Fotó: GettyImages
A köldöksérv az újszülöttek nagyjából 10-15%-át érinti. A koraszülött és alacsony születési súlyú babáknál gyakrabban fordul elő, ezen felül pedig főleg genetikai adottság kérdése, hogy sérvvel születik-e a pici.
Mi is valójában a köldöksérv?
Abban az esetben alakul ki, amikor a köldökgyűrű záródása elmarad. Magzati korban a köldökön, a köldökzsinóron keresztül lépnek be az erek és idegek a magzati testbe. Születés után ezek a képletek elsorvadnak és kialakul a köldökcsonk, mely normál esetben összeheged és a nyílást erőteljesen lezárja, megakadályozva, hogy a hasüreg tartalma, a belek kitüremkedjenek. Ha ez a gyűrű valamilyen ok miatt nem záródik be vagy sérül, sérv alakul ki.
Ijesztő, de csak a látvány
A köldöksérv hasprés tevékenységek hatására – ami babák esetében, nevetést, sírást, köhögést vagy kakilást jelent – még jobban kitüremkedhet, de ez egy teljesen normális jelenség. És habár elég ijesztően tud kinézni, nem kell aggódni, nem jelent problémát. Bár más sérvtípusoknál előfordulhat, hogy a kitüremkedett bél megcsavarodik, kizáródik/kiszorul, és a bél egy része elhal a rossz vérkeringés miatt, a köldöksérvnél ez extrém ritka.
Mi a teendő?
A legtöbb esetben semmi. A gyerekek 90%-ánál ugyanis 4-5 éves korukra spontán bezáródik vagy visszahúzódik a köldöksérv. 5 éves kor felett erre már kicsi az esély, ilyenkor műtéti beavatkozásra kerül sor. 5 éves kor alatt azonban csak nagyon indokolt esetben szükséges az operáció, például, ha olyan nagy a sérv, mint a baba ökle vagy panaszt okoz neki.
Az 50-es években bevett szokás volt, – és sajnos még ma is előfordul – hogy leragasztották a csecsemők köldöksérvét, de ezt ma már a modern orvosi ajánlások nagyon nem javasolják. A módszernek az lett volna a célja, hogy megakadályozza a belek kitüremkedését és felgyorsítsa a köldökgyűrű bezáródását, de ez a folyamat valójában magától is végbe megy, és még a bőrgyulladások és fertőzéseket sem kockáztatjuk a folyamatos ragasztgatással.
Kapcsolódó cikkek
