Gyakori kérdések az egészség és a táplálkozás összefüggéseiről

A csecsemők legjellegzetesebb tulajdonsága a kifejezetten gömbölyded testalkat. Már a méhen belüli élet utolsó hónapjaiban is tekintélyes zsírtartalékokat halmoznak fel, s a növekedés az első hónapokban szédítő sebességgel folytatódik. A kezdeti, legfeljebb hét-tíz százalékot kitevő súlyesés után a második, legkésőbb a harmadik hét végére nyeri vissza születési súlyát az egészségesen fejlődő, hatékonyan táplálkozó kisbaba. Az első hónapban négyszáz gramm az átlagos gyarapodás. Ettől kezdve havonta legalább félkilónyi többletet várunk, de gyakran előfordul, hogy minden hónapban egy kilóval ugrik tovább a mérleg nyelve. Az egyéni különbségek ezen a területen is nagyok lehetnek. Előfordul, hogy az eleinte havi egy kilónál is többet hízó kisbaba gyarapodása négy hónapos kora táján lelassul, míg az első időktől kezdve éppen csak a minimumot hízó baba hosszú hónapokig tartja egyenletes növekedési iramát. Négy-hat hónapos kortól kezdve egyébként is lassulni kezd a gyarapodás: míg féléves korára megduplázza, egyéves korára megháromszorozza születési súlyát az átlagos kisbaba.

Dr. Veres Gábor

Mennyi fér a babagyomorba?

Az újszülött baba gyomra meglehetősen kicsi, körülbelül harminc milliliternyi tej fér el benne. Az anyatej gyorsan emésztődik, ezért kicsi babáknál az a természetes és egyben előnyös, ha gyakran fogyasztanak kisebb mennyiségeket. Így ritkán telik meg annyira a kis űrtartalmú gyomor, hogy a felesleg visszatérjen a külvilágba. Éppen ezért törekedjünk arra, hogy az etetések száma az első hónapokban ne legyen kevesebb hatnál, az egyszerre elfogyasztott táplálék pedig ne legyen több kétszáz milliliternél, ha a baba bukásra hajlamos.

Dr. Veres Gábor

Mekkora lesz a súlya később?

A nagyobb gyerek (2-től 7 éves korig) várható testsúlyának becslésére szolgáló képlet: 2-szer az évek száma + 8. Például egy ötéves gyereknél: (2×5)+8= 18 kg. Ez természetesen csak az átlag, az egyéni különbségek tetemesek lehetnek kisgyerekkortól kezdve.

Dr. Veres Gábor

Bukás ellen teáztatás?

A szoptatott babák szokásait, egy alkalommal elfogyasztott adagját nehéz befolyásolni, de többnyire nem is szükséges. Az anyatejjel táplált, sokat evő-bukó babáknál gyakran tanácsolják, hogy teáztassák őket, arra gondolva, hogy a folyadékkal tele lesz a pocakja, így legközelebb kevesebbet fog enni, és így majd elmarad a bukás. A gondolat elvileg logikus, de nem válik be, mert a piciket már ebben a korban sem könnyű, de nem is célszerű “átverni”. Az még lehetséges, hogy a legközelebbi szoptatásnál kevesebbet eszik, viszont a következő etetésnél bőségesen pótolja a hiányt, és kiadósat bukik. Anyatejjel táplált csecsemőket a teáztatás helyett igény szerint szoptassuk.

Dr. Veres Gábor

Bukás vagy reflux?

A csecsemőkor egyik gyakori panasza a bukás, az első hónapokban minden második babánál előfordul. Minden bukás egyben reflux is, vagyis a gyomortartalom a nyelőcsövön keresztül, passzív módon visszajut a garatba. Ha innen a külvilágba is kijut, akkor bukásról beszélünk. Ebből következik, hogy minden bukás reflux, de nem minden reflux bukás. A mindennapi gyakorlatban a reflux és a bukás lényegében azonos jelentésű fogalmak. Ha mégis különbséget akarunk tenni köztük, akkor a döntő szempont az, hogy kialakulnak-e a reflux következtében kóros tünetek. Amennyiben igen (ritkán), akkor refluxbetegségről van szó. Az is fontos, hogy a bukást, illetve refluxot elkülönítsük a hányástól. Ez utóbbi aktív folyamat, rendszerint bevezető tünetek (hányinger, verejtékezés, sápadtság) előzik meg, jellemzően görcsös mellkasi és hasi összehúzódásokkal.

Dr. Veres Gábor

Meddig fog bukni?

Öt hónaposan még mindig minden ötödik kisbaba naponta többször is bukik, míg hét hónaposan már csak hét százalékuk. Egyéves korig is eltarthat, amíg a probléma teljesen megszűnik. Ekkor már egyre szilárdabb táplálékot fogyasztanak a gyerekek, ez már nem távozik olyan könnyen. Minél több időt töltenek a kicsik függőleges testhelyzetben, ülve, állva, annál ritkábban jelentkezik a bukás. Tudni kell azonban, hogy olykor a sokat mozgó, aktív csecsemő éppen nyolc-tíz hónaposan kezdi a refluxokat produkálni (vagy ha már volt, akkor gyakoribb lesz), amikor “tankönyv szerint” a gyakoriságnak már csökkennie kellene.

Nem kóros!

Ha a kisbaba általános állapota, gyarapodása, fejlődése, hangulata a sorozatos bukások ellenére jó, nincs ok aggodalomra, nem beteg a gyerek, bármennyi tej jön is vissza belőle.

Evés és nyugalom

Etessünk nyugodt körülmények között! Leginkább az érzékeny babáknak fontos, hogy szoptatás közben ne ugráljunk fel, ne foglalkozzunk a család többi tagjával. A nyugalomhoz a mérleg használatának kiküszöbölése is hozzátartozik. Sok kisbaba éppen a mérlegre való fel-le rakosgatás közben produkálja a legkiadósabb bukásokat.

Dr. Veres Gábor

Diétás tanácsok

Akár átmeneti, akár kései laktázhiányról van szó, mindkét esetben a laktóz tartalmú ételek, főként a tej és a tejtermékek teljes elhagyásával kezdjük a diétát. Ezután egészen kis mennyiségben kezdjük visszaépíteni az étrendbe a tejtermékeket, s kitapasztaljuk, mekkora az a mennyiség, amit a beteg még panaszok nélkül fogyaszthat.

– A savanyított tejtermékekben lényegesen alacsonyabb a tejcukor mennyisége, mint a színtejben. Összehasonlításként:

tej: 2500 milligramm/deciliter

kefir, joghurt: 100-500 milligramm/deciliter

sajtfélék: 10-50 milligramm/10 dekagramm

félzsíros túró: 20-80 milligramm/10 dekagramm

– Az Emmentáli vagy Pannónia sajt laktózmentes.

– A laktóz-intoleranciában szenvedők általában jobban bírják az úgynevezett élőflórás joghurtot, mivel a benne élő baktériumok laktáz enzime bontja a laktózt. Vásárlás előtt tanulmányozzuk a termék címkéjét, mert nem minden joghurtkészítmény ilyen!

– Laktózt több százféle gyógyszer tartalmaz vivőanyag formájában, s a felvágottakban, félkész termékekben is gyakori adalékanyag a laktóz. Olvassuk el az összetevők listáját!

Terméklistákat a Laktózérzékenyek Társaságától (www.lancszovetseg.hu) kérhetünk felbélyegzett válaszboríték ellenében: Bárdos György, 1047 Budapest Bródy J. u. 13. T.: 230-3500, e-mail: [email protected]

Szaktanácsadó: Kiss Erika dietetikus

Ételallergia

Kulcsfontosságú, hogy rájöjjünk, mi az allergiát kiváltó tényező. Ez annál könnyebb, minél rövidebb idő telik el az allergiát okozó étel és a tünet (hasmenés, véres széklet, csalánkiütés, haspuffadás, hasfájás, gyakori légúti hurut) megjelenése között. Ez lehet csupán néhány perc, óra, azonban olykor több nap is eltelhet a panaszok jelentkezéséig. Ezekben az esetekben igen nehéz megtalálni a kiváltó okot. Ilyenkor az orvos tüneti terápiát alkalmaz, vagyis olyan szereket ad a betegnek, amelyek a szervezet allergiás reakcióját csökkentik.

Az élet első napjaiban, heteiben adott fajtaidegen fehérje allergizálhatja a kisbaba szervezetét. Az ételallergia tünetei esetleg csak hónapokkal később mutatkoznak, amikor a baba újból kap az allergiát kiváltó fehérjéből.

A szilárd ételek bevezetésekor ezért kell óvatosan, fokozatosan eljárni. Egyszerre csak egy újdonságot kapjon a baba, s a következő étel bevezetéséig várjunk néhány napot, egy hetet. A leggyakoribb táplálékallergének: tehéntejfehérje, tojás, szója, dió.

Dr. Veres Gábor

A fertőzések és a vashiány

A tavaszi fáradtság legdöntőbb oka az ismételt fertőzések miatt legyengült szervezet és az emiatt fellépő, úgynevezett következményes vashiány. A kórokozók ugyanis vasat igényelnek növekedésükhöz, ezért szervezetünk a vasraktárba, a májba “menekíti” az érpályákon keringő vas egy részét. Ha ilyen állapotban vashiány miatt vasat adagolunk gyerekünknek, csak a baktériumot “hizlaljuk”, a vashiányt nem tudjuk kiküszöbölni. Ha meggyógyult a beteg, néhány napos szünet után az orvos tanácsára folytatható a vasterápia. Mindebből logikusan következik, hogy aki gyakran beteg, nagyobb eséllyel lesz vashiányos, és a pótlás is nehezebb. Elképzelhető, hogy a tartós javulás érdekében hosszabb időre abba kell hagynunk a bölcsődébe, óvodába járást, amíg a gyerek újból megerősödik, és védekező rendszere is hatékonyabban működik.

Ismeretes néhány olyan készítmény (kapszula, orrspray), amiben a védőoltások elvéhez hasonlóan olyan kórokozórészletek találhatók, amelyek betegséget nem okoznak, de serkentik az immunrendszer működését. Ezeket a készítményeket a fertőzéses szezon elején, vagyis szeptemberben kell legalább egy hónapon át adagolni. Több ellenőrzött vizsgálat tanúsítja, hogy ezzel a módszerrel felére-harmadára csökkenthetjük a lázas, hurutos megbetegedések előfordulását.

Gluténmentes étkezés

A köznyelvben lisztérzékenységként emlegetjük azt a betegséget, amely életre szóló diétát tesz szükségessé a páciensnél. Vérvizsgálattal mutatható ki, a magyar lakosság 1-5 százalékánál fordul elő. Jellegzetes tüneteit, a nagy mennyiségű, szürkés székletet, haspuffadást, rossz gyarapodást nem tapasztaljuk mindenkinél, előfordulhat, hogy csak a rendkívüli soványság és a rossz vérkép hívja fel az orvos figyelmét a további vizsgálódás szükségességére. Létezik egy másik betegség, a búzaallergia is, ez tüneteiben, gyógyulásában leginkább a tej- és tojásallergiához hasonlít, vagyis az egy-két évig szigorúan betartott diéta hatására a túlérzékenység elmúlik. A búzaallergia és a lisztérzékenység a megfelelő vizsgálatok segítségével biztosan elkülöníthető egymástól.

Diéta

Nagyon fontos, hogy a lisztérzékeny vagy búzaallergiás kisgyerek semmilyen formában, még egészen kicsi mennyiségben se találkozzon a betegséget kiváltó fehérjével, a gluténnal. Ezt nem is olyan egyszerű megoldani, hiszen minden kenyérféle, péksütemény, sütemény, a legtöbb édesség, készétel búzalisztből készül, vagy ha mégsem, könnyen előfordulhat, hogy liszttel szennyeződhet, csak azért, mert például ugyanabban a helyiségben készítik el. Ugyanakkor, ha a család némi gyakorlatra tesz szert, nem jelent súlyos megpróbáltatást a diéta. Igaz, a kenyeret, az ételeket, süteményeket otthon kell készíteni, de kiváló diétás lisztkeverékek kaphatók, amelyeket postai úton is meg lehet rendelni. Ezekhez általában csak folyadékot kell önteni, kikeverni a tésztát, és formába öntve már süthetők is.

Másokra is figyelni kell!

Mivel idegen vagy vendégségbe hívott gyerekekről nem tudhatjuk, nincs-e szükségük speciális diétára, sose kínálgassunk a szülők megkérdezése nélkül semmiféle ételt vagy édességet. Ha saját, diétázó gyerekünket hívják vendégségbe, érdeklődjük meg a menüt, és vigyünk magunkkal valami hasonlót, hogy a kicsi ne érezze állandóan úgy, hogy kimarad valamiből. A diétázó kisgyerek általában járhat bölcsődébe, óvodába. Van, ahol biztosítani tudják a különleges diétát, máshol elfogadják a szülő által készen bevitt ételt.

Kerülendő gabonafélék

Búza

Rozs

Árpa

Zab

Mit kaphat a diétázó?

Kukorica

Rizs

Burgonya

Gesztenye

Köles

Hajdina

Ötletforrás

Érdemes indiai, távol-keleti szakácskönyveket nézegetni, arrafelé ugyanis a rizs az uralkodó gabonaféle. Számtalan ötletet kaphatunk, hogyan, miből lehet ízletes ételeket készíteni liszt, tojás, tej nélkül. Sok ötletet meríthetünk vegetáriánus szakácskönyvekből is.

Főzzünk tejmentesen!

Tehéntejfehérje mentes diétára általában akkor van szükség, ha a csecsemő vagy kisgyerek allergiás a tehéntejben található fehérjére, s ezt vizsgálatok is bizonyítják. Ebben az esetben általában egy-másfél évig kell ügyelni a teljesen tejmentes étkezésre, utána kórházban kap először tehéntejet a gyerek. Az óvatosság azért indokolt, mert ritkán ugyan, de olyan súlyos tüneteket is okozhat az allergia, ami azonnal orvosi beavatkozást igényel.

Szoptatott babák

A jelenlegi ajánlások szerint egyéves korig érdemes mellőzni a baba étrendjéből a tehéntejfehérjét. Minél korábban találkozik ugyanis idegen fehérjével az immunrendszerünk, annál valószínűbb az allergia kialakulása. Abban az esetben, ha a családban nem fordult elő allergia (még szénanátha sem), tíz hónapos kortól kezdve próbálkozhatunk savanyított tejtermékekből egészen kicsi mennyiségekkel: például reszelt sajttal, egy-két kanál natúr joghurttal, kefirrel, azután egyéves kortól tejjel. Először mindig csak egészen kevés kóstolót adjunk, majd próbálkozhatunk nagyobb adagokkal is. Igény szerint szoptatott babáknak az első életévben biztosan nincs szükségük sem tehéntejre, sem tejtermékekre, s ha egyébként szívesen esznek, sokat szopnak és egészséges táplálékot kapnak, akkor egyéves és másfél éves kor között sem.

Instant tejpép

Ez a termék nem szoptatott babáknak készül, bár ez sajnos nincs ráírva a csomagolásra. A tejpépek többsége igen nagy mennyiségű, közel 50 százaléknyi tehéntejport tartalmaz, így abban az esetben, ha a tehéntej mellőzését komolyan vesszük, ezt se adjuk a babának.

Ha tápszert kap

Mesterséges táplálás esetén kicsit más a helyzet, hiszen a tápszerek tehéntejből készülnek. Még a hipoallergén készítmény is! Ezért abban az esetben, ha a baba allergiás a tehéntejfejhérjére, csak speciális tápszert kaphat. Ha nem, akkor az ő étrendjébe kilenc-tíz hónapos kortól kezdve bevezethetjük a tehéntejfehérjét, és tejpépet is kaphat. A tehéntej adását azonban ennek ellenére sem javasolja a szakemberek többsége egyéves kor előtt.

Tehéntej helyett

Mivel helyettesíthetjük a jól bevált, megszokott tejtermékeket? Íme néhány ötlet!

– tehéntej – gabonatejek, például rizstej, zabtej, gyümölcslé, tea (6 hónapos kortól)

– tejfölös, joghurtos habarás – sűrítsük az ételt burgonyapehellyel vagy étkezési keményítővel, savanyítsuk pár csepp citromlével

– vaj, körözött – csicseriborsó pástétom, mogyoróvaj, tejmentes margarin (10-12 hónapos kortól)

– felvágottak (sokszor tartalmaznak tehéntejfehérjét) – vékonyan szeletelt sült hús, házi pástétom

A kecsketej, juhtej (valamint a belőle készült sajt, túró) nem jó tehéntej-helyettesítőnek! Gyakori, hogy ugyanolyan allergiás tüneteket váltanak ki az érzékeny kisgyereknél, mint a tehéntej.

Gyomorkimenet-szűkület

Ha sugárhányás lép fel az étkezések között a babánál, forduljunk orvoshoz. Számos esetben gyomorkimenet-szűkület (pilórus sztenózis) állhat ennek hátterében. Jellemzően négy-hat hetes korban tapasztalhatók az első jelek, fiúknál négyszer gyakrabban, mint lányoknál. Ezer csecsemőből háromnál fordul elő, vagyis hazánkban évente háromszáz gyereket érint. Ennél a betegségnél a sugárhányás mellett a rossz közérzet, a súlyfejlődés elmaradása a legjellemzőbb. A rendellenesség műtéttel orvosolható, de szerencsére csupán két-három nap kórházi tartózkodásra kell számítani.

Dr. Veres Gábor

Gyomorrontás- gyomorhurut

A gyomorrontást a gyomorhuruttól döntően az különbözteti meg, hogy az előbbinél a hirtelen gyomorba jutó étel túlzottan nagy mennyisége okozza a panaszt, utóbbinál viszont a bekebelezett étel gyulladást okoz a gyomorban. Ennek megfelelően gyomorhurutot okozhat baktérium vagy vírus által fertőzött étel, vagy akár csípős, fűszeres táplálék. Nyáron, nagy melegben a szalmonella nevű baktérium szaporodhat el fagylaltban, tejszínhabban, vagy éppen eperlevesben, tömeges ételmérgezést okozva.

Gyomorhurut esetén jótékony hatású lehet egy gyomornyálkahártyát nyugtató gyógytea, vagy a recept nélkül kapható Venter vagy Ulcogant. Utóbbiak szukralfát/aluszulin tartalmuknál fogva bevonják a nyálkahártyát, csökkentik a gyulladást. A régen megkövetelt, hosszú napokig tartó szigorú diéta általában nem szükséges. A zsíros, fűszeres, magas savtartalmú ételt kerülni kell, de antibiotikumra rendszerint nincs szükség. Ha nem alakul ki hasmenés, akkor az egyszerű gyomorhurut, gyomorrontás egy-két nap alatt gyógyul.

Dr. Veres Gábor

Gyógyszer is lehet

A gyümölcsök nagyon sok hasznos anyagot tartalmaznak: a vitaminok, a szerves savak, a lassan bomló és az emészthetetlen szénhidrátok mind fontos szerepet játszanak szervezetünk működésében. Ezeknek az anyagoknak a különböző aránya teszi az egyes gyümölcsöket hatékony “gyógynövénnyé”.

A hasmenés gyógyítója a reszelt alma. Magas pektintartalma segítségével védőréteget képez a beteg (irritált) bélfalon, ami nagyban elősegíti a gyógyulást. Vízkötő képessége miatt nagyon jól fogja a székletet. Általában ugyanígy hat a banán, de vannak olyan gyerekek, akik érzékenyek a benne lévő hormonszerű vegyületre (szerotonin), ezért náluk hasmenést okoz.

A székrekedés hatékony gyógyítója a szilva, a csipkebogyó (lekvár formájában) emészthetetlen rosttartalma, és a szőlő (a szőlőlé is) magas gyümölcscukor-tartalma miatt. Enyhén hashajtó a barack, a cseresznye és a meggy. A meggyről sokan azt gondolják, hogy nem túl tápláló, hiszen nem édes. Valójában igen magas a gyümölcscukor-tartalma az értékes, aromás savak mellett, ezért meggylé formájában kínálhatjuk vele a féléves babát is. A dinnyefélékkel másképp áll a helyzet. A görögdinnye kilencvennyolc százaléka víz. Ezenkívül főleg cukrot tartalmaz, és minden másból (vitaminok, nyomelemek) elég keveset. A sárgadinnye jóval értékesebb gyümölcs. Nem kell azonban mindig a pontos vitamintartalommal foglalkozni. Nincs szebb látvány a fűben ülő, hatalmas szelet dinnyét majszoló, maszatos kétévesnél!

Elterjedt tévhit, hogy gyümölcsevés után nem szabad vizet, tejet inni. Ennek szerencsére semmi alapja, akinek jólesik, ihat!

(Szaktanácsadó: Kis Erika dietetikus, Budai Gyermekkórház)

Kövérség és betegség

A kövér gyerek esetében nagyon ritkán találunk betegséget a falánkság hátterében. Mindig tisztázni kell, hogy átlagon felüli-e a hossznövekedése is. A hormonzavar okozta elhízásra jellemző, hogy a gyerek alacsony, látászavar miatt szemüveget hord, nemi szervei kisebbek, és szellemi fejlődése elmarad az ő korában várhatótól. Igen ritkán az agyban levő daganatos elváltozás az oka a kóros testsúlygyarapodásnak. Ezek a betegségek szerencsére igen ritkák. Száz kövér gyerekre egy-két ilyen eset jut, tehát inkább a fokozott kalória-bevitelt okoljuk a teltebb idomokért, és ne a hormonokat!

Külön konyhán

Gyógyítani nem tudják, de szigorú diétával tünetmentessé tehető a lisztérzékenységben szenvedő beteg.

Nehéz úgy elképzelni az életünket, hogy soha nem ehetünk boltokban kapható kenyeret, zsemlét, nem térhetünk be a sarki cukrászdába egy franciakrémesre. Ráadásul a szokásos rántással, habarással készülő főzelékekről, levesekről is lemondhatunk, legalábbis azokról, amelyek búza, rozs, árpa vagy zab felhasználásával készültek. A felszívódási zavarok közé számos betegség tartozik, közülük az egyik legjelentősebb és leggyakoribb kórkép a lisztérzékenység, orvosi nevén: cöliákia (glutén-intolerancia). A gabonafélékben található fehérjére (glutén) a szervezet allergiás reakcióval válaszol, ennek köszönhető a bélnyálkahártya sorvadása és az ennek következtében fellépő felszívódási zavar. A gyermek levert, étvágytalan, haspuffadás és hasmenés jelentkezik, súlyfejlődése elmarad az egészséges kortársakétól. Újabban már csak ritkán találkozunk ezzel a klasszikus tünetegyüttessel. Sokkal gyakoribb, hogy “csak” hasfájás, vérszegénység, növekedési zavar lép fel. Fontos, hogy gyanú esetén mielőbb felderítsük, nem lisztérzékenység okozza-e a panaszokat. (Manapság egy néhány évvel ezelőtt kifejlesztett módszerrel viszonylag egyszerűen, egyetlen vérvétel segítségével választ kaphatunk erre a kérdésre). A beteg panaszai megszűnnek, ha étrendjéből elhagyjuk a glutént tartalmazó gabonaféléket. A pontos diagnózis nagyon fontos, hiszen a cöliákia velünkszületett, életre szóló betegség, éppen ezért vigyázni kell, nehogy olyasvalakinek írjunk elő diétát, aki nem is beteg. Szerencsére ma már kaphatók kukorica- és rizslisztből, burgonyapehelyből készült speciális lisztkeverékek, s a késztermékek választéka is egyre szélesebb. (A köles és a hajdina is gluténmentes gabona).

Mikor kaphat kiflicsücsköt?

Néhány évvel ezelőtt még azt hirdették a gyermekorvosok, védőnők, hogy a liszt- (glutén-) tartalmú ételeket, mint a kenyérféléket, kekszet, babapiskótát, rántást, habarást csak a csecsemő tíz-tizenkét hónapos korától szabad adni. Az elmúlt években változott ez a javaslat, hiszen az ilyen ételeket már hat hónapos kortól fokozatosan beépíthetjük a baba étrendjébe. A változást azt indokolta, hogy a lisztfélék későbbi bevezetése semmiféle előnnyel nem jár, viszont a gyerek számos jótékony hatástól (összetett szénhidrátok, vitaminok, elsősorban B-vitamin) esik el. Korábban azért javasolták a lisztfélék későbbi bevezetését, mert úgy gondolták, ha csak egyéves kor után kap glutént a csecsemő, akkor elkerülhető lesz a cöliákia. Más ételallergiáknál, például a tehéntej-allergiánál ugyanis a tehéntej későbbi bevezetésével elkerülhető lehet az allergiás megbetegedés. Ez a cöliákiára sajnos nem igaz.

Nyomra vezetett az éhezés

Egy holland orvostanhallgató, Dicke vette észre, hogy a cöliákiás gyerekek a II. világháború ideje alatt jobban lettek. A tartós kenyérhiány idején – a krumplit és tulipánhagymát tartalmazó étrend hatására – a lisztérzékeny gyerekek állapota sokat javult. Amikor aztán a háborút követően Hollandiában megjelentek az első svéd kenyérszállítmányok, újra fellángoltak a tünetek.

A jéghegy csúcsa

A szakemberek a cöliákiára jellemző tüneteket jéghegyhez hasonlítják, melynek csúcsát a jól látható tünetek (haspuffadás, hányás, növekedési zavar, hasmenés, bizonyos esetekben nagyjából hároméves kortól viszkető kiütések a nyakon és a kézen) jelentik. Ahogy “lejjebb” haladunk, egyre több gyereknél tapasztalunk kevésbé jellegzetes tüneteket. A hasfájós, gyengécske, gyakran levert, vérszegény kisgyerek vizsgálatakor ritkán gondolnak arra, hogy a panaszok mögött a cöliákia állhat. Az igazi problémát a jéghegy víz alatti része jelenti, vagyis azok a betegek, akiknél még semmilyen vagy csak igen enyhe panasz mutatkozik.

Mennyire gyakori a cöliákia?

Dr. Korponay-Szabó Ilma végzett ezzel kapcsolatos felmérést. Tünetmentes, három-hat éves gyerekeknél végzett vizsgálatai alapján megállapította, hogy minden nyolcvanötödik gyereknek cöliákiája van. Vagyis Magyarországon több ezren élnek úgy, hogy nem is tudnak betegségükről.

Érdemes-e szűrni?

A betegség gyakorisága miatt felmerülhet az egész lakosságra kiterjesztett szűrés szükségessége. Erre jelenleg nincs lehetőség, ám azoknál a gyerekeknél mindenképpen indokolt, akiknél hosszabb időn keresztül tapasztaljuk az eddig ismertetett tüneteket. Nem árt tudni, hogy azoknak a nőknek a jelentős része, akiknél gyerekkorban nem ismerik fel a cöliákiát, nem esik teherbe. A felnőttkori csontritkulás is a fel nem ismert cöliákia következménye lehet.

Korszerű vizsgálati módszerek

Az elmúlt években a cöliákia felismerését nagymértékben megkönnyítette, hogy egyetlen vérmintából is ki lehet mutatni a betegségre jellemző autoantitesteket. Orvosi értesítőkön, zárójelentéseken az EMA, újabban a TTG rövidítésekkel találkozunk. Az EMA az endomíziális antitest, a TTG pedig a tissue-transglutaminase betűszava. Az EMA kimutatása bonyolult, nagy szakértelmet kíván, csak néhány centrumban (I. sz. Gyermekklinika, Heim Pál és Madarász Utcai Gyermekkórház) elérhető. TTG-meghatározást a nagyobb gasztroenterológiai szakrendeléseken végeznek, így a cöliákia igazolására nem kell már a nagy centrumokat felkeresni. Akinél cöliákiát igazol a vérvizsgálat, annál általában bélbiopsziára is szükség van (mintavétel a vékonybélből), mert ennek segítségével állapítható meg a jellegzetes szövettani kép, a bélbolyhok elsorvadása.

Bianka olyan cöliákiás, akinél viszkető, sebes bőrgyulladása is kialakul, ha lisztfélét eszik. Amennyiben betartja a szigorú gluténmentes étrendet, tünet- és panaszmentes. Bianka azért jelent meg a rendelésen édesanyjával, mert két hete újra megjelentek a viszkető bőrelváltozások. Hosszasan beszélgettünk az étrendjéről, kerestük, hol csúszhatott be a hiba. Így derült ki, hogy két hete olyan jégkrémet evett naponta egyszer, aminek az előállító cége pár hónapja gazdát cserélt. Az új tulajdonos a jégkrém korábbi receptjéhez kis mennyiségű kekszfélét tett hozzá, s ez elegendő is volt ahhoz, hogy a kóros immunfolyamatot újból elindítsa. Amennyiben tehát nem pontos a diéta, és az ételbe glutén is kerül, újra visszatérnek a tünetek, újra pozitív lesz a szerológiai vizsgálat (EMA, TTG)

Búzaallergia vagy cöliákia?

A kisfiamnak gluténmentes diétát írtak elő kétéves korában, mert lisztérzékenységre gyanakodtak. Állandó hasmenés, gyakori felsőlégúti hurutok miatt vizsgálták ki, a súlya sem gyarapodott valami fényesen. A diétától elmúltak a panaszai, két év múlva pedig terheléses kontrollvizsgálat következett. Ez azt jelentette, hogy újból fogyaszthatott búzából, rozsból, zabból és árpából készített ételeket, majd vérvizsgálatot végeztek, amely negatív lett. Ezek szerint kinőtte a lisztérzékenységet? Örültünk persze, hogy abbahagyhatjuk az otthoni kenyérsütést, de csodálkoztunk is, mert úgy tudtuk, életre szóló betegségről van szó, melynek csak a tüneteit szünteti meg a diéta.

K. F., Budapest

Kismama: A lisztérzékenységet nem lehet kinőni. Az Ön kisfiánál valószínűleg inkább búzaallergiáról lehetett szó. Ez a betegség a cöliákiához hasonlóan allergiás tüneteket (kiütést, hasfájást, hasmenést) okozhat, ha búzalisztből készült ételt eszik a beteg. Búzaallergia esetében viszont az EMA- vagy a TTG-vizsgálat negatív lesz, így könnyen megkülönböztethető a cöliákiától. A búzaallergia elkülönítése a cöliákiától azért nagyon fontos, mert a búzaallergia kinőhető allergiás kórkép, ráadásul a gyógyulás érdekében nincs is szükség olyan szigorú diétára, a búza kivételével a többi gabonaféleség gond nélkül fogyasztható.

– Hasznos információk:

Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete

Cím: 1025 Budapest, Palánta u. 11. Koltai Tünde elnök

Tel.: 06-1/326-0770, 06-30/9529-965

Ugyanennek a társaságnak Szolnok Megyei Csoportja:

5002 Szolnok, Jubileum tér 1/a, Pf: 104.

Tel.: 56/ 514-317

E-mail: [email protected]

– Hasznos könyvek:

A szolnoki társaság által kiadott könyv: Teljesen gluténmentesen

Ez kapható például az Első Pesti Malom és Sütőipari Rt.-nél, Budapest IX ker., Soroksári u. 44.

Itt számos glutenmentes termék is megvásárolható.

T. Fodor Zsuzsanna-Dr. Tokodi István: Lisztérzékenység és lisztallergia. Diétás receptkönyv

Dr. Veres Gábor gyermekgyógyász

Csak felnőttkoromban derült ki

Első szülésem után két hónappal kezdődtek a panaszok, elsősorban hasmenés. Eleinte gyomorrontásra gyanakodott az orvos. A panaszok nem szűntek, ezért két hónap múlva kórházba kerültem kivizsgálásra. Ekkor már elég rossz állapotban voltam, mivel kiszáradtam. A hiánybetegségek különböző tünetei jelentkeztek. Még fehérjehiányom is volt, ami miatt ödémásodott a lábam. A kórházban heteken át kaptam az infúziót, különböző vizsgálatokat végeztek el, de nem derült ki, mi a bajom. A kerületi kórházból átkerültem a klinikára, ahol vékonybél-biopsziával tudták diagnosztizálni a betegséget. Hat hét múlva jöhettem haza, amikor a diéta eredményeként már javulást láttunk. Testileg-lelkileg kikészültem, mivel a kisfiamat ez idő alatt nem is láthattam. Négy hónapos korában kellett tőle elszakadnom. Rettenetes volt.

Gyerekkoromban nem voltak hosszantartó hasmenéseim, de mindig vékony, hasfájós, vérszegény gyerek voltam. Ennek dacára versenyszerűen sportoltam, igen jó eredménnyel. A testalkatom sportos, egészséges volt.

Egy bulgáriai utazást követően hetekig voltam kórházban hasmenés miatt, de akkor rendbe jöttem. A Belgyógyászati Klinikán, ahol diagnosztizálták a betegségemet, arról tájékoztattak, hogy bélfertőzés vagy szülés is kiválthatja a lisztérzékenységet. Jelenleg egyik gyerekünknél sem tapasztalunk hasonló tüneteket. Egyikük tizenkét éves, a másik másfél, a picit még mindig szoptatom. A családban egyébként van egy lisztérzékeny kislány, így azért mégiscsak úgy gondolom, öröklődő betegségről van szó.

A diétát szigorúan betartom, így semmiféle panaszom sincs. Meg lehet szokni ezt az életvitelt annak ellenére, hogy eleinte nagyon nehéz volt, a tészták és a kenyerek egyáltalán nem ízlettek, a sütemények pedig sohasem sikerültek. Mára már megtanultam a kenyérsütést és egy-két süteményt is el tudok készíteni. De az alapanyagok sajnos rendkívül drágák.

F. Gy., Érd

Mi okozza a kövérséget?

Az elhízás oka alapvetően az, hogy sokat eszünk és keveset mozgunk. Ez igaz, de mindenki jól tudja, hogy egyesek bármennyit ehetnek, mégsem híznak, mások pedig ránéznek egy tábla csokira, és máris gömbölyödnek. Újabb ismeretek igazolták, hogy a zsírszövet igen aktívan működő szerv, amely bonyolult idegi-hormonális szabályozás segítségével részt vesz a szervezet egészének energiaháztartásában. Ennek egyik fontos eleme a zsírsejtek által termelt leptin, amely a központi idegrendszerre hatva szabályozza a táplálékfelvételt. A közelmúltban mutatták ki, hogy a leptin gén genetikai hiánya súlyos elhízáshoz vezet. Ez azonban ritka génhiba, és nyilvánvalóan nem ez az oka a tömeges, egyesek szerint “járványnak” tekinthető elhízásnak. A genetikai tényezők többféle úton “segítik” a táplálék zsírban történő raktározását, vagyis befolyásolják az alapanyagcserét, a zsírégetést. Az utóbbi húsz évben azonban olyan ugrásszerűen növekedett az elhízottak aránya, hogy ezért már nem tehetjük felelőssé pusztán a genetikai állományt, a környezeti tényezők legalább ugyanekkora súllyal esnek latba.

Mi okozza a refluxot?

Az újszülöttek bélrendszerének mozgása (motilitása) még éretlen, és így kissé másként működik, mint a felnőtteké. A gyomor izomzata még nem elég erős ahhoz, hogy a táplálékot kizárólag a bél irányába mozgassa, valamint a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom sem működik tökéletesen, így a tej akadálytalanul feljuthat a gyomorból. Miközben egy kiadós böfi során távozik a levegő a gyomorból, kevéske anyatej is kísérheti. Másrészt a gyomor nagyságához képest rendkívül sokat eszik a csecsemő. Gondoljunk csak bele a következő összehasonlításba: ha egy öt kiló súlyú csecsemő egy étkezésre két deci anyatejet szopik, az ő súlyához képest ez a mennyiség olyan, mintha egy felnőtt egyszerre három liter folyadékot inna, és persze ezt nem csak egyszer, hanem három-négy óránként, heteken át.

Refluxbetegség

Ritkán ugyan, de előfordul, hogy a sokat és gyakran bukó babáknál refluxbetegség (GOR)alakul ki. Ha a csecsemő rendszeresen elutasítja a táplálékot, rövid ideig szopik, és hamar elfordítja a fejét, mert savas gyomortartalom kerül a nyelőcsőbe, és ez fájhat. Emiatt nem jut elegendő táplálékhoz, súlya nem gyarapodik, vagy egyenesen csökken. Figyelmeztető jel lehet az is, ha etetés közben feltűnően sokat köhög. Amint hasonló tüneteket tapasztalunk, forduljunk orvoshoz, aki gasztroenterológiai szakrendelésre fogja küldeni a kicsit, ha a gyanút megalapozottnak találja. A refluxbetegség a hirtelen bölcsőhalál lehetséges okai között is szerepel, továbbá a felböfögött gyomortartalom belégzése asztmatikus köhögést, nehézlégzést is okozhat. Újabb ismeret, hogy a gyakori középfülgyulladás hátterében is állhat reflux, hiszen a garat a fülkürt révén összeköttetésben áll a középfüllel. A gyermek-gasztroenterológus indokolt esetben savcsökkentő gyógyszert, illetve olyan szert ad, ami fokozza a nyelőcső és a gyomor közötti izomgyűrű záródását.

Dr. Veres Gábor

Melyik hizlal jobban: cukor, zsír, fehérje?

A szervezetünkben zajló bonyolult biokémiai folyamatoknak eredményeként a táplálékok (cukor, fehérje, zsír) mindegyike lebomlik két szénatomos (acetil) alapvegyületre. Ebből épül fel fölösleg esetén a zsírszövet. Tehát aki sok édességet, cukrot, csokit eszik, az zsírpárnáit növeli. Így magyarázható az is, hogy fehérjedús táplálással is kialakulhat elhízás. Természetesen intenzív sportolás esetén ezek a fehérjék az izomszövet felépítésével megelőzhetik a zsírszövet gyarapodását. Mivel a zsírszövet formájában tárolt tartalék nehezebben mozgósítható, mint a cukor vagy a fehérje, az étrend emelt zsírtartalma előbb eredményez elhízást, mint a cukor vagy a fehérje. A hizlaló hatás azonban elsősorban az étel kalóriatartalmától függ, és nem a táplálékféleségtől. Időnként hallhatunk olyan speciális fogyasztó ételkombinációról, amely tetemes kalóriatartalma ellenére nem hizlal. Sem ezek, sem a csökkentett energiatartalmú ételek, a zsírszegény tejtermékek nem ajánlatosak a kisgyerekek, különösképpen a csecsemők számára. Amint a baba képes arra, hogy négykézláb másszon és gyakorlatozzon, biztosítanunk kell számára elegendő teret és lehetőséget a mozgásra. Így is sokat tehetünk az elhízás megelőzéséért.

Sovány vagy kövér?

Csecsemő- és a kisgyerekkorban nagyszámú, egészséges gyerek adatai (súly a kor függvényében) alapján állapítják meg a “normát”. Az adatokat grafikonon ábrázolják, s kapunk egy felső és egy alsó határértéket. A felső érték a 97 százalék, s azt jelenti, hogy az adott korú egészséges gyerekek 97 százalékának az itt megadott érték alatti a súlya. Az alsó érték a 3 százalék, ami annyit jelent, hogy százból kilencvenhét gyerek súlyosabb, mint az itt szereplő érték. A felső érték fölötti testsúly esetén kövér gyerekről, az alsó érték alatt pedig kóros soványságról beszélünk. A grafikonok minden gyerek oltási könyvében megtalálhatók.

Koraszülöttek és a terhesség korához képest túlságosan alacsony súllyal született kisbabák esetében speciális táblázatok, fejlődési görbék alapján ítélhetjük meg a gyarapodást.

Dr. Veres Gábor

Soványság és betegség

Nem kell azonnal pánikba esni attól, ha a kisbaba gyarapodása kisebb az átlagosnál. Ilyen esetben fontos, hogy szoptatási tanácsadóval megbeszéljük a táplálás minden apró részletét, hiszen előfordulhat, hogy a helytelen szoptatási gyakorlat, például a túlságosan ritka etetés, a nyugtalan, zűrös környezet, az anya túlterheltsége (például akkor, ha már két-három nagyobb gyerek is van), a bimbóvédő használata vagy a rossz szopási technika felelős az elégtelen gyarapodásért. Ha a babát alaposan megvizsgálta a gyerekorvos, és egészségesnek találta, nincs ok aggodalomra. Sokszor a “szálkás, inas” csecsemő ellenállóbb, mint termetesebb társai. Tápszeres babák esetében győződjünk meg arról, hogy megfelelő összetételű, szabályosan elkészített tejet kap-e a kicsi. Sem hígabbra, sem sűrűbbre nem szabad készíteni a megadottnál! Később, kisgyerekkorban legtöbbször a szülő evésre kényszerítő noszogatására makacsolja meg magát a gyerek. A soványság hátterében néha betegség is állhat, melynek tünetei a következők lehetnek: haspuffadás, hasfájás (nem a köldök körül), hasmenés, hányás, zsíros széklet, sápadtság, gyengeség, általános kedvetlenség. Ilyenkor gasztroenterológiai kivizsgálást végeznek, hogy megállapíthassák, nem allergia, elhúzódó fertőzés, vérszegénység, lisztérzékenység, mukoviszcidózis vagy májbetegség áll-e a tünetek hátterében. Ezek szerencsére a vérszegénység kivételével nem gyakori betegségek, és összességében elmondható, hogy a “rossz evő”gyermek gondos kivizsgálása során általában nem találunk szervi eltérést.

