A téma kétségtelenül megosztja a felnőtteket, lássuk mit gondolnak róla a szakértők.
A beszéd gyakorlatilag nem más, mint egy hangfolyam. Ahhoz, hogy a hallgatók meg tudják érteni a beszélő mondandóját, a konkrét szavakat el kell tudniuk választani egymástól. Ez a felnőttek számára, akik jól ismerik anyanyelvük szavait, nem jelent különösebb nehézséget. De mi a helyzet a csecsemőkkel, akiknek még szinte semmilyen nyelvi tapasztalatuk sincs? Hogyan kezdik egyáltalán megkülönböztetni és elválasztani az egyes szavakat egymástól az őket állandóan körülvevő hangfolyamban?
Amikor elindul a nyelvi tanulás folyamata, a babák először nem az önálló szavakra, hanem a beszéd ritmusára és az intonációra figyelnek. Vagyis a magas és alacsony hangmagasság váltakozására, a szótagok ritmusára és hangerejére. A szülők pedig gyakran éppen ezekben a nyelvi jellemzőkben “túloznak”, amikor a kicsikhez dajkanyelven kezdenek el beszélni. Vajon milyen hatással van ez a dajkanyelv a gyerekek nyelvi fejlődésére?
Hogyan tanulnak a csecsemők?
A nyelvtanulási folyamat már a baba születése előtt megkezdődik. A terhesség harmadik trimeszterében, amikor a magzat füle már kellően fejlett, az anya beszédének intonációs mintáit a magzatvízen keresztül képes érzékelni.Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor valakit például egy medencében a víz alatt hallunk beszélni: az önálló hangokat kihallani szinte lehetetlen, de a ritmus és intonáció tisztán hallható. Ennek fontos hatása van a nyelvtanulásra és mire a csecsemő megszületik, máris előnyben fogja részesíteni anyukája hangját. A kisbaba ebben szakaszban az intonációs mintázat alapján képes a beszélt nyelv felismerésére.Érdekesség A francia és az orosz nyelvben beszéd közben a szavak és mondatok eltérő részeire helyezik a hangsúlyt, ezért eltérő ritmusban is szólalnak meg. Ezt az információt már egy négynapos baba is képes felhasználni ez által megkülönböztetni saját anyanyelvét egy ismeretlentől.
Mindez pedig azt jelenti, hogy egy újszülött készen áll arra, hogy az általa hallott nyelvet megtanulja; érdeklődése édesanyja nyelve felé fordul, és e figyelemnek köszönhetően elkezdi egyre jobban megjegyezni annak tulajdonságait, mintázatait.
Mi is az a dajkanyelv?
Az intonáció szintén nagyon fontos a gyerekek nyelvi fejlődésének első hónapjaiban. A felnőttek hajlamosak speciális hanghordozással beszélni a csecsemőkhöz, amit “dajkanyelvnek” vagy “baba beszédnek” is hívnak. Ez jellemzően a normálisnál magasabb hangot jelent, a hanglejtés széles skálán mozgó, eltúlzott változtatásaival.Kutatások pedig azt mutatták, hogy a csecsemők jobban figyelnek erre a túlzó dajkanyelv típusú beszédre, mint a normál felnőttes hanghordozásra. Tehát sokkal inkább felkelti az érdeklődésüket, ha a szülők – a felnőtt beszéd kevésbé szélsőséges intonációjához képest – magasabb hangon és szélesebb hangtartományt használva beszélnek hozzájuk.Ha például egy anyuka a “kicsikém” szót egy túlzó, “éneklős” hangon mondja, az a szakértők szerint hosszabb ideig fenntartja egy csecsemő érdeklődését, ahhoz képest, mintha monoton, felnőttes hangon tenné ugyanezt. Az ilyen módon formált szavak a beszédfolyamból is jobban kitűnnek, egyszerűsítve ezzel a babák dolgát, hogy a nyelv kisebb egységeit megragadják.A babákat napi szinten körülvevő folyamatos beszédáradatban a dajkanyelvnek ez a megkülönböztető hanghordozása segítséget nyújt abba, hogy a nagy hangzavarnak csak egy kis részére összpontosítsanak, sokkal kezelhetőbbé téve ezzel számukra a nyelv feldolgozásának feladatát.
