Az újszülöttek és a babák immunrendszere még nagyon fejletlen, így a fertőző betegségek nagy része náluk súlyosabb lefolyású, akár halálos kimenetelű is lehet. Korábban, a védőoltások bevezetése előtt tíz gyerekből hat meghalt valamilyen fertőző gyermekbetegségben, az ő immunizálásukra minden ország kiépítette a saját oltási rendjét. Az oltások hatékonysága, a kórházi ellátás javulása és a népesség megváltozott higiéniai állapota miatt ezek a korában rettegett betegségek nemcsak halálesetet nem okoznak, de a felbukkanásuk is minimális. Teljesen mégsem tűntek el, az elmaradottabb országokban és a megengedőbb védőoltási rendszerrel rendelkező országokban továbbra is előfordulnak járványok.
Betegségek, amik ellen oltást kapnak a gyerekek
– Tbc: Az egyik legtöbb halálos esetet okozó fertőző betegség, kórokozója a Mycobacterium tuberculosis baktérium. A betegség jellemzően a tüdőben kezdődik gyulladás formájában, de lényegében az egész szervezetre kiterjedhet. Mivel cseppfertőzés útján terjed, bárki megkaphatja, aki védőoltás vagy gyógyulás útján nem szerzett kellő védettséget.
– Torokgyík: A torokgyík (diftéria) bakteriális eredetű, néha halálos kimenetelű betegség. Kórokozója, a Corynebacterium diphtheriae gyulladást okoz, és kékes álhártya képződik az orrüregben, a mandulákon. Ha ez a gégében alakul ki, fulladást okozhat. Szövődményként a baktérium méreganyagot termel, amely a fertőzés helyéről felszívódik, és távoli szervek (szív, idegrendszer, vese, máj) gyulladását okozza. Cseppfertőzéssel terjed.
– Szamárköhögés: Erősen fertőző betegség, cseppfertőzéssel terjed, rohamokban jelentkező jellegzetes köhögés, hetekig elhúzódó kórlefolyás jellemzi. Életveszélyes szövődményei főként csecsemő- és kisgyerekkorban fordulnak elő, amúgy a betegség spontán gyógyul. Mivel a védőoltás hazánkban is kötelező, nem tartozik a gyakori fertőző betegségek közé.
– Járványos gyermekbénulás: A poliomyelitis-szindróma jellegzetes, vírusok által okozott tünetegyüttes, amelynek során a gerincvelőben elhelyezkedő mozgatóidegsejtek elpusztulnak. Korábban a poliovírus okozta gyermekbénulás (Heine–Medin-kór) az egyik legrettegettebb járványos betegség volt. A kötelező védőoltások bevezetése miatt Európában napjainkban ez a fertőzés már nem fordul elő. Főként a széklet útján, de közvetlen érintkezéssel, fertőzött élelmiszerek, tárgyak és szennyvíz közvetítésével, valamint cseppfertőzéssel is okozhat fertőzést.
– Tetanusz: Erős izomgörccsel, merevgörccsel járó bénulás, mely kezeletlen esetben halálos. Okozója a Clostridium tetani baktérium, amely mindenütt megtalálható a földben, ahonnan főként szúrt sérüléseken keresztül jut az emberi szervezetbe. Újszülött babáknál leginkább a köldökzsinór nem steril eszközzel végzett elvágása során alakulhat ki a fertőzés, mivel a fejlődő országokban az anyai védettség hiányában ezek a babák nem kapnak az édesanyjuktól immunitást. Hazánkban az oltottság miatt nagyon ritkán fordul elő.
– Kanyaró: Az egész világon elterjedt, igen ragályos fertőző betegség, amely jellemzően egy lázas, hurutos bevezető szakaszból és az azt követő kiütéses fázisból áll.
– Mumpsz: Korábban az egyik leggyakoribb fertőző betegség volt itthon. Amióta bevezették a kötelező védőoltást, szinte teljesen eltűnt. Cseppfertőzéssel terjed, lappangási ideje 18-21 nap. A betegség lezajlása után életre szóló védettséget szerez a gyermek.
– Rubeola: Enyhe kiütéses betegség, kórokozója a rubeolavírus. Ha várandós vagy, és nem voltál még rubeolás, a terhesség korai szakaszában történt fertőzés súlyos magzati károsodást okoz. Cseppfertőzéssel, közvetlen érintkezéssel terjed, lappangási ideje 14-21 nap. A rubeolás gyermek fertőzőképessége a kiütések megjelenése előtt öt nappal kezdődik, és a kiütések megjelenése után mindössze öt napig tart. A védőoltás (MMR) bevezetése óta igen ritka fertőzéssé vált.
Tünetek
– Tbc: Sok esetben tünetmentesen zajlik, de ha jelentkeznek a szimptómák, akkor azok többnyire légzőszerviek – köhögés, hát-, mellkasfájdalom lép fel.