Dr. Veres Gábor

Mérlegen a baba

A legtöbb születési értesítőn ott díszeleg a kisbaba születési súlya, s mindenkinek ezt az adatot újságolják el elsőként a büszke szülők. Pedig a gyarapodás további alakulását, a soványságot, kövérséget, a szervezet védekező erejét ez befolyásolja legkevésbé.

Az újszülött állapotát, érettségét természetesen nem csupán születési súlya alapján ítéljük meg. Makkegészséges kis vasgyúró lehet a csupán 2,5 kilogrammal született baba, míg közel ötkilós társa talán intenzív osztályra kerül, mert olyan rossz állapotban van. A születési súlynál tehát sokkal lényegesebb szempont, hogy a kisbaba időre született-e, egészséges-e, hogyan birkózik meg a méhen kívüli életre történő átállással, szövődménymentes volt-e a várandósság és a szülés. Az első súlyadatból még azt sem tudjuk megjósolni, szálfatermetű, tagbaszakadt lesz-e a kis jövevény felnőttkorára, vagy inkább vékonyka, izmos, alacsony. Több támpontot ad, ha közben vetünk egy gyors pillantást a szülőkre, nagyszülőkre is, alapvetően ugyanis a genetikai tényezők határozzák meg, milyen testalkatú gyerek, majd felnőtt lesz az újszülöttből.

Eleinte mindenki dundi

Átlagosan fejlődő kisbaba esetében rendszerint nincs gond, ha azonban a gyarapodás az alsó határértékeket súrolja, vagy éppenséggel sokkal gyorsabb az átlagnál, óhatatlanul is felmerül a kérdés: vajon eleget, vagy túl sokat kap-e enni, vajon egészségesnek tekinthető-e a gyerek, vagy betegség áll a háttérben? A kérdés megválaszolásához előbb az “átlag” fogalmát kell tisztáznunk.

Sovány vagy kövér?

A súlytöbblet vagy hiány pontosabb meghatározásra felnőttek körében a BMI-t, azaz a body mass indexet használjuk. Úgy számíthatjuk ki, hogy a kilogrammban kifejezett testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Amennyiben a BMI 25 és 30 között van, akkor túlsúlyról, 30 feletti értéknél pedig már elhízásról beszélünk. Várandósoknál, szoptató anyáknál, gyerekeknél, nagy izomtömegű embereknél a BMI meghatározása nem ad pontos eredményt. Különösképpen igaz ez a csecsemő- és a kisgyerekkorra. Ebben az életkorban nagyszámú, egészséges gyerek adatai (súly a kor függvényében) alapján állapítják meg a “normát”. Az adatokat grafikonon ábrázoljuk, s kapunk egy felső és egy alsó határértéket. A felső érték a 97 százalék, s azt jelenti, hogy az adott korú egészséges gyerekek 97 százalékának az itt megadott érték alatti a súlya. Az alsó érték a 3 százalék, ami annyit jelent, hogy százból kilencvenhét gyerek súlyosabb, mint az itt szereplő érték. A felső érték fölötti testsúly esetén kövér gyerekről, az alsó érték alatt pedig kóros soványságról beszélünk. A táblázat adatait ne értelmezzük mereven, hiszen a kor szerinti súlyt erősen befolyásolja a testhossz. Másfelől annál, aki ötkilósan születik, más testsúly várható egy hónapos korban, mint aki három kilóval érkezett a világra.

Kor Lány (97%) g Lány (3%) g Fiú (97%) g Fiú (3%) g

1 hó 5200 3200 5500 3200

2 hó 6000 3800 6400 4000

3 hó 7000 4400 7400 4800

4 hó 7800 4800 8000 5200

5 hó 8400 5200 8800 5800

6 hó 9000 5800 9400 6200

10 hó 11 400 7000 11 450 7800

1 év 12 400 7600 12 400 8400

2 év 15 500 9000 16 000 10 500

3 év 19 000 11 500 18 000 12 000

Milyen méret várható később?

Táplálkozás az első félévben

Régóta tartja magát az a hit, hogy a tápszerrel táplált gyerekek jobban gyarapodnak, mint szoptatott társaik. Tápszerrel sokkal egyszerűbb túltáplálni, hiszen végig egyforma erősen jön a tej, még akkor is, amikor a baba már csak cumizgatni szeretne. Ezt a problémát megelőzhetjük, ha kicsi lyukú cumit használunk, s ügyelünk arra, hogy az étkezés nagyjából annyi ideig tartson, mint akkor, ha szopna. A tápszeres babák túlsúlyához régebben az is hozzájárult, hogy a tápszer energiatartalma lényegesen magasabb volt, mint az anyatejé. A tápszerrel táplált, szoptatott társaiknál dundibb babák nem egészségesebbek, túlsúlyuk semmiféle előnyt sem jelent a betegségek leküzdésében vagy a megelőzésében. Az anyatej körülbelül 70 kcal/100 ml energiatartalma és speciális összetétele teljes mértékben fedezi a csecsemő igényét, így az anyatejes táplálással elérhető, a normális tartományba eső gyarapodást az első fél év folyamán sem tápszerrel, sem más étellel nem kell kiegészítenünk. Néha gondot okoz annak megítélése, hogy mit tekintünk normális gyarapodásnak. Az elmúlt évek növekedési grafikonjait a többségükben tápszerrel (túl)táplált gyerekek adatai alapján készítették. Így nagyon fontos eredménynek tekinthető a 2000-ben született felmérés (Euro-Growth Study), ahol külön grafikonon ábrázolták a tápszerrel és az anyatejjel táplált babák növekedését. Ennek alapján megállapítható, hogy egy-két hónapos korban még a szoptatott babák “vezettek” testsúly tekintetében, azután fokozatosan “nehezültek” a tápszeres csecsemők. Természetesen nem az utóbbi növekedési minta az, ami természetesnek, élettaninak tekinthető. Követéses vizsgálatok meggyőző adatokat szolgáltatnak arról, hogy az anyatejjel táplált gyerekek később kevésbé lesznek túlsúlyosak.

Túl dundi a baba!

Zoli fiam 3550 grammal született. Az első hónapban 1100, a másodikban 1200, a harmadikban ismét 1200 grammot hízott. Rettentően kövér baba, csak anyatejet kap. Azt a tanácsot kaptam, hogy szoptatás előtt itassak vele egy kis teát, hogy kevesebb férjen a pocakjába, mert túltáplált. A baj csak az, hogy nem szeret teázni, kiköpi, kihányja. Mit tegyek? Talán koplaltassam?

B. Á., Kecskemét

Kismama: Zoli súlyfejlődése a cikkünkben is bemutatott növekedési adatok alapján még éppen a normálisnak mondható tartományba esik, bár kétségkívül átlagon felüli. Ilyenkor sokszor javasolják, hogy próbáljunk forralt-lehűtött vizet, cukor nélküli teát adni. Ez egy-két alkalommal beválhat, azonban hosszabb távon nem lehet, és nem is kell “átverni” dundi barátunkat. Addig fog sírni, amíg meg nem kapja kalóriadús anyatejét, s ez így is van rendjén, hiszen ettől fejlődik a legkiegyensúlyozottabban. Az anyatejes babák esetében sosem kell korlátoznunk a fogyasztást! Az eleinte rendkívül gyorsan gyarapodó gyerekek később már jóval kevesebbet híznak, inkább a hosszuk nő, ezért fokozatosan karcsúsodnak. Kisgyerekkorban, főként az első tizenkét hónapban veszélyes és káros a fogyókúra, a zsírszegény étrend. Ebben az életkorban ugyanis az agy fejlődéséhez elengedhetetlenül fontosak a lipidek, vagyis a zsírok.

Sokat eszik, vagy hormonzavara van?

Tegyük egészségesebbé az étrendet!

Az első kanál szilárd étellel új korszak veszi kezdetét a kisbaba életében. Ettől kezdve egyre inkább visszaszorul étrendjében a tökéletes anyatej vagy a pontos számítások alapján összeállított tápszer. További gyarapodása, fejlődése jórészt attól függ, mit és mennyit teszünk a tányérjára. Óriási a szülők felelőssége abban, hogy milyen étkezési szokásokat alakítanak ki, és milyen példát mutatnak. Az első egy-két évben kialakult szokások döntően befolyásolják a gyerek későbbi ízlését is. Milyen egyszerű lenne jól csinálni! A valóságban azonban a gyerekek egyre kövérebbek, s egyre jobban odavannak a ropiért, a hamburgerért, a chipsért és bármiért, ami édesség és egészségtelen.

Végül is mindegy, utólag mivel magyarázzuk a bizonyítványunkat, a kisbaba még biztosan csak azt eszi, amit a szülők adnak neki. Ideális esetben sokáig szopik, ezután pedig gyümölcsöt és főzelékfélét kap. Ekkor még nem is gondolnánk, hogy néhány év múlva ilyesmit csak elvétve eszik meg, helyette édességek és a gyorsétkezők slágerei lesznek a kedvencek. Mindez a szülők közreműködésével történik, hiszen nélkülük hogyan juthatna ilyen ételekhez a kicsi? A szülők többsége nem kínálná szeszes itallal vagy cigarettával gyerekét, ám ha “finom” falatokról van szó, nem érzik át annyira felelősségüket. “Most az egyszer”, “az a kicsi” tényleg nem árt – gondolják, de olyasmivel ismertetik meg őt, amivel rossz irányba befolyásolják ízlését.

Az öt hónapos Peti anyukája ölében ül, amikor a család a vasárnapi ebédet kanalazza. Tetszik neki a móka, ő is szeretné kipróbálni. Kapkod anya kanalat tartó keze után, kimeresztett szemmel figyeli a tányérokat. Olyan boldog lenne, ha két kézzel, jó nagyokat csaphatna a tálba! Ám a nagynéni félreérti, s könyörögni kezd: adjunk már neki egy kis pudingot! Semmi baja sem lesz tőle, finom édes, tejes, nem kell sajnálni szegény gyerektől… A nagynéni azonban téved, az egyévesnél fiatalabbak étrendjében semmi keresnivalója a pudingnak, süteménynek, túró rudinak. Peti azzal is tökéletesen megelégszik, ha vastag műanyag kanalat kap játszani, aztán ha tényleg megéhezett, szophat.

Kezdjük az egészséges táplálkozást csecsemőkorban!

– Ne édesítsük vagy sózzuk a bébiételeket!

– Hat hónaposnál fiatalabb, szopós babát nem kell plusz folyadékkal itatni, tápszeres táplálás esetén is csak forralt és lehűtött vizet adjunk, ha szomjas. Hat hónapos kor után is kerüljük az édesített innivalókat!

– Ne adjunk rágcsálnivalót az étkezések között, csak közvetlenül utána, illetve a kanalazás közben!

– Semmit nem veszít a gyerek, ha (ekkor még) nem ismeri meg a csokit, a sült krumplit, a hamburgert.

– Ha nem akar enni, nyugodtan kihagyhatunk egy étkezést, ne pótoljuk mással a kimaradt főzelékebédet; inni vizet adjunk!

– Édes ételt, például palacsintát, omlettet, tejbegrízt legfeljebb desszertnek, igen kis mennyiségben, s csupán a főétel elfogyasztása után adjunk.

– Az etetés, itatás soha ne működjön nyugtató vagy figyelemelterelő, unaloműző hadművelet gyanánt!

Népszerű ételek – egészségesen

És ha már nem tudunk megválni a hamburgertől, pizzától, palacsintától, hasábburgonyától? Előbb-utóbb úgyis megismeri és megkedveli ezeket az ételeket minden kisgyerek, amint fokozatosan a felnőttek étrendjéhez igazodik. Ritka, kivételes alkalomnak számítson, hogy gyorsétkezőben ebédelünk. Otthon pedig készítsük el egészségesen a kedvenceket. Ehhez sokszor nem kell más, csak kevesebb só, cukor és zsiradékféle, több zöldség és gyümölcs. Íme néhány példa a közkedvelt fogások egészségesebbé tételére:

– Spagettihez, makarónihoz teljes kiőrlésű vagy durumlisztből készült tésztát főzzünk. A szószhoz összeturmixolt paradicsomot, nyáron eltett házi paradicsompürét, kerti kakukkfüvet használjunk. Turmixolhatunk főtt répát, sütőtököt is.

– Az otthon készített pizzatésztát nyújtsuk ki egészen vékonyra. Kenjük be valódi paradicsompürével, szórjunk rá olyan zöldségeket, halat, húst, amit szívesen eszik a gyerek. A cukros ketchupnak semmi köze az olasz tésztához, pizzához! Ez amerikai találmány, Itáliában nagyon csúnyán néznének arra, aki ketcuppal maszatolná össze az eredetileg egészséges, tápláló fogásokat!

– A palacsinta is egészséges lehet, ha teflonban, olaj nélkül sütjük, és nyers gyümölccsel, dióval, túróval töltjük meg. A reszelt almát fahéjjal ízesítjük, lekvár helyett pedig csak villával összetört gyümölcsöt használunk. Porcukrot ne szórjunk rá!

– A hamburger, gyros húspogácsáját bármilyen zsírszegény húsfajtából elkészíthetjük. Keverhetünk a masszába reszelt sárgarépát, burgonyát, cukkinit, zellert, dúsíthatjuk zabpehellyel. Így is finom, változatos ízeket hozhatunk létre, ráadásul egészségesebb alapanyagból. A húspogácsákat inkább grillsütőben süssük ki, akkor nem szívja tele magát túlhevített olajjal, zsírral. Kínáljunk mellé szeletelt paradicsomot, paradicsompaprikát, kukoricát, uborkát, hagymát, ropogós káposztacsíkokat, salátalevelet, hogy a rögtönzött salátabárban mindenki megtalálja a kedvére valót.

– A sült krumplihoz mellékelhetünk egészséges krémeket, amibe kedvükre mártogathatják a kicsi, kézbe való falatokat. Például: metélőhagymás tejfölös túró, sajtos retekkrém, fokhagymás, uborkás joghurt.

Tápszeren jobban hízik?

Régóta tartja magát az a hit, hogy a tápszerrel táplált gyerekek jobban gyarapodnak, mint szoptatott társaik. Tápszerrel sokkal egyszerűbb túltáplálni, hiszen végig egyforma erősen jön a tej, még akkor is, amikor a baba már csak cumizgatni szeretne. Ezt a problémát megelőzhetjük, ha kicsi lyukú cumit használunk, s ügyelünk arra, hogy az étkezés nagyjából annyi ideig tartson, mint akkor, ha szopna. A tápszeres babák túlsúlyához régebben az is hozzájárult, hogy a tápszer energiatartalma lényegesen magasabb volt, mint az anyatejé. A tápszerrel táplált, szoptatott társaiknál dundibb babák nem egészségesebbek, túlsúlyuk semmiféle előnyt sem jelent a betegségek leküzdésében vagy a megelőzésében. Az anyatej körülbelül 70 kcal/100 ml energiatartalma és speciális összetétele teljes mértékben fedezi a csecsemő igényét, így az anyatejes táplálással elérhető, a normális tartományba eső gyarapodást az első fél év folyamán sem tápszerrel, sem más étellel nem kell kiegészítenünk. Néha gondot okoz annak megítélése, hogy mit tekintünk normális gyarapodásnak. Az elmúlt évek növekedési grafikonjait a többségükben tápszerrel (túl)táplált gyerekek adatai alapján készítették. Így fontos eredménynek tekinthetőek a 2006-ban nyilvánosságra hozott új WHO növekedési görbék. Külön grafikonon ábrázolták a tápszerrel és az anyatejjel táplált babák növekedését. Ennek alapján megállapítható, hogy egy-két hónapos korban még a szoptatott babák “vezettek” testsúly tekintetében, azután fokozatosan “nehezültek” a tápszeres csecsemők. Természetesen nem az utóbbi növekedési minta az, ami természetesnek, élettaninak tekinthető. Követéses vizsgálatok meggyőző adatokat szolgáltatnak arról, hogy az anyatejjel táplált gyerekek később kevésbé lesznek túlsúlyosak.

