Húzni, vonni, vágni, békén hagyni?
Amikor kisfiú születik, a szülők már az első fürdetésnél kétségbeesetten kiáltanak fel: “jaj, most akkor hogyan mossam meg a fütyijét?”
A hímvessző makkját az úgynevezett előbőr, más néven fityma fedi. Nagyobb gyerekeknél és felnőtteknél a fityma hátrahúzható. Az újszülöttek fitymája azonban nem, vagy csak részlegesen húzható hátra, a magzati életben kialakult makk-fityma összetapadás következtében. Ez élettani jelenség, ezért ma már nem ajánlják az orvosok, hogy fürdetésnél húzogassák a szülők a bőrt. A korai hátrahúzás hatására ugyanis olyan sérülések keletkeznek, amelyek később okoznak bajt, és így akár valódi fitymaszűkület is kialakulhat.
De mi is az a fitymaszűkület?
Orvosi nevén fimózisról akkor van szó, amikor az előbőr nem húzható vissza. A valódi fitymaszűkület meglehetősen ritka.
– A csecsemők és kisgyerekek előbőrének hátrahúzása, illetve ennek erőltetése biztosan káros – tudjuk meg dr. Verebély Tibor sebész főorvostól, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Sebészeti osztályának vezetőjétől. – A bőr berepedezik tőle, a repedések helyén heges szűkület alakul ki, amely már nehezen, sok esetben csak műtéttel oldható. A mi gyakorlatunk az, hogy hároméves korig nem nyúlunk a fitymához, ugyanis azt tapasztaljuk, hogy az esetek túlnyomó többségében az esetleges kisfokú szűkület és az egyébként természetes letapadás magától megoldódik. Nagyobbaknál azért érdemes hátrahúzni a fitymát, mert különben a mögötte képződő váladék nem tud kiürülni, és gyulladást okozhat.
Így fejlődik
A már csecsemőkorban is előforduló kis merevedések hatására a bőr természetes módon tágul, és lassan leválik a makkról. A bőr egyre jobban hátrahúzhatóvá válik. Egyes kutatások szerint akár a pubertáskor végéig, vagyis a szexuális élet kezdetéig is eltarthat, mire teljes mértékben hátrahúzható lesz az előbőr.
Azt már kevesebben tudják, hogy lányoknál is előfordulhat hasonló jelenség, a kisajkak összetapadása, melynek következtében néha vizeletpangás és húgyúti fertőzés alakulhat ki. A kislányoknál is többnyire magától elmúlik ez a jelenség, mely a szexuális éretlenséggel függ össze.
Fordulj orvoshoz!
Mindenképpen beavatkozásra van szükség, ha a szűkület akadályozza a vizeletürítést. A normális pisilés során a vizelet gyufaszál vastagságú sugárban távozik. Ha úgy látod, hogy kisfiad vékonyabb sugárban ürít, vagy a fityma bőre kipirosodik, alatta pangó váladék gyűlik fel, kérdezd meg a gyermeksebész véleményét!
Szűkület vagy csak letapadás?
Régebben a kisgyerekkori fitymaszűkület egyetlen megoldásaként a körülmetélést javasolták. Ma már más idők járnak, a kutatások nem erősítették meg ennek a drasztikus műtéti eljárásnak a szükségességét. Az orvosok álláspontja azonban még ma sem egységes abban, hogy mennyi idős korban kell elkezdeni hátrahúzni az előbőrt, és abban sem értenek egyet, mikor kell műszeresen beavatkozni.
– Fontos, hogy különbséget tegyünk a valódi fitymaszűkület és a letapadás (adhézió) között – nyilatkozta lapunk szakértője, dr. Veres Gábor gyermekgyógyász. – A mindennapi gyakorlatban az esetek 90-95 százalékában csak letapadást látunk, ilyenkor nincs szükség műtétre. Nagyon ritkán fordul elő olyan súlyos fitymaszűkület az újszülöttnél, amikor a húgycső nyílása sem látszik, és emiatt pisilni is csak nehezen tud. Ha mégis előfordul ilyen, azonnal meg kell műteni, hiszen a kiürülni nem képes vizelet feltorlódik, és vesetágulatot, vesekárosodást okozhat.
Szülői tapasztalat: rá kellett volna csapnom a kezére!
Orsiék az 5 hónapos Marci pelenkázása közben vették észre, hogy pisiléskor felpúposodik a bőr, nem tud teljes sugárban távozni a vizelet, mert szűkebb rajta a nyílás.
– Nagyon megijedtem, és elvittem a gyermekorvoshoz, aki olyan természetességgel írt beutalót egy ismerős sebészhez, mintha nem is lenne más út. A diagnózis: genetikai eredetű fitymaszűkület, amit mindenképpen műteni kell. Nagyon kevés időnk volt a döntésre, nehogy húgyúti fertőzés legyen a várakozás vége. A felvázolt lehetőségek közül végül a teljes körülmetélést választottuk. A műtét negyven percig tartott. Utána fájt neki az első pisilés, és még egy hétig nagyon érzékeny volt – meséli Orsi. Bár a szülők utólag bánják, hogy nem kérték ki más orvos véleményét is, az adott helyzetben valószínűleg helyesen tették, amikor a műtét mellett döntöttek.
Második gyereküknél az erőszakos hátrahúzás következményeit is tapasztalták: – A helyettes doktornő egy oltás előtti vizsgálat során hirtelen hátrahúzta a bőrt Simon fütyijén, és úgy tartotta sokáig, miközben bizonygatta, hogy már biztosan felpúposodik pisilés közben. Legszívesebben a kezére csaptam volna, sajnálom, hogy nem volt hozzá bátorságom! Ezután tényleg felpúposodott, így kénytelen voltam elvinni orvoshoz, mert féltem a következményektől.
Időközben Németországba költöztünk, és az itteni orvos azt mondta, hogy ez teljesen normális jelenség. Nincs vele teendő, egy- és kétéves kora között majd megszűnik ez a letapadás. Németországban legalább hat-, de akár nyolc-kilenc éves korig is várnak a műtéttel. Csak akkor távolítják el egészen az előbőrt, ha rendszeres húgyúti fertőzése van a gyereknek. Külön felhívta a figyelmünket arra, hogy semmiképpen ne húzogassuk a bőrt, ne piszkáljuk. Ez három hónapja történt. Azóta mintha valóban jobb lenne a helyzet, és nem is volt semmilyen fertőzése a fiunknak.
A hasonló helyzetben lévő szülőknek azt ajánlja Orsi, hogy tájékozódjanak minél alaposabban, mielőtt beavatkozásra szánják el magukat.
Néha a kenőcs is segít
Parafimózisnak nevezzük azt az állapotot, amikor a kis mértékben szűk fityma hátrahúzás után rászorul a makkra, és megduzzad. Ez orvosi ellátást igényel. Nem érdemes tehát túl korán kísérletezni! Hároméves kor körül már általában vérzés és sebzés nélkül húzható óvatosan hátra az előbőr.
– Sokszor egy receptköteles szteroidos kenőcs alkalmazásával és a fityma rendszeres hátrahúzásával a szülő maga is megbirkózik a feladattal, és nem kell orvoshoz fordulni. Hangsúlyozom – teszi hozzá dr. Veres Gábor -, hogy a húzogatás legalább olyan fontos, mint maga a kenőcs!
Ha komolyabb a letapadás, akkor is érdemes a kenőcsös húzogatással próbálkozni, mert ez a gyereknek és az orvosnak is könnyebbséget jelent, hiszen gyorsabbá teszi a szondás beavatkozást. Ha a kenőcsös húzogatás sikertelen, akkor folyamodunk a szondás megoldáshoz. Először érzéstelenítő krémmel kenjük be a fitymát, majd 15-30 percet várunk, hogy hasson a szer. A közelmúltban forgalomba kerültek olyan érzéstelenítő kenőcsök is, amelyek már 5-10 perc után teljes zsibbadást okoznak. Ezután óvatosan kézzel, vagy ha erősebb a letapadás, akkor gombos szondával fejtjük le a fitymát a makkról.
A letapadás megszüntetése után az esetek körülbelül felében egy-két napig érzékeny lehet a fityma, ilyenkor hátrahúzáskor érzéstelenítő kenőccsel kell bekenni. Ha túl vagyunk ezen a két nehezebb napon, további két hétig vazelinos kenőccsel kell kenni az előbőr alatti részt, hogy ne tapadjon vissza a makkra. Gézlapot ne tegyünk a makk és a fityma közé, mert csak odaragad, és fájdalmas lehet, amikor leszedik. Pontosan ugyanilyen felesleges a kálium-permanganátos fürdő is, mert csíphetnek az apró sérülések az érzékeny bőrfelületen.
Nagyon fontos, hogy a fityma hátrahúzása után a visszahúzásról se feledkezzünk el, mert különben leszorítódik a makk, és ödémás duzzanat keletkezik. Az a legegyszerűbb, ha esténként, fürdetés közben a gyerek húzza vissza magának az előbőrt. Ha ez elmarad, visszatapadhat a fityma a makk aljára. Szerencsére ez a részleges letapadás rendszerint már könnyen oldódik.
Mit tegyen tehát a szülő, amikor fürdeti kisbabáját?
A makkhoz tapadt fityma alá nem jut be semmilyen piszok, így aztán nem célszerű mosdatási céllal húzogatni, vagy a bőr alá nyúlni. Legegyszerűbb, ha a szokásos napi fürdetés során tiszta vízzel leöblítjük a kisfiúk fütyijét! Az óvatos húzogatást hagyjuk a későbbi évekre!
Körülmetélés
Az előbőr műtéti eltávolítása a körülmetélés, amelyet valódi, panaszokat okozó, más módon meg nem szüntethető fitymaszűkület esetén végeznek. Egyes országokban és vallásokban jellemzően újszülöttkorban történik a beavatkozás. Például az Amerikai Egyesült Államokban a fiúcsecsemők egyharmadát körülmetélik a születés utáni napokban. Furcsa szokás, hogy a szülőknek írásban kell nyilatkozniuk a kórházi szülés előtt, ha ezt nem szeretnék.
Tartja magát a tévhit, mely szerint a hímvessző így könnyebben tisztán tartható, és később a körülmetélt férfiak partnereinél kevésbé alakul ki méhnyakrák – ezzel szemben az előbőr fontos szerepet tölt be a pénisz védelmében és a normális nemi funkcióban. Ahogy a szemhéj a szemet, úgy védi a fityma a péniszt. Ez a fiúk nemi szervének elsődleges védelmi vonala. Puhán, melegen, nedvesen és tisztán tartja, emellett az immunvédelmet is biztosítja.
Olyan aktivisták – köztük orvosok – kezdtek világszerte felvilágosító munkába, akik az orvosilag indokolatlan körülmetélés káros hatásaira és a védekezni képtelen csecsemő emberi jogainak védelmére hívják fel a figyelmet. Az intaktivisták* a fiúcsecsemők rutinszerű megcsonkítása ellen harcolnak, s mozgalmukhoz egyre több szülő csatlakozik, köztük zsidó családok is. (* intakt jelentése: sértetlen)
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
