Ha kevés a tej
A beszélgetésekből és a kérdésekből kiderül: a chat törzslátogatói közé tartozó kismamák egyetértenek abban, hogy a kisbaba számára élete első hónapjaiban, lehetőség szerint féléves koráig a legideálisabb táplálék az anyatej. Az az anyuka, akinek valami miatt ennél korábban kezd elapadni a teje, általában mindent megtesz azért, hogy meghosszabbítsa ezt az időszakot: tejszaporító gyógyteát iszik, az orvosok, védőnők által javasoltak szerint étkezik. Ha mégsem elég az anyatej, pótláshoz kell folyamodni. Hogy mi legyen az első tápszer, ezt a kisbabát, fejlődésének ütemét, egyéni igényeit legjobban ismerő gyermekorvos, védőnő javaslatai alapján kell kiválasztani. A szakértő ez alkalommal is figyelmeztetett arra: többféle, gondosan kidolgozott tápszer van forgalomban, amelyek összetétele a lehető legjobban igyekszik igazodni a babák szükségleteihez, viszont tehéntejet a korszerű csecsemőtáplálási ajánlások szerint egyéves koráig nem ajánlott adni a babáknak. Egyik kérdés épp erre vonatkozott: egy húszéves fiú anyukája arról számolt be, hogy fia tejfehérje-allergiás, és gyanítja, hogy ez a sok kellemetlenséget okozó állapot épp amiatt alakult ki, hogy – az akkori ajánlások szerint – túl korán, néhány hónapos korában kapott pótlásként “feles” illetve “kétharmados” tehéntejet. Kassai Krisztina nem zárta ki ennek lehetőségét, hiszen, mint mondta, a kutatások szerint sok elváltozás hátterében állhat a tehéntej korai adása. Egy másik kérdés nyomán elhangzott az is, hogy a kecsketejre még szigorúbb tilalom vonatkozik: ha egyébként nincs emésztési problémája a gyereknek, akkor is csak az óvodáskor vége felé érdemes csak adni. A “tejtilalom” nem vonatkozik természetesen a tápszerekre, a gyári “babatejre”, illetve a tejpépekre, még akkor sem, ha azok is tehéntejből készülnek: a gyári formula ugyanis a babák igényeinek megfelelően módosított összetételű tejet tartalmaz. Hozzátápláláskor érdemes figyelni arra is, hogy ma már a választékot bővítik élőflóra tartalmú tápszerek is, (pl. Beba 2 Bifidusszal, NAN 2 Bifidusszal), amelyek például hasfájós, szorulásos babák esetében különösen hatékonyak lehetnek.
Teafélék
Olykor a legkiegyensúlyozottabb, legjobban gondozott, anyatejjel táplált kisbabák is nyűgösek. A chatelőkben is felmerült a kérdés, vajon nem szomjas-e ilyenkor, kell-e, lehet-e két szoptatás között teáztatni, és ha igen, milyen teát érdemes használni? Az újszülött-osztályokon olykor cukros forralt vizet adnak – otthoni körülmények között inkább teát. Az engedélyezett, kifejezetten csecsemőknek ajánlott “babateák” jöhetnek szóba – granulátum formájában a Milupa és a Hipp is forgalmaz ilyeneket – vagy a hagyományos szalmasárga tea, kevés cukorral. A hasfájós babáknak édeskömény tea is javasolható – válaszolta egy kérdésre a táplálkozási tanácsadó – de általában a gyógyteák, különlegességek, pl. a zöldteák csak igen óvatosan adhatók, jobb a hagyományos.
Biztonságos bébiételek
Anyósa bébiételekkel kapcsolatos ellenérzéseit szeretné legyőzni az egyik kérdező: segítségül a szakértőtől kért érveket. Ő maga szereti, változatosnak, finomnak és praktikusnak tartja ezeket, időt takaríthat meg velük, de a nagymamát nehéz meggyőzni, hogy nem lustaságból használja a bébiételeket. Kassai Krisztina szerint a biztos, állandó összetétel is e bébiételek mellett szólhat, arról nem is beszélve, hogy ami az üvegben van, az bevizsgált, többször ellenőrzött, garantált minőség, míg a piaci alapanyag rejthet veszélyeket a babákra nézve. A piacon vagy zöldségesnél vásárolt zöldség, gyümölcs ugyanis sajnos lehet nitrátos, vagy kimutathatók benne vegyszer, permetezőszer-maradványok – a gyári készítményeknél ezt gondosan ellenőrzik.
Mit, mikor, hogyan?
Mikortól kaphat tojást a kicsi, főve vagy rántottának? – érdeklődött egy kismama. – A hazai javaslat alapján a tojásfehérjét csak egyéves kortól adják, de a sárgáját elkülönítve már jóval előbb, körülbelül nyolc hónapos kortól kaphatja – hangzott a válasz. Más arra kért tanácsot, mit tegyen két éves gyermekével, aki “lusta” rágni, sokszor kiköpi, nem rágja meg rendesen a húst, pedig majdnem minden foga megvan már.
Kassai Krisztina: szerint ez gyakori probléma, ha a fogsor kissé szaggatott. Az ilyen esetben a darált húsok adása jelent megoldást: ha egyébként mást rág, akkor ennek az egy élelmiszernek a pépesítése nem jelent gondot.
Nem lesz-e vashiányos, ha a féléves, tápszeres baba még csak most kapott először krumplifőzeléket, és még nem eszik húst? – kérdezte egy aggódó anyuka. – Nem a kor számít elsősorban, hanem a fokozatosság, ha a vasat megkapja az anyatejben vagy a tápszerben, akkor nem lesz vashiányos – nyugtatta meg a szakértő.
-Az egyéves kisfiam minden éjszaka háromszor, négyszer felkel enni. Napközben háromszor eszik főzeléket és gyümölcsöt. Fürdés előtt főzeléket és túrórudit kap és fürdés után szopizik. Mit csinálhatok, hogy többet aludjon? – jött a kérdés. – Ez a “menü” így soknak tűnik, az éjszakai etetésre egészen biztosan nincs szükség, olyankor nem az éhség miatt kel fel, csak a foglalkozást igényli – válaszolta Kassai Krisztina. – Éjszaka etetni nem kell, ha most még sírdogál is, ez hamar rendeződni fog.
Arra a kérdésre pedig, hogy ha bőven van anyatej, meddig szopjon a kicsi, jó-e az elhúzódó, másfél-két éves korig is tartó szoptatás, Kassai Krisztina azt válaszolta: egy éves kor után az anyatej inkább csak lelki táplálék, ha a babának ez kell, lehet adni, de mindenképpen bele kell építeni az étrendjébe mást is. Egyévesen a gyermeknek fokozatosan “mindenevővé” kell válnia, ebben a korban már nem elégíti ki a szükségleteit az anyatej.
Forrás: HáziPatika.com