A New York-i NYU Langone szakembereinek kutatása szerint egyelőre még nem tudni, hogy ez a fajta védekezés megóvja-e a babákat az olyan betegségektől, mint az asztma, de mindenképpen jelenthet egyfajta védelmet a kisebb fertőzésekkel szemben.
Minden ember szervezetében jelen vannak a különféle baktériumok, ideértve a bőrt, a szemeket, a belet és a vaginát is, ez a rendszer adja összességében az emberi mikrobiomot. A Nature Medicine című szaklapban publikált kutatás szerint fontos, hogy a kezdeti időszakban, a szülőcsatornán áthaladva az újszülött szervezetének immunrendszere „megtanulja”, hogy melyek a hasznos és káros baktériumok.
„A császármetszéssel születő babák nem kerülnek kapcsolatban a vaginális baktériumokkal, de utólag is pótolható ez a hasznos baktériumforrás. Így mindenképpen erősebb lesz a csecsemő immunrendszere” – mondja a kutatást vezető Maria Dominguez-Bello, a NYU Langone adjunktusa.
Gregory Buck mikrobiológus és immunológus professzor szerint a hüvelyváladékkal bekent, császármetszéssel született babák egy kevésbé intenzív kenetet kapnak, de a semminél ez is több: a császáros csecsemők körében gyakoribb az asztma, az allergiák, az elhízás és az autoimmun-betegségek, ami egyes szakemberek szerint a korai immunerősítés elmaradása következtében alakulhat ki.
A kutatásban 18 csecsemő és édesanyjuk vett részt: heten közülük hüvelyi úton születtek, 11 pedig programozott császármetszéssel. Négy császáros baba kapott hüvelykenetet a születést követően. A további konklúziók levonásához kiterjedtebb kutatásra lesz szükség a szakemberek szerint.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
