Az egészséges táplálás kihangsúlyozása érdekében 1992-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) augusztus 1-ét nyilvánította az anyatejes táplálás világnapjává, ezt követően pedig a hónap első hetét a Szoptatás Hetévé nevezte ki – Magyarország 1993-ban csatlakozott a kezdeményezéshez.
A világnap alkalmából a Czeizel Intézet szakorvosát kérdeztük a szoptatás fontosságáról.
Világszerte számos egészségügyi szervezet azt javasolja, hogy a gyermek legalább hat hónapos korig kizárólag anyatejet kapjon. Sajnos még napjainkban is a csecsemőhalandóság jó része az anyatejes táplálás hiányához köthető egyes országokban. Hazánkban az újdonsült édesanyák 36%-a táplálja a babáját 6 hónapos korig kizárólag szoptatással, viszont a szülés után a kismamák 90%-a kezd szoptatni, amely jó arány az európai 60%-os értékkel szemben.
A WHO ajánlása szerint a kizárólag szoptatással való táplálási időszak után globális célkitűzés, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű kiegészítő táplálék mellett a szoptatás a gyermek legalább 1-2 éves koráig folytatódhasson.
A legfrissebb felmérések szerint a szülés előtt álló anyák nagy többsége tudatosan készül a szoptatásra, már a terhesség alatt szakkönyvekből, internetes portálokról és szakorvosoktól szerzik be az elméleti tudást, miközben lélekben is felkészülnek a meghatározó időszakra.
A csecsemők fele négy hónapig, egyharmaduk pedig fél évig részesül anyatejes táplálékban. „Az anyatej pozitív hatásairól számos tanulmány született már az évek folyamán. A kicsik életének első időszakában biztosítja az optimális összetételű és hőmérsékletű táplálékot. Számos tanulmány bizonyította az anyatej immunvédelmet- és a fertőzésekkel szembeni nagyobb védettséget biztosító hatását is. Élő anyagként az anyatej összetételében folyamatosan igazodik a gyermek változó igényeihez és étvágyához, emellett vitaminokban és nyomelemekben is gazdag” – mondta el Dr. Almássy Zsuzsanna, a Czeizel Intézet csecsemő és gyermekgyógyász főorvosa.
Nem kell csüggedniük azonban azoknak az édesanyáknak sem, akik ugyan mindent megtennének csöppségük táplálása érdekében, de egészségük nem engedi ezt: nem indul meg a tejelválasztás vagy idő előtt elapad a tejük. A különböző anyatejgyűjtő állomásokon ugyanis az anyatejben hiányt szenvedő csecsemőknek próbálnak segíteni. A frissen lefejt tejet mennyiségileg és minőségileg is ellenőrzik és pasztörizálják, így jelenleg ez a legbiztonságosabb mód az anyatej pótlására. A tejtestvér-közvetítés szintén hasznos lehetőség, de mivel ezt a hivatalos szervek nem ellenőrzik, a tejadókra vonatkozó adatok valóságossága vitatható. Első körben ezért mindenképp próbálkozzunk ismerősi körünkben, családban, vagy hagyatkozzunk a védőnőnk segítségére.
A szoptatás világnapjának küldetése, hogy felhívja a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára, hiszen az a felnőttkori egészségben is nagy szerepet játszik. „Az anyatejjel etetett kisbabák felnőttként ritkábban szenvednek bélfertőzésben, tüdőgyulladásban és légúti megbetegedésekben, illetve esetükben kevésbé gyakori az elhízás és a cukorbetegség” – emelte ki a szakorvos, aki szerint a szoptatás kölcsönösen szolgálja az anya és a baba érdekeit egyaránt. A legújabb tudományos kutatások ugyanis rámutattak, a szoptató édesanyák esetében később ritkábban alakul ki a mell és petefészek daganatos megbetegedése.
Kapcsolódó cikkeink:
– Anyatejes táplálás világnapja – Miért fontos a szoptatás?
– Miért nem természetes a szoptatás?
Forrás: Czeizel Intézet
Kapcsolódó cikkek
