Zuhan a bárányhimlős megbetegedések száma azokban a városokban, ahol az önkormányzat úgy döntött: a város finanszírozza a védőoltást a helyi gyerekek számára. Hódmezővásárhelyen, ahol mintegy ezer gyermeket oltottak be, a 2013-ban még 300 megbetegedést okozó fertőzés esetszáma tavaly drasztikusan, 41 főre esett vissza az egy éve futó program eredményeképpen,így egyre több város veszi napirendre a vakcinaprogram támogatását.
Kaposváron és Egerben is több száz gyermek részesül a város által legalább részben finanszírozott védőoltásban. Költséghatékonysági elemzések szerint, ha a vakcina bekerülne a nemzeti védőoltási rendbe, évi 1,5 milliárd Ft lenne megtakarítható a tavalyi évben 36 ezer jelentett megbetegedést okozó fertőzés visszaszorításával.
Áttörést hozott a bárányhimlő elleni védőoltás bevezetése: miközben az országban járványos az előfordulás, több városban radikálisan csökken a fertőzöttek száma. Bár évek óta szó van arról, hogy a bárányhimlő-elleni vakcinát a nemzeti oltási rendbe emelik, a betegség elleni térítésmentes védekezés egyelőre csak az önkormányzati finanszírozású programok segítségével érhető el.
Hódmezővásárhely 2015 októberben a megyei jogú városok közül elsőként indított átfogó védőoltási programot a bárányhimlő-fertőzés ellen. Ennek keretében a hódmezővásárhelyi gyerekek és a betegségen korábban még át nem esett 18 év alatti fiatalok térítésmentesen kaphatják meg a védőoltást; a városban mintegy 7600 gyermek és fiatalkorú él.
„A program lehetővé teszi, hogy anyagi helyzetére való tekintet nélkül, minden család számára elérhetővé váljon a vakcina, ami kritikus kérdés, hiszen a védőoltás olyan anyagi terhet jelenthet sok családnak, melyet önerőből nem tudnak vállalni” – mondta el dr. Kószó Péter alpolgármester. “Az önkormányzat átvállalta a szülőktől a védettség eléréséhez szükséges két adag oltóanyag árát, a házi gyermekorvosok pedig vállalták, hogy térítésmentesen adják be az oltásokat.”
A program keretein belül eddig 1375 adagot igényeltek a kétadagos oltóanyagból a városban, mellyel mintegy 800 gyermeknek biztosítottak védettséget a betegség ellen. További 191 adagot adtak be a vakcinából a környező kistérségi társulás területén. A program eredményeképpen drasztikusan lezuhant a bejelentett varicellás fertőzések száma, ami az elmúlt években 100-300 között alakult, kiugró értéket mutatva 2013-ban, amikor 301 megbetegedést regisztráltak. A védőoltási program gyors eredményt hozott: tavaly november 15-ig mindössze 41 megbetegedést jelentettek a városban.
Az oltási program olyan sikeresnek bizonyult, hogy a város közgyűlése indítványozta a Megyei Jogú Városok Szövetségénél, hogy kezdeményezzék a varicella elleni védőoltás felvételét a Nemzeti Védőoltási Programba.
Hódmezővásárhely példáját követve 2016-ban Kaposvár, Eger és legutóbb Miskolc városa döntött bárányhimlő elleni támogatott védőoltási programról. Törökbálinton, Százhalombattán és Jászberényben ugyancsak térítésmentesen juthatnak hozzá a szülők a védőoltáshoz.
Kaposvár tavaly februárban döntött arról, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 140 kisgyermek ingyen, más családok oltásonként 3000 forintért juthatnak hozzá a két adagban beadandó, összesen mintegy 20.000 forintba kerülő oltóanyaghoz. Az önkormányzati kampánynak köszönhetően több mint 700 gyermek kap védőoltást, az érintett korcsoportba tartozók átoltottsága ezzel 20-ról 90 százalékra nő.
Szita Károly, a somogyi megyeszékhely polgármestere így indokolta a döntést: „Az önkormányzati program megszületésében döntő szerepe volt, amikor két házi gyermekorvos megkeresett, hogy segítséget kérjenek a védőoltások megvásárlásához az esetenként súlyos szövődményekkel járó bárányhimlő ellen, mivel a vakcinát anyagi okok miatt kevesen tudják megvenni. Most a kaposvári kisgyermekek csaknem 100 %-a védett lesz a bárányhimlő ellen, míg a vakcina önkormányzati támogatása előtt a szülők mindössze 20%-a tudta megvásárolni az oltást. A város így közel 14 millió forinttal támogatja lakóit.”
A polgármester hozzátette: „A város elkötelezett a prevenció mellett. Ha a varicella vakcina bekerül a nemzeti védőoltási programba, akkor a felszabaduló forrásokat is megelőzésre költjük.”
Bárányhimlő elleni védőoltási program indult tavaly Egerben is, ahol az önkormányzat mindössze 5000 Ft térítés ellenében biztosítja a kétadagos védőoltást minden olyan gyermek esetében, aki 2014. augusztus elseje után Egerben született, és ott van a lakhelye is. November végéig már ötszáz adag oltóanyagot adtak be a gyermekorvosok, mellyel több száz gyerek oltási sorát be is fejezték.
„Az egri önkormányzat korábban a HPV-elleni oltás beadását is támogatta – tájékoztatott Martonné Adler Ildikó, a megyeszékhely alpolgármestere. Most a legkisebbekre koncentrálunk és a bárányhimlő elleni védőoltást kívánjuk támogatni, hiszen a megelőző években kiugróan sok volt városunkban a bárányhimlős gyerek. A jogosult kicsik szülei a házi gyermekorvosoknál, illetve a védőnői alapítványnál igényelhetik a támogatott vakcinát.”
Országos léptékben 2015-ben is kiemelkedő számú megbetegedést okozott a bárányhimlő az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai szerint. 2015-ben rekordszámú megbetegedést jelentettek, több mint 42 ezret, ami 146%-os emelkedést jelent a 2014-es adatokhoz képest. Tavaly karácsonyig a bárányhimlő, mely a kisgyermekeket, a várandós anyukákat, a többgyermekes családokat és a betegségen át nem esett felnőtteket fokozottan veszélyezteti, már több mint 36.000 megbetegedést okozott hazánkban, mely meghaladja az elmúlt öt év mediánját.
Magyarország 2011-2020 közötti időszakra vonatkