Baba

A legkíváncsibb babákból lehetnek később a legjobb tanulók

Az adatok azt sugallják, hogy egyes háromévesek különösen jó helyzetben vannak ahhoz, hogy sokat tanuljanak a világról.
2022. Október 25.
Fotó: Getty

A Johns Hopkins Egyetem 2021-es tanulmánya szerint a legkíváncsibb csecsemőkből válnak a legkíváncsibb kisgyermekek – és ez előrevetítheti jövőbeli kognitív képességeiket.

Az első ilyen tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg, és azt sugallja, hogy a babák érdeklődési szintje állandó. A kutatók hatvanöt csecsemőt vizsgáltak hosszabb időn keresztül. Tizenegy hónapos korukban megmutattak nekik egy szokatlanul mozgó játékot, majd hat hónap elteltével ismét. Voltak, akik érdeklődően bámulták, mások épp csak egy pillantást vetettek rá, majd elfordították a fejüket. „Úgy találtuk, hogy azok a babák, akik 11 hónapos korukban nagyon hosszan nézték a mágikus tárgyakat, ugyanazok a csecsemők, akik 17 hónapos korukban sokáig érdeklődtek irántuk” – mondta Jasmin Perez vezető szerző. „A csecsemőket különböző módon érintik a környezeti jelenségek, és ezek a módok stabilnak tűnnek csecsemőkorban hat hónapon át” – írja a thebump.com.

A kutatók azt is megjegyezték, hogy a hat hónapos periódus alatt alig változott a kevésbé érdeklődő babák száma. Annak megállapítására, hogy ez a különbség a baba jövőbeli gondolkodását jelzi-e, a tanulmány kérdőíveket küldött a babák szüleinek.

A tanulmány megállapította, hogy azok a babák, akik legtovább nézték a váratlan eseményeket, ugyanazok a babák, akiket a szülők információkereső és problémamegoldó szempontból a legkíváncsibbnak értékeltek. A kutatók úgy vélik, hogy minden váratlan esemény tanulási lehetőséget jelent a csecsemők számára, és egyes babák jobban észreveszik ezeket, mint mások.

„A viselkedésük azt is megjósolja, hogy mennyire lesznek kíváncsiak óvodás korukban” – mondta Lisa Feigenson, a Johns Hopkins Egyetem Gyermekfejlesztési Laboratóriumának társigazgatója.

Korábban a kíváncsiságot főként idősebb gyerekeknél és felnőtteknél vizsgálták, de Feigenson és Perez más módon akarták tanulmányozni a csecsemők megismerését. Korábban a kutatók úgy vélték, hogy az egyéni különbségek oka mindössze az, hogy a babák nyűgösek, éhesek vagy zavarodottak, Feigenson és Perez azonban úgy gondolta, hogy valami fontos történik. „Elkezdtünk azon töprengeni, hogy vajon ennek az egyéni változékonyságnak van-e jelentősége, vajon a babák eltérően reagálnak-e a világra” – magyarázta Perez.

A kutatók nyomon követik a vizsgálatban részt vevő csecsemőket, hogy megtudják, mennyire tartósak és nagyok a köztük lévő egyéni különbségek. “Az egyik ok, amiért ezek az eredmények izgalmasak, az, hogy sok más fontos kérdés előtt nyitják meg az ajtót” – mondta Feigenson. „Mi fog történni ezekkel a kicsikkel? A középiskolában is ők lesznek a legkíváncsibbak? Vajon ők érik majd el a legmagasabb pontszámot a dolgozatokban vagy az IQ-teszteken? A következő években ezekre a kérdésekre keresik majd a választ.