A kommunikáció körülvesz minket, hiszen akkor is kommunikálunk, amikor nem beszélünk: egy pillantással, egy mozdulattal, egy mosollyal. A mindennapi életünket befolyásolja az interakció másokkal, így fejezzük ki vágyainkat, érzéseinket, kérünk, elutasítunk, kapcsolatot teremtünk. Ha ez a képesség valami miatt sérül vagy nem tud megfelelően fejlődni, az nemcsak az önkifejezést, hanem ennek hiányában akár az érdekérvényesítést vagy a beilleszkedést is akadályozhatja. A jó hír viszont az, hogy ez egy folyamatosan alakuló, tanulható és fejleszthető készség, akár még felnőttkorban is.
A beszéd később következik
Gyakran azt hisszük, hogy a kommunikáció a beszéddel kezdődik, de ez nem így van. A magzat már az anyaméhben is reagál és kapcsolatba lép az ingerekkel, amik érik. Születés után már az első pillanatotoktól kezdve interakciót kezd környezetével: sírással jelez, ha éhes vagy fáradt vagy ha keresi a biztonságot nyújtó személyt. Szemkontaktussal kelti fel a figyelmünket, mosollyal reagál, ha jól érzi magát. Ezek mind-mind az első kommunikációs formák, amelyekből később kialakul a beszéd, és a kölcsönös interakció. A beszéd tehát nem egy elszigetelt készség, hanem egy nagyon hosszú folyamat része, amely sok apró lépésen keresztül épül fel.
Fotó: Getty
Ahhoz, hogy a gyermek beszéde megfelelő ütemben fejlődjön, a legfontosabb, amit szülőként tehetünk, az a támogatás és a figyelem. Beszélgessünk vele sokat már akkor is, amikor ő még „csak” hallgat minket. Meséljünk neki arról, mit csinálunk, nevezzük meg a tárgyakat, mutassuk meg, hogyan kell kérni, visszajelezni, örülni. A gyerek a környezetéből a körülötte lévő ingerekből tanul, éppen ezért példamutatással és mintakövetéssel tanulja meg, hogyan működik ez a folyamat. Az ismétlődés, a ritmus, az énekek, mondókák mind segítik a nyelvi fejlődést. Ezért is nagyon fontos, hogy karunkban vagy ölünkben tartva őt énekeljünk, gyermekünknek. Bátran használjuk többször ugyanazt a mondókát, mert ez segíti az emlékezet fejlesztését, és biztonságot is nyújtanak az ismert dallam motívumok. Ne féljünk, gyermekünk számára a mi hangunk a legszebb! Később segítségül hívhatjuk a képeskönyveket, melyek oldalanként egy-két ábrát tartalmaznak, majd a kisebb, oldalanként egy-három mondatos meséket. Szerencsére számos magyar és nemzetközi szerző könyve elérhető ma már a boltokban, illetve a könyvtárakban, bátran használjuk! A beszédfejlődés során fontos szerepet játszik az is, hogyan reagálunk a gyermek hangképzési vagy nyelvtani hibáira. Ahelyett, hogy közvetlenül javítanánk, érdemes helyes formában visszaismételni a mondatát, így természetes módon tanulhat tőlünk.
Ne ijedjünk meg!
Sajnos azonban vannak olyan tényezők, amelyek hátráltathatják ezt a fejlődést. Például az, ha a gyermek kevés beszédet hall maga körül vagy ha a hallása nem megfelelő. De az elektronikus eszközök – tévé, tablet, okostelefon – nagymértékű használata is káros lehet. Ugyanígy hatással lehet erre a folyamatra egy szervi vagy idegrendszeri eltérés, izomtónus-probléma, figyelmi nehézségek, ugyanígy problémát okozhat az is, ha a gyermeknek kevés lehetősége van a kommunikáció gyakorlására. Fontos, hogy szülőként ne ijedjünk meg, ha úgy érezzük, valami elmaradást tapasztalunk a kortársakhoz képest, inkább keressünk logopédus szakembert, aki segíteni tud abban, hogy megkapjuk a kicsi számára legjobb támogatást. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen minél előbb reagálunk, annál nagyobb eséllyel előzhetjük meg a későbbi nehézségeket.
A beszédfejlődés minden gyermeknél egyedi tempóban történik, de a szülői jelenlét, a biztonságos kapcsolat és az elfogadó légkör olyan alapok, amelyek mindenkinél támogatják a kommunikációs készségek kibontakozását. Ne féljünk játszani a hangokkal, válaszolni a gügyögésre, és együtt örülni az első szavaknak! Játékosan motiválni őt a továbbiakban, mivel ezek az apró pillanatok hosszú távon formálják gyermekünk kapcsolatteremtő képességét.
További hasznos tippeket találsz a Steps & Play applikációban!
Zsoldos Barbara – fotó: magánarchívum
A cikk szerzője Zsoldos Barbara, a Steps & Play vezető szakértője, okleveles gyógypedagógus. Több mint tíz éve dolgozik a korai fejlesztés területén, emellett óvodás- és iskoláskorú gyermekek fejlődésének támogatásában is aktívan részt vesz. Kiemelten fontosnak tartja a szülőkkel és a különböző társszakmákkal való szoros együttműködést, mert abban hisz, hogy közös munkával sokkal jobb eredményeket lehet elérni a gyermekek fejlődésében.
Kapcsolódó cikkek
