Gyakran a szülő veszi észre, hogy valami nem stimmel a gyermekkel, nem teljesen úgy fejlődik, nem teljesen úgy viselkedik, ahogy “kéne”, elmarad a korosztályától. Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni, aki alapos vizsgálattal a probléma okát keresi meg.
Minden gyermekkel életkora szerint történik a vizsgálat és az életkorának megfelelő idegrendszeri érettséget vizsgálják. Az egészen piciknél a vizsgálat kb. 30 percet vesz igénybe, nagyobb gyerekeknél 1,5-2 óra is lehet a vizsgálat hossza.
Milyen jeleknél gyanakodjunk?
Az idegrendszeri éretlenségnek nagyon sokféle tünete lehet és maguk a tünetek mögött is többféle ok húzódhat meg. A jelek a gyermek életkorával változnak, nyilván teljesen más gyanújel mutatkozik egy 3 hónapos babánál, mint egy óvodáskorú gyerek esetében.
Árulkodó lehet az egészen pici babáknál az izomtónus alakulása, hiszen ez teszi lehetővé a mozgásfejlődést. Figyelmeztető jel lehet, ha a baba nem emeli a fejét, vagy ha a reflexek túlzottan reagálnak, pl. ha a fej helyzete megváltozik, akkor a végtagjai is kiváltódnak: a fej oldalra fordulásával a karok kinyúlnak. Ez akadályozni fogja a babát abban, hogy megtanuljon gurulni, hiszen saját karja lesz a saját maga akadálya – mondja Madács Anita, a BHRG Alapítvány vezetője, gyógypedagógus, TSMT-terapeuta. Későbbi életkorban a megkésett nagymozgások jelentkezhetnek tünetként, amikor pl. egy egyéves baba kúszva közlekedik, miközben már az állás felé kéne haladnia.
A mozgásfejlődés mellett árulkodó lehet, ha a baba nem reagál hangingerekre, nem veszi fel a szemkontaktust, nem ad ki hangokat, C-tartás jellemzi, nem nyúl tárgyakért, ahogy az is gyanús lehet, ha nagyon nehezen nyugtatható meg, vagy ha nem tud kialakulni a napirendje. Nagyobbaknál figyelmeztető jel, hogy noha megtanult járni, de állandóan elesik, nekimegy tárgyaknak, csetlik-botlik, lábujjhegyezik, sokszor arcra esik. Limitált az érdeklődése, késik a beszédfejlődése, szegényesebb a szókincse, mint kortársainak.
Mit vizsgálnak?
Maga a vizsgálat három területet ölel fel: motoros, szociális és pszichés-kognitív. Az idegrendszeri éretlenség vizsgálatát 3 hónapos kortól 11 éves korig végzik, igaz 14 éves korig van egy átmeneti időszak, amikor a TSMT és a HRG terápia még hasznos lehet.
- A vizsgálat során az egyes életkorokban elvárható motoros, kognitív, nyelvi teljesítményt, valamint az idegrendszer érettségét elemzik 280 megfigyelési szempont alapján. A vizsgálat része az izomtónus vizsgálat is.
- Az egészen piciknél a vizsgálat során megfigyelik, hogyan reagál a baba arra, hogy megváltozik a beszélő, reagál-e a mimikára, reagál-e a hangokra, felveszi-e a szemkontaktust. Hogyan követi a szemével, ha egy képet mutatnak neki. Gurítják plédbe csavarva, megfigyelik, mit csinál spontán háton és hason fekvésben. Természetesen fontos szerepet kap az izomtónus vizsgálata, a törzs és a végtagok elhelyezkedése, a test szimmetriája vagy annak hiánya.
- Megfigyelik a baba reflexeit: vannak olyan reflexek, amelyek csak egy adott életkorban vannak jelen, eltűnésüket várjuk, a baba korából következik, hogy egy adott reflex megléte idegrendszeri éretlenségre utal-e.
- A vizsgálat során a hallásfigyelem is fontos elem: hogyan reagál a baba a különböző hangingerekre. A látás területén vizsgálják a fókuszálás képességét és takarásos teszteket is végeznek.
- Kíváncsiak arra is, hogy megfogja-e a baba a csörgőt vagy egy kockát.
- Nagyobbaknál új területek és eszközök lépnek be a vizsgálat során. A már beszélni tudó kisgyerekeknél megfigyelik a szókincset, a beszédfejlődés állapotát.
- Az egyensúly, az ugrálás vizsgálatához különféle eszközöket alkalmaz a terapeuta, ilyen a billenőlap vagy a gördeszka. De eszköz lehet egy játékbaba is: mutassa meg a baba testrészeit, öltöztesse fel a babát.
- A grafomotorika vizsgálatakor a gyermeket rajzoltatják, megfigyelik a vonalhúzást, a rajzkészséggel kapcsolatos mozgásokat illetve a finommozgásokat is.
- Fontos megfigyelni a gyermek emlékezetét is.
Láthatjuk, hogy az idegrendszeri éretlenség vizsgálata sokrétű, számos területre fókuszál. Ha a vizsgáló hiányosságokra, elmaradásra mutat rá, akkor érdemes komolyan venni a fejlesztési javaslatokat, és a megfelelő terápiát alkalmazni.
Kapcsolódó írásaink: