Nem kell, hogy állandóan dajkanyelven, „baba beszéddel” szóljunk a kisbabákhoz, de hajlamosak vagyunk arra, hogy egyfajta magasabb hangú, lassabb tempójú, éneklősebb-ismétlősebb beszédmódon mondjunk nekik dolgokat. Ez pedig hasznos is a kisbabák számára, hiszen az egyszerűbb mondatok, a dallamosság és az ismétlések használata megkönnyíti az új szavak megismerését, megtanulását a számukra.
Mi is az a dajkanyelv?
A felnőttek hajlamosak speciális hanghordozással beszélni a csecsemőkhöz, amit “dajkanyelvnek” vagy “baba beszédnek” is neveznek. Ez jellemzően a normálisnál magasabb hangot jelent, a hanglejtés széles skálán mozgó, eltúlzott változtatásaival. A kutatások azt mutatták, hogy a babák pedig jobban figyelnek erre a túlzó dajkanyelv típusú beszédre, mint a normál felnőttes hanghordozásra, sokkal inkább felkelti az érdeklődésüket, ha a szüleik magasabb hangon és szélesebb hangtartományt használva beszélnek hozzájuk.
A dajkanyelv esetében lassabb tempóban, magasabb hangon beszélünk a babához, de valódi szavakat használunk és nyelvtanilag megfelelő mondatokat. A szavak hosszát viszont elnyújtjuk ilyenkor, és egy, a normál beszédnél ritmikusabb-dallamosabb hangot használunk. A megváltoztatott beszédmód mellett pedig eltúlzott arckifejezések, ugyanazoknak a szavaknak, kifejezéseknek az ismétlése is jellemző, és feltehetőleg gyakrabban mosolygunk is közben.
De miért hasznos a baba nyelvtanulásában a dajkanyelv? A BBC Tiny Happy People rovata szerint ennek egyrészt az az ok, hogy a babák szeretik az éneklős beszédhangot, emiatt jobban figyelnek is erre. Emellett azzal, hogy lassabb tempóban mondjuk ki a szavakat, segítünk az egyes szavakat felismerni, jobban éreztetjük az új szavakat és azt, hogy hol van a kezdete és a vége az egyes mondatoknak.
Amikor a babához dajkanyelven beszélünk, általában rövidebb, egyszerűbb mondatokban tesszük ezt, ami szintén segít felismerni az egyes szavakat, az új szavak megtanulását. A dallamos beszéddel a kisbaba ismerkedik a nyelv dallamosságával is. A túlzó hangokra pedig a baba is örömmel reagálhat, ami segíthet a saját hangja próbálgatásában, megismerésében.
Egy tanulmányban azzal vizsgálták, hogy a babák jobban figyelnek-e erre a beszédmódra, hogy képeket vetítettek ki a csecsemőknek. A babák pedig hosszabb ideig nézték ezeket, amikor dajkanyelvet hallottak közben, mint amikor a felnőttekkel is használt beszédet, és megnövekedett agyi aktivitást is mértek náluk ekkor.
A dajkanyelvvel kapcsolatban még egy érdekesség, hogy egy kutatás szerint, amiben tizennyolc különböző nyelven felvett hangfelvételeket vizsgáltak, ez a fajta „bababeszéd” univerzális: a szülők világszerte használnak dajkanyelvet, amikor a babájukhoz beszélnek, és leggyakrabban a szokott felnőtt beszédhez képest magasabb hangon szólnak a picikhez.