Hogyan dolgozzák fel a csecsemők a beszédet?
A dajkanyelvre jellemző még a lassabb tempó is és az, hogy a gyerekek szempontjából fontos kifejezések, az úgynevezett kulcsszavak gyakran a mondatok végén jelennek meg. Ez pedig igen előnyös a babák szempontjából. Az a mondat például, hogy “Nézd, ott a kutyus!” a babák szempontjából előnyösebb, mint ha szimplán azt mondanánk nekik, hogy “A kutyus csontot eszik”. A gyerkőcök a szakértők szerint ugyanis sokkal könnyebben fogják megtanulni a “kutyus” szót, ha az a mondat végén tűnik fel.Ugyanezen okokból, a kihangsúlyozott, a mondat többi részétől rövid szünetekkel elválasztott szavakat szintén könnyebben tudják megtanulni a csecsemők. Egyes kutatások szerint a babák első szavai azok közül kerülnek ki, amelyeket a leggyakrabban hallanak izoláltan a fejlődésük korai szakaszában. Ilyen, nagyon gyakran elkülönülten hallható szavak az “anya”, vagy a “szia”, érthető hát, hogy nagyon gyakran ezek lesznek a babák első szavai.Amikor ugyanis a folyamatos beszédtől elkülönítve mondunk ki egy szót, a kicsiknek sokkal könnyebb eldönteni, hogy hol kezdődik és hol végződik maga a szó.Ezenkívül azt is megfigyelték, hogy a csecsemők sokkal könnyebben tudták a szavakat felismerni, ha azokat a normális beszédnél lassabban mondták ki. Ennek az az oka, hogy amikor a beszéd tempója lassabb, a csecsemőknek könnyebb kihallaniuk az önálló szavakat és hangokat, amiket ráadásul sokkal tisztábban ejtünk ki ilyenkor, mint gyorsabb tempónál.És azt sem szabad elfelejteni, hogy a csecsemők nyelvi feldolgozási képessége a felnőttekhez képest sokkal lassabb, éppen ezért gondolják a szakemberek úgy, hogy a lassabb beszéd több időt ad a babának, hogy feldolgozza, amit hall.
- Kapcsolódó: A beszédfejlődés szakaszai 1 éves korig
A szóismétlés is segít
A szavak ismétlése szintén jótékonyan hat a csecsemők nyelvtanulására a fejlődés korai szakaszában. A kisbabák gyakran azokat a szavakat mondják ki először, amiket a szüleik a leggyakrabban mondanak ki, úgy, mint az “mami”, “cumi” vagy éppen “baba”.Minél gyakrabban hall egy szót a csecsemő, annál könnyebben tudja elkülöníteni a folyamatos szöveg többi részétől. Igaz ez az olyan ismétlő hangutánzó szavakra is, mint pl. a “vau-vau”, vagy a “háp-háp”, amelyek tipikusan előfordulnak a dajkanyelvben és amelyeknek szintén jótékony hatásuk van a szótanulás korai időszakában.Vizsgálatok szerint az újszülötteknél erősebb agyi aktivitás mutatható ki, ha szóismétlést tartalmazó szavakat hallanak. Ez arra utal, hogy ezeknek a szavaknak valamilyen előnyük, elsőbbségük van a beszédfeldolgozás folyamatában.
A dajkanyelv tényleg segíti a babákat
A dajkanyelv tehát nem csupán egy fura szülői hóbort, hanem igenis fontos hatása van a nyelvi tanulásra is. A dajkanyelv jellemzői információval szolgálnak a babáknak környezetük nyelvéről és lehetővé teszi a számukra, hogy a folyékony beszédet kisebb összetevőkre bontsák. Számos kutatás igazolta már, hogy ez a beszédstílus a legoptimálisabb a babák beszédtanulásához.
Kapcsolódó cikkek