– Torokgyík: Kezdeti jelei a rossz közérzet, sápadtság, esetleg torokfájdalom, ezt követik a garatmandulákon megjelenő szürkésfehér foltocskák, melyek hamar összefüggő, tapadós lepedéket alkotnak. A lepedék hat-nyolc nap alatt leválhat, máskor továbbterjed.
– Szamárköhögés: Általában három szakaszban zajlik le. Az első szakasz egy-két hétig tart, légúti hurutos tünetek jellemzik, főként éjszakai köhögéssel. Majd a tünetek egyre súlyosabbá válásával alakul ki a második szakasz, ez a négy-hat héten át fennálló, rohamokban jelentkező, kínzó köhögés, a hangos, szamárordításszerű, húzó belégzés, és a rohamot befejező hányás. Fiatal, oltatlan kisbabáknál a köhögési rohamok során légzésszünet, légzésleállás is beállhat. A tünetek fokozatos megszűnésével következik a harmadik szakasz, a két-három hetes felépülési időszak.
– Járványos gyermekbénulás: Nagyrészt tünetmentesen zajlik. A betegség első szakaszában egy-három nap alatt enyhe bél- vagy légúti hurutos tünetek jelentkeznek, fejfájással. Ha a klinikai tünetek nem szűnnek meg, két-három napos láztalan időszak után kifejlődik a bénulást megelőző szak. A láz, fejfájás, hányás, gerincfájdalmak, aluszékonyság vagy nyugtalanság mind az agyhártya érintettségét jelzik. Ha a betegség továbbfejlődik, megjelennek a bénulások – ezek az alsó végtagok törzshöz közelebbi izmait érintik, néhány napig előrehaladhat a folyamat, ennek során a légzőizmok is érintettek lehetnek. A betegség lezajlása után a bénulások sokszor javulhatnak, ugyanis gyulladás idején nyomás alá került, de még élő idegsejtek a gyulladás elmúltával visszanyerik működésüket. Amennyiben egy izomcsoportot ellátó valamennyi idegsejt elpusztult, a bénulás maradandó.
– Tetanusz: Kezdetben jellegtelen tünetek, levertség, fáradtság, kisebb izomfájdalmak, rángások figyelhetőek meg. Ezt követi a szájzár, a szemmozgató idegek érintettsége miatt kettős látás és a nyakizmok merevsége. Az izmok görcse fentről lefelé terjed a hátizmokra, a hasizmokra és a végtagok izmaira. Végül eléri a mellkas- és bordaközi izmokat, majd a gégefő izmai és a rekeszizom is merevgörcsös állapotba kerülnek. A gégegörcs, valamint a rekeszizom és a légzőizmok görcse halált okoz.
– Kanyaró: Kilenc-tizenegy napos lappangási időszak után a torok, a garat vérbő lesz, majd magas láz, köhögés, rekedtség, erős orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik. A beteg gyermeket zavarja a fény, rossz a közérzete, nagybetegnek tűnik. Ezután megjelennek az igen jellegzetes nyálkahártyatünetek, a szájban és a garat egészén nagyfoltú kiütés, a kisőrlő fogak magasságában pedig a szájnyálkahártyán grízszerű, sárgásfehér lerakódás keletkezik. A 14. nap környékén a fül mögött, majd az arcon is feltűnnek a lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú bőrjelenségek, melyek a duzzadt bőrből kissé kiemelkednek. Két-három nap alatt lefelé terjedve ellepik az egész testet. A bőrelváltozás nem viszket, ujjnyomásra eltűnik, négy-öt nap után barnás árnyalatú lesz, majd eltűnik. A láz a kiütéses szakban magas, és általában az elhalványodással együtt hirtelen szűnik meg.
– Mumpsz: Legjellemzőbb tünete a fültő körüli fájdalom és duzzanat. A fültőmirigy, majd más nyálmirigyek is duzzadtak lesznek, nyomásra és spontán is fájdalmasak. A duzzanat jól látható, a beteg gyermek arca jellegzetesen telt, gömbölyű formát vesz fel. A láz többnyire nem magas, ezenkívül előfordulhat még fejfájás, torokfájás, gyengeség. Jóindulatú betegség, általában egy-két hét alatt spontán lezajlik, de ritkán szövődmények léphetnek fel.
– Rubeola: A kiütések megjelenése előtt öt nappal már fejfájás jelentkezik, a fül mögötti, a nyaki és a tarkótáji nyirokcsomók megnagyobbodása is jellemző. A kiütések kicsiny, rózsaszínű foltok, először az arcon jelennek meg, és gyorsan terjednek a törzsre és a végtagokra. A törzsön összefolyhatnak, de a harmadik nap végére leggyakrabban teljesen eltűnnek.