Tejcukor intolerancia – tehéntejfehérje allergia

A tünetek hasonlóak lehetnek (hasfájás, haspuffadás, hasmenés), de utóbbi esetben immunreakcióról van szó, sokszor kiütés, ekcéma mutatkozik a bőrön. Ezzel ellentétben tejcukor-érzékenységnél a laktáz nevű enzim csökkent működéséről van szó. Ekkor a vékonybélben a csökkent laktázaktivitás eredményeként nem bontódik le és szívódik fel a laktóz (tejcukor). Így a vastagbélbe jut, megerjed, gázok keletkeznek, és kialakulnak a típusos tünetek. A laktóz intolerancia hidrogén fújásos teszttel (laktóz H2 kilégzési teszt) igazolható. Fontos tudni, hogy nem csupán a laktózmentes étrend jelenti a megoldást, hanem a hiányzó enzim pótlása is. A laktázos rágótablettát a tejes étel fogyasztása előtt 15-30 perccel kell bevenni, egy tabletta enzimtartalma két deci tejben levő tejcukrot képes lebontani.

Dr. Veres Gábor

Tejcukor-érzékenység

A tehéntej-allergiát gyakran emlegetjük manapság, a tejben található tejcukor lebontási zavarát, a hasfájást, hasmenést okozó laktóz-intoleranciát azonban annál ritkábban. Mivel tejallergiásoknál is előfordulhatnak ilyen tünetek, nem meglepő, ha a két kórképet olykor összekeverik.

A tejcukor-érzékenység nem allergia, hanem enzimhiányos betegség. A tejcukor, vagy más néven laktóz az anyatej és a tehéntej fontos összetevője. Olyan szénhidrát, amely két cukormolekulából: glükózból és galaktózból áll. Az emésztés során a vékonybélbe jutva a laktóz a laktáz enzim hatására bomlik erre a két cukormolekulára, melyek így már átjuthatnak a bélfalon, hogy aztán táplálékforrásul szolgáljanak. Ha a laktáz enzim hiánya vagy elégtelen működése miatt nem kerül sor a tejcukor bontására, akkor nem szívódnak fel a vékonybélben, hanem tovább haladnak a vastagbélbe. A vastagbélben a több millió bélbaktérium aztán elvégzi a bontást, melynek hasfájás, haspuffadás és hasmenés lesz a következménye. Ezt a kórállapotot nevezzük tejcukor-érzékenységnek.

Három kórállapot

A tejcukor-felszívódás zavarai nagyjából három különböző formában fordulhatnak elő. Az egyik, a veleszületett, öröklődő laktázenzim-hiány rendkívül ritka, mindössze néhány eset ismeretes a világon. Mégis sokszor gyanúsítják vele a hasmenéses csecsemőt. Tünete a vizelethez hasonlóan híg, savanyú szagú, habos széklet, haspuffadás, hányás. Súlyos állapot, kiszáradás is felléphet. Nem tévesztendő össze azzal a meglehetősen gyakori jelenséggel, amikor a nagyon gyakran, váltott mellből szoptatott kisbaba túl sok, laktózban dúsabb, zsírszegény első tejet szopik, s emiatt hasfájós lesz. Ha tovább (tizenöt-húsz percig) szoptatjuk egyetlen mellből, vagy legközelebb azzal kezdünk, amelyikből csak rövid ideig szopott, helyreállíthatjuk az egészséges arányokat.

A másik betegség az átmeneti laktázhiány. Ez jóval gyakoribb, bármely életkorban találkozhatunk vele. Legfőbb tünete, hogy egy lezajlott bélfertőzés, bélhurut után a hasmenés nem akaródzik elmúlni, s ennek hátterében a laktáz működésének átmeneti csökkenése áll.

A harmadik kórkép a késői laktázhiány, mely szintén gyakori, de térségenként változó, hogy mennyire. Hazánkban például a lakosság tizenöt százalékát érinti, a kínaiak, japánok és az Egyesült Államok fekete bőrű lakosainak nyolcvan-kilencven százaléka laktázhiányos, a svédeknek csupán három százaléka. Ez a probléma rendszerint négy-öt éves kor után jelentkezik, mert hároméves kortól az emberek egy részében fokozatosan megszűnik a laktózbontó képesség. Tünete: a tej fogyasztása haspuffadást, hasfájást, hasmenést eredményez.

Hogyan állapítható meg a laktázhiány?

Kórházban, klinikákon tudják elvégezni a szükséges, fájdalommentes vizsgálatot. A gyermeknek először tejcukortartalmú tesztitalt kell innia, majd bizonyos időközönként a mérőműszerbe fújnia. A készülék pontosan méri a kilélegzett levegő hidrogéntartalmát. Ennek azért van információértéke, mert tejcukor-érzékenység esetén a laktóz nem tud lebomlani a vékonybélben, továbbhalad a vastagbélbe, ahol a baktériumok erjesztik, és ennek során különböző gázok, köztük számottevő mennyiségű hidrogéngáz is felszabadul. Ha a hidrogén mennyisége meghalad bizonyos szintet, nagy valószínűséggel laktózfelszívódási zavara van a betegnek.

Más-más betegség, hasonló tünetek

Benedek másfél éves, két hete hasmenése van. Édesanyja elmondta, hogy egy hónappal ezelőtt szalmonella-fertőzése volt, de pár nap alatt meggyógyult. A szalmonella-fertőzés valószínűleg olyan mértékben károsította a bélnyálkahártyát, hogy elpusztította a benne található laktózbontó enzimet. Ennek a következménye a mostani hasmenés, hiszen laktáz hiányában a tejcukor nem tud fölszívódni. Elvégeztük a laktóz-hidrogén kilégzési tesztet, amely bizonyította a betegséget. Laktózmentes étrendet javasoltunk, és a kiirtott bélflóra visszatelepítését NAN2 bifidusz elnevezésű tápszerrel, illetve élőflórás joghurttal segítettük elő. Benedek öt nap múlva panaszmentessé vált. Fontos tudni, hogy átmeneti laktázhiányt nem csak bélhurut, hanem például ételallergia, illetve lisztérzékenység is okozhat, mert ezeknél a kórképeknél is károsodik a bélnyálkahártya.

Julcsi ötéves, és több hónapja fájlalja a hasát a köldöke körül. Időnként puffad a hasa, és híg a széklete, de az elmúlt hónapokban nem volt semmilyen bélfertőzése. A tejet nem szereti. Julcsinál is elvégeztük a kilégzési tesztet, amely bizonyította a laktázhiányt. A kislány más sorstársaihoz hasonlóan kerülte a tejivást. A tanulság: semmilyen élelmiszer fogyasztását ne erőltessük! Tej nélkül is lehet élni.

Pótolhatjuk, ami hiányzik

Mint láttuk, a veleszületett enzimhiány olyan ritka, hogy szinte nem is fordul elő. Az átmeneti enzimhiány hamar javul a megfelelő diéta és az egészséges bélflóra visszatelepítése révén. Mire számíthatnak azok, akiknél később, fokozatosan szűnt meg a tejcukorbontó képesség? Ez több százezer embert érint hazánkban. Sokan nem is tudják, hogy laktázhiányosak, de ösztönösen nem fogyasztanak tejet, vagy éppen laktózmentes tejet isznak. Számukra is van megoldás, hiszen forgalomba került egy olyan rágótabletta, amely pótolja a hiányzó enzimet. A tabletta egyébként bármilyen eredetű laktázhiány esetén alkalmazható. Egyetlen darab (60 Ft-os) tabletta enzimtartalma két deciliter tej feldolgozására elegendő.

Dr. Veres Gábor gyermekgyógyász

Vitaminok

A vitaminraktárak könnyebben kiürülnek télen, ez is szerepet játszik a tavaszi fáradtság kialakulásában. A C-vitamin pótlására szükség lehet, de vigyázat, ne essünk át a ló másik oldalára, a túladagolás nem jár semmiféle előnnyel, sőt egyenesen káros. Napi 60-200 milligramm C-vitamin-bevitel elegendő. Ha túladagoljuk, elősegítjük a vesekő kialakulását. A D-vitaminnak a csontépítő hatáson kívül immunrendszert serkentő szerepet is tulajdonítanak, ne feledkezzünk el tehát a megfelelő adagolásról és arról se, hogy minél többet legyen a tavaszi hónapokban is napon a gyerek. A rendelésen sokszor találkozunk olyanokkal, akiknek egyszerre többféle multivitamin-készítményt is beadnak a szülei. Higgyék el, egyfajta szedése elegendő, és ha többfélét adunk, nem tudjuk fokozni a hatást!

Dr. Veres Gábor

Forrás: Kismama magazin