Baba

Így hat az oxigénhiány a gyerek agyára

A túl korán született babák még fejletlen légzőrendszere miatti oxigénhiány hatással lehet a későbbi tanulási képességekre is.
2019. Szeptember 04.
Így hat az oxigénhiány a gyerek agyára

A világon közel 15 millió baba születik koraszülöttként, a terhesség 37. hete előtt. A túl korán született babák még fejletlen légzőrendszerrel jönnek a világra, amely gyakran nem jelzi, hogy lélegezniük kell – ez pedig alacsony oxigénszintet, hipoxiát eredményezhet az agyukban.

A Journal of Neuroscience-ben közzétett kutatás szerint még egy rövid, 30 perces hipoxiás állapot is elegendő a hippokampusz nevű agyterület szerkezetének és funkcióinak tartós megzavarásához – ez az a terület, amely a tanulásért és az emlékezetért felelős.

Az új eredmények így aggályokat vetnek fel az agy korai sebezhetőségét illetően, és a kutatók úgy gondolják, hogy az oxigénhiány a koraszülötteknél hosszú távon hatással lehet az iskolai és felnőttkori tanulási képességekre is – számolt be róla Stephen Back gyermekgyógyász professzor, a tanulmány vezetője.

Az újszülött intenzív osztályokon a koraszülöttek hetente akár 600 rövid, de jelentős hipoxiás időszakot tapasztalhatnak meg, és harmaduknak valószínűleg kisebb lehet az agya az időben érkezett babákénál – erről eddig úgy gondolták, hogy az agysejtveszteség miatt. Ez pedig növelheti az élethosszig kiható tanulási, emlékezethez és figyelemhez köthető nehézségek, problémák kockázatát.

Stephen Back és csapata vizsgálták a hipoxia és az iszkémia (elégtelen véráramlás) együttes hatását is a fejlődő hippokampuszra nézve koraszülött bárányok vizsgálatával, és eredményeik megerősítették, hogy hasonlóan a koraszülött babákhoz, a hippokampusz nem növekedik megfelelően. Az agysejtek azonban nem pusztultak el, ahogy azt korábban feltételezték, valójában a hippokampusz sejtjei nem képesek a megfelelő érzékelésre, ez pedig hosszú távon csökkenti azt a sejtbázist, amely az alapja annak, hogy az agy rendesen tudjon tanulni.

Back szerint jelentős az a felfedezés, hogy a hipoxia súlyossága hatással van arra, mennyire tudnak a hippokampusz sejtjei megfelelően érezni. Ez azért is meglepő, mert korábban nem gondolták, hogy a hippokampusz már ebben a korai időszakban is képes ezekre a tanulási folyamatokra. – A jövőben szeretnénk megérteni azt, hogy a rövid ideig tartó, illetve az elhúzódó hipoxia milyen mértékben befolyásolja az optimális tanulási és memóriaképességeket. Ez lehetővé teszi, hogy megértsük, hogy reagál a hippokampusz az oxigénhiányra, így új eljárások születhetnek ahhoz, hogy beavatkozzunk ezekbe a folyamatokba – mondta Stephen Back.

Forrás: neurosciencenews.com

Kapcsolódó írásaink: