A bejelentés az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodája és az Országos Epidemiológiai Központ közös sajtótájékoztatóján hangzott el Budapesten.
A WHO európai regionális irodája 11. alkalommal hirdette meg az európai védőoltási hetet, amelyet az idén április 24. és 30. között tartanak. Magyarország tizedszerre csatlakozott a programhoz.
Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi irodavezetője a sajtótájékoztatón elmondta, a világon ötből egy gyerek nem kapja meg a megfelelő védőoltásokat. A kanyaró okozta betegségben naponta 314 gyerek hal meg, ez évente mintegy 115 ezer halálesetet jelent. Európában azonban 2014-re az előző évhez képest a felére csökkent a kanyarós esetek száma: 2013-ban több mint 32 ezer esetet regisztráltak, míg 2014-ben már csak mintegy 16 ezret. Ennek ellenére voltak járványok Németországban, Olaszországban, Boszniában, Ausztriában, Kirgizisztánban – tette hozzá.
A rubeola esetében hasonló a helyzet, 2013-ban 39 500 rubeolás eset volt Európában, ebből 38 500-at Lengyelországban regisztráltak – közölte. Hangsúlyozta, 2014-ben a WHO 53 európai országa közül 32-ben sikerült a rubeolát és a kanyarót teljesen felszámolni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a védőoltások biztonságosak, komoly betegségek és azok szövődményeinek megelőzésében segítenek. A lakosságban 95 százalékos átoltottság mellett pedig azok is megvédhetők, akik valamilyen okból nem olthatók be – mondta.
Molnár Zsuzsanna, az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi osztályának epidemiológus főorvosa elmondta, a kanyaró elleni védőoltást 1969-ben, a rubeola ellenit pedig 1989-ben vezették be Magyarországon.
Beszámolt arról, hogy a járványügyi helyzet Magyarországon kiváló, 98 százalék feletti az átoltottság a kötelező védőoltások tekintetében, az elmúlt két évben pedig sem rubeolás, sem kanyarós megbetegedést nem regisztráltak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy “ölbe tett kézzel ülhetünk”, meg kell őrizni az éberséget, a többi között azért, mert ezek a betegségek ritkán fordulnak elő, így nehéz felismerni őket – emelte ki.
Beszélt arról is, manapság a védőoltásokkal kapcsolatban nagyobb az igény a tájékoztatásra, beszélni kell a védőoltások mellékhatásairól is, és fel kell hívni a szülők figyelmét arra, hogy mindenképpen jelezzék, ha az oltás után bármilyen mellékhatást tapasztaltak a gyereküknél.
Kérdésre válaszolva elmondta, a védőoltási héten elsősorban az egészségügyi dolgozók képzésére és tájékoztatására helyezték a hangsúlyt, mivel ők tudják továbbadni az információkat a lakosságnak.
Szentes Tamás országos tisztifőorvos kijelentette, azóta, hogy az 1800-as évek elején bevezették Magyarországon a feketehimlő elleni védőoltást, nagy fejlődésen ment keresztül a magyar védőoltási rendszer, amely a magyar népegészségügyi rendszer alapját képezi, ezért meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni.
A kanyaró lázzal, köhögéssel és viszkető kiütésekkel kísért betegség, olykor halálos vírusos fertőzés, amely nagyon gyorsan képes terjedni a beoltatlan gyermekek között. A betegségre nincs speciális kezelés, és a legtöbb beteg néhány héten belül felépül. Különösen a szegény körülmények között élő és alultáplált gyermekek vagy gyenge immunrendszerű felnőttek esetében azonban komoly komplikációkat okozhat, így akár vakságot, agyvelőgyulladást, súlyos hasmenést, fülgyulladást és tüdőgyulladást is.
A rózsahimlő, más néven rubeola vírusos betegség, amely cseppfertőzéssel terjed. Általában enyhe lefolyású, hőemelkedéssel és kiütésekkel jár. Ha azonban várandós nő kapja el, a betegség károsíthatja a magzat egészségét.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkek
