Baba

Félelmetes lehet a maszk a kisgyerekeknek?

A nagyon kicsi gyerekek közül sokan tartanak a bohócoktól, a még kisebbek pedig a szakállas vagy akár szemüveges emberektől is megijedhetnek, amikor először találkoznak velük.
2020. November 06.

Ez az idegentől/ismeretlentől való szorongáshoz köthető, amely az első életévben gyakori jelenség, és bármi, ami elrejti az emberi arc megszokott képét, furcsa lehet a kicsik számára.

Susan Scheftel, orvosi pszichológia klinikai adjunktus a Psychology Today-en megjelent cikkében írja, hogy ennek evolúciós szempontból van értelme, és a babák emlékeztethetnek minket arra, hogy veleszületett tulajdonságunk, hogy reagáljunk az emberi arc legalapvetőbb elrendezésére. A szakember megemlítette, hogy például azok a kiságyforgók a legkelendőbbek, amelyek kialakítása követi a szemeket, orrot, szájat, ebben a megszokott sorrendben.

A babáktól tapasztalhatjuk, hogy kitartóan néznek minket, követnek a szemükkel, és az is megfigyelhető, hogy kevesebbet pislognak, mint a felnőttek. Ennek oka lehet, hogy szemükön keresztül tartják a kapcsolatot másokkal, és nagyon éberek fejlődésük legkorábbi szakaszában. Különösen mielőtt mászni, járni, vagy beszélni kezdenének, a csecsemők erőteljesen használják tájékozódásra a szemüket. A szemkontaktus a babáknak a szociális viszonyokról is segít képet adni, és arról, mit tegyenek (például figyelik az anya biztató vagy rosszallást jelző tekintetét).

Mi történik a kisebb gyerekekkel, ha az arc megszokott elrendezése kiszámíthatatlanná válik?

A szakember szerint ez feltehetőleg nagyon zavaró lehet a számukra. Példaként emeli ki, hogy néhány szülő tapasztalhatta, hogy gyermekét a bohóc rémképe kísért. Ahogy egy fiatal páciense fogalmazott a bohócokról és a festett arcukról: “Nem tudod, valójában mit gondolnak.”

A nyugodt arc kísérlet (Still Fce Experiment) pszichológiai vizsgálat célja az volt, hogy szimulálja az anyai depressziót. A kísérletről szóló videóban látható, hogy az anyuka sem mosolygással, sem a szemével nem reagál a babára, a viselkedésére, amikor gyermeke nézi, reakciót szeretne nála kiváltani, ami nem sikerül. A kisbabák ettől nagyon meg tudnak ijedni, a videóban szereplő baba sírni kezd.

Néhány maszkot gyakran illetnek ijesztő jelzővel, mint például a bűnözéssel összeköthető maszkok, vagy akár az ijesztőbbek a mozivásznak, színdarabok maszkos, festett arcú karakterei közül. Emellett léteznek olyan maszkok őshonos kultúrákból is, amelyek célja az ellenségek elrettentése vagy a természet erőinek megidézése volt, és a kialakításuk megijesztheti a szemlélőjüket. Ahogy a Scheftel írja, ezeknek a maszkoknak a titka, hogy részben elfedik a szemet, vagy esetleg teljesen kitakarják a szemfehérjét, így viselője anélkül láthat, hogy az ő szemét teljesen látnák.

Az arcok alapvető, megnyugtató elrendezésében úgy tűnik, nagy változás történt, hiszen a világjárvány kitörése óta mindenütt elterjedtek a maszkok. Hirtelen mindannyiunkkal olyan arcok jönnek szembe, amelyek orrtól-állig el vannak fedve, akárcsak a sajátunk. Legalább a szemek megnyugtató pontként láthatóak, de ez az új helyzet furcsa lehet, különösen a legfiatalabbak számára.

Azonban a maszkok, amelyeket most a mindennapok során viselünk, orrunkat és szánkat takarja ki, szemünket nem – ebben különbözik a fentebb felsorolt ijesztőbb maszkoktól. A szakember szerint nem úgy tűnik, mintha ezek a maszkok ijesztőek lennének a babák, kisgyermekek számára ez ellentmondásos lehet, hiszen azt gondolhatnánk, azok a maszkok a legrejtélyesebbek, melyekben nem láthatóak az arckifejezések, nem beszélve a mosolyról. De ahogy fentebb említjük, a legfélelmetesebbek azok a maszkok lehetnek, melyek az arc felső részét takarják el, beleértve a szemeket is.

A szakember megjegyzi, hogy ő még nem látott vagy hallott olyan gyermekről, bármely életkorból is, aki attól félt volna, hogy mindenütt maszkokat lát, és inkább azért tiltakoznak a gyerekek, mert kényelmetlen számukra a maszkviselés. Megjegyzi, hogy néhány felnőtt is kifogásolja a maszkot, nem csak a kényelmetlenség miatt, hanem mert személyes szabadsága megsértésének érzi. Annak nyilvánvalóan számos és összetett oka lehet, miért érezheti valaki sértőnek a maszk viselését, köztük néhányat az arc alsó részéhez kapcsolódó kellemetlen (és valószínűleg öntudatlan) asszociációk váltanak ki.

Scheftel szerint az orr elfedése univerzális jele a valamitől való irtózásnak (mint például a bűz), a száj takarása pedig azt, hogy mikrobális veszélyforrás akar megtámadni, vagy támadott már meg. A most viselt maszkokról pedig a betegségekre lehet asszociálni, hangsúlyozva halandóságunkat, hogy nem vagyunk sebezhetetlenek. De természetesen éppen azért hordjuk ezeket elsősorban, hogy meggátoljuk a megbetegedést. A szakember szerint a halál olyan fogalom, amelyet a fejlődés sorén sajátítunk el, így a legfiatalabbak még ezt nem tudják, és feltehetőleg nem ezt az asszociációt válthatja ki belőlük a maszk.