Baba

Hozzátáplálás: 5 trend előnye és hátránya

BLW, vegán és gluténmentes étrend... - 2016-ban ezek a legtrendibb hozzátáplálási formák. Ám biztos, hogy mind egészséges is?
2016. Október 01.

Igen dicséretes, ha igyekszünk a babánkat a legújabb trendek szerint, minél egészségesebben táplálni, de sajnos itt is igaz a mondás, hogy nem minden arany, ami fénylik. Sok egészségesnek „hirdetett” hozzátáplálási formával ugyanis előfordulhat, hogy olyan létfontosságú tápanyagokat vonunk meg a gyermekünktől, amik nélkülözhetetlenek az egészséges fejlődéséhez. Ezért ahelyett, hogy vakon követnénk a trendeket, érdemes utánajárni, hogy valóban a legjobbat tesszük-e életünk értelmével, ha mi is beállunk a sorba.

1. BLW (Baby Lead Weaning), azaz igény szerinti hozzátáplálás

A Gill Rapley brit védőnő nevéhez fűződő BLW lényege, hogy a baba pürék helyett az első perctől kezdve szilárd ételeket fogyaszt a két kis kezével, a saját tempójában. Tulajdonképpen ő dönti el, hogy mikor, mit és mennyit szeretne enni. Ehhez három fontos feltétel szükséges: hogy a baba tudjon ülni, elmúljon a kilökő reflex (nem löki ki a nyelvével az ételt), illetve hogy a kezével ügyesen fel tudja csippenteni a falatokat, amit aztán a szájához tud emelni.

Hozzátáplálás: 5 trend előnye és hátránya

Mik az előnyei: Nagyon jó, ha a kicsi minél hamarabb megtapasztalja, milyen a családdal közös asztalnál ülve, egészséges ételeket majszolni. Megtanulja élvezni az ízeket, ráadásul a saját tempójában, külön-külön ízlelgetve ismerkedhet az ételek textúrájával, formájával.

Mik a hátrányai: A fulladásveszély kétség kívül a legrémisztőbb és leginkább elrettentő a BLW-vel kapcsolatban. Sajnos bármennyire legyünk is körültekintőek, ilyesmi előfordulhat, hiszen a baba csak most ismerkedik az ételekkel, egy nagyobb falat pedig könnyen fulladást okozhat pláne, ha nem vagyunk vérprofik elsősegélyből. Arról nem beszélve, hogy mivel a baba dönti el, hogy mit eszik (esetleg már nem is nagyon szopizik), előfordulhat, hogy nem jut hozzá minden tápanyaghoz, amire ebben a korban szüksége van.

Tanulság: A BLW és a pürés hozzátáplálás nem zárja ki egymást. El lehet kezdeni óvatosan, nagyon pici darab puhára főzött zöldségeket, gyümölcsöket a baba elé rakni, hogy ismerkedjen a szilárd ételekkel. Emellett azonban egész nyugodtan készítsük el a pürés változatot is (felnőttként is fogyasztunk főzeléket és levest, nem igaz?). Figyeljük, hogy hogy reagál, és ha azt látjuk, hogy elfordítja a fejét, vagy eltolja a kanalat, ne erőltessük az evést. A legfontosabb pedig: SOHA ne hagyjuk magára a babát, miközben eszik!

Ha szimpatikus a pürésítés és az etetőkanál elhagyása, és kíváncsi vagy, hogy pontosan hogy működik a BLW, akkor olvasd el a baby-led weaningről szóló cikkünket.

2. Vegán, vegetáriánus baba

Egyre népszerűbb vegetáriánusnak vagy vegánnak nevelni a gyermekünket, pláne ha mi magunk is azok vagyunk. A baba esetében azonban ez sokkal nagyobb körültekintést (és hozzáértést) igényel, mint gondolnánk.

Mik az előnyei: A vegán és vegetáriánus étrend alapját képezik az olyan egészséges ételcsoportok, mint a hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák, gyümölcsök, zöldségek és olajos magvak, valamint a vegetáriánusok esetében a sovány tejtermékek. Ezt a trendet követők általában a szoptatást is szorgalmazzák, illetve a friss, teljes értékű ételek fogyasztását hangsúlyozzák a feldolgozott, előrecsomagolt készételek helyett.

Mik a hátrányai: Amellett, hogy a trend követői dicséretes módon a házi készítésű ételeket istenítik, azért fogadjuk kételkedéssel az olyan félelemkeltő állításokat, mint hogy a üveges babaételek semmilyen tápanyagot nem tartalmaznak. Ezt egy hiteles kutatás sem támasztja alá. Ugyanígy tartózkodjunk az otthon kotyvasztható tápszer receptektől és a friss, nyers tehéntejtől, hiszen ez utóbbi pasztörizálatlan, így akár komoly bajt is okozhat!

Tanulság: Nem kell ahhoz teljesen húsmentesen hozzátáplálni, hogy több zöldséget, gyümölcsöt és babfélét kapjon a baba. Ha pedig mi magunk is vegánok vagy vegetáriánusok vagyunk, kérjük bátran a védőnő vagy gyermekorvos segítségét, hogy biztosan megkapjon minden vitamint és ásványi anyagot a kicsi.

3. Gluténmentes táplálkozás

A glutén igazi ördögtől való tápanyag sok „naprakész” anyuka szemében, ami nem csoda, hiszen a csapból is gluténmentes diéta folyik.

Mik az előnyei: A gluténmentes diétát követők fontosnak tartják az olyan magas tápanyagtartalmú ételek fogyasztását, mint az édesburgonya, a barna rizs vagy a quinoa, amik mind természetüknél fogva gluténmentesek. Ezek természetesen sokkal egészségesebbek, mint a fehér lisztből készült pékáruk, chipsek vagy kekszek.

Mik a hátrányai: Egyszerűen indokolatlan teljesen megvonni a gyermekünktől a glutént, hacsak nem mutattak ki nála gluténallergiát, vagy lisztérzékenységet. A teljes kiőrlésű ételek, úgy mint tészták és kenyérfélék fontos energiaforrásként szolgálnak a kicsik szervezetének, rengeteg rostot és jó baktériumot szolgáltatnak az egészséges bélműködéshez. A legújabb kutatások szerint pedig a glutén bevezetésének elhalasztása egyáltalán nem csökkenti a felnőttkorban kialakuló cöliákia/lisztérzékenység kialakulásának esélyét.

Tanulság: Korlátozzuk a készételek fogyasztását, a glutént azonban ne zárjuk ki a gyermek étrendjéből. Helyezzük inkább előtérbe a teljes kiőrlésű gabonaféléket, zabot, zabpelyhet, árpát, hajdínát, barna rizst.

4. A szilárd ételek késői bevezetése

Néhány szülő megingathatatlanul hiszi, hogy az anyatej a legjobb táplálék a gyermekének, ezért a szilárd ételek bevezetésével akár 9-12 hónapos korig is vár.

Mik az előnyei: Az egy éves korig történő szoptatással valóban a legjobbat tesszük a gyermekünknek, hiszen az anyatej tele van olyan antitestekkel, amik védik a kicsit a fertőzésektől és erősítik az immunrendszerét.

Mik a hátrányai: A szilárd ételek rágása és lenyelése egy olyan komplex feladat, amit a baba a legideálisabb, ha 6 hónapos korában elkezdhet elsajátítani. Ha saját döntésből várunk vele, akkor lehet, hogy később sokkal nehezebb lesz megtanulnia, nem beszélve arról, hogy a későbbi allergiára való hajlamának esélyét is növeljük – ahogyan ezt számos tanulmány bizonyítja.

Tanulság: Szoptassunk, ameddig csak jól esik (a WHO ajánlása szerint legalább 2 éves korig), azonban a baba 6 hónapos kora körül kezdjük el a hozzátáplálást is!

5. Az etetőháló használata

Az etetőháló segítségével a baba biztonsággal ehet különböző gyümölcsöket és zöldségeket, akár már a hozzátáplálás kezdetén is.

Hozzátáplálás: 5 trend előnye és hátránya

Mik az előnyei: Valóban nagyszerű találmány, hiszen a hálóba helyezett pici falatokat nem tudja a baba félrenyelni. Mi több, fogzáskor a segítségével csökkenthetjük a fájdalmat, ha fagyasztott gyümölcsöt helyezünk az etetőhálóba.

Mik a hátrányai: Ezzel a módszerrel nem kap elegendő mennyiségű ételt (és kalóriát) a baba.

Tanulság: Az etetőhálót tízórai és uzsonna esetén nyugodtan használhatjuk, de főétkezésekkor adjunk pürésített ételt vagy egészséges falatkákat a picinek.