hogy ilyen hevesen tud reagálni a testem arra az egyszerű tényre, hogy a kezembe kapok egy üvegfiolát, amelyben apró fehér golyócskák vannak.
Az igazi
Aztán egyszer csak a kezembe kaptam egy újabbat. És azt éreztem, hogy jó tartani. Valahogy megnyugtat, kellemes, finom érzés. Hirtelen jólesett beszélni, könnyen jöttek a válaszok. És amikor az orvos a kezét nyújtotta, hogy próbáljuk ki a következőt, akkor vonakodtam neki visszaadni. És ebből ő már tudta, hogy megtalálta a nekem megfelelő szert, az én alkati szeremet, amit két-három alkalommal kellett azután bevennem, hogy megszűnjön minden panaszom, amiért felkerestem.
Merthogy nem találomra rakta a kezembe a szereket, hanem a kérdések alapján folyamatosan szűkítette a kört és finomította a keresést.
Azóta, ha bármilyen gyógyszerre van szükségem, legyen az hagyományos vagy homeopátiás szer, mindig a kezembe veszem először, és megkérdem magam, hogy mit érzek. Segíteni fog ez nekem, vagy sem? És a testem mindig tudja a választ. Mert nem mindegy, hogy azok a fránya rezgések harmóniába kerülnek, vagy sem.
Kapcsolódó cikkek