Diagnózis, kezelés
– Tbc: Főként gyermekkorban, a tüdőben, a mellhártya alatt elhelyezkedő gümő egyszerű mellkasröntgen-vizsgálattal is felismerhető. Ezenkívül tenyésztéssel nyálból, vizeletből is kimutatható lehet a baktérium (ez nagyon hosszú időt vesz igénybe). Speciális esetekben gyorsteszt is végezhető. A tbc kezeléséhez megvannak a speciális antibiotikumok. Kezdődő formái jól gyógyulnak, minél korábban kezdik a kezelést, annál jobb a gyógyulási hajlam, és annál rövidebb a gyógyszerelés.
– Torokgyík: A gyermek torokváladékának laboratóriumi vizsgálata alapján diagnosztizálják. Mivel a betegség igen gyors lefolyású, gyanú esetén, az eredmény bevárása nélkül elkezdik a kezelést a vérben keringő méreganyag semlegesítésével, illetve antibiotikummal.
– Szamárköhögés: A tipikus köhögési rohamok miatt nem nehéz diagnosztizálni. A kórokozó jelenléte mikrobiológiai módszerrel igazolható. A betegség késői szakaszában vérből, ellenanyag-vizsgálattal utólag igazolható a fertőzés. Kórokozóival szemben hatékony antibiotikumok állnak rendelkezésre, de ez csak a betegség terjedését akadályozza meg.
– Járványos gyermekbénulás: Gyanú esetén a beteg torokváladékából és székletmintájából kimutatható a poliovírus. A vírus ellen nincs hatékony kezelés, ezért is van döntő jelentősége a védőoltásnak. Kezelése kiegészítő terápiával történik, ez a bénulások miatt szükséges komplex mozgásszervi rehabilitációt és a légzőizmok bénulása esetén a tartós gépi lélegeztetést jelenti.
– Tetanusz: A típusos tüneteket látva az orvos könnyen diagnosztizálja. Mivel a kórokozó baktérium méreganyaga ellen nincs gyógyszer, a kezelés célja a baktériumok elpusztítása, az izomellazulás elérése és a légzési és egyéb alapvető életfunkciók fenntartása.
– Kanyaró: Hatékony vírusellenes kezelés nem áll rendelkezésre. Ha nincsenek szövődmények, akkor a tüneteket lehet csökkenteni láz- és köhögéscsillapítással, sok folyadékkal, pihenéssel. Az elszórtan előforduló megbetegedések esetén a gyógyulási esély kifejezetten jó.
– Mumpsz: A fültőmirigy tájékának vizsgálata, a jellegzetes tünetek felismerése általában elegendő a betegség megállapításához, de pontos diagnózist a laboratóriumi vizsgálat ad. Nincs specifikus gyógyszere, a gyulladás és a fájdalom enyhítésére a hideg és meleg borogatás váltogatása jótékony. A fájdalom- és gyulladáscsökkentők, a lázcsillapítók csökkentik a kellemetlen tüneteket, de a betegek többsége magától meggyógyul.
– Rubeola: Csak a tünetek alapján nem lehet biztosan megállapítani a diagnózist. Gyakori az atípusos tünetek megjelenése, és további nehézség, hogy az allergiás kiütések hasonlítanak a rubeolához. Biztos diagnózist víruslaboratóriumi módszerek segítségével lehet és kell felállítani, a gyors diagnózis különösen akkor fontos, ha a betegség várandós nőn vagy a környezetében jelenik meg. Az esetek döntő többségében enyhe, magától gyógyul, speciális kezelést nem igényel.
Így előzhető meg
A felsorolt betegségek ellen kötelező védőoltást kap gyermeked, az aktuális oltási rendről gyermekorvosod tájékoztat.
Ne dőlj be az oltásellenes kampánynak!
A védőoltások beadását ellenzők tábora bizonytalan vagy nemegyszer rosszindulatúan manipulált, máskor hamis adatokra hivatkozik. Rendszerint forrásmegjelölés nélkül „idéznek” kétes vizsgálatokat, ugyanakkor az egyes fertőző betegségek gyakran tragikus, máskor „csak” maradandó egészségkárosító hatását bagatellizálják, így próbálják meg befolyásolni a közvéleményt.
A tudomány mai állása szerint megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az oltások előnyei egyértelműen és messze meghaladják az általuk esetlegesen okozott oltási reakciók kockázatát. Fontos hangsúlyozni és kiemelni, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltások hazai rendszere segítségével számos, akár halálos, illetve súlyos szövődménnyel járó betegséget sikerül megelőzni, gyakorlatilag teljesen száműzni Magyarország területéről. Hiteles információkért keresd a www.oltasbiztonsag.hu oldalt!
Ezek a cikkek is kapcsolódnak az oltás témához:
– Oltásellenesség: pro és kontra
– A leggyakoribb kérdések az oltásokkal kapcsolatban
– Több városban is harcolnak a bárányhimlő ellen
Szaklektor: dr. Kádár János belgyógyász, allergológus, klinikai immunológus, infektológus
Kapcsolódó cikkek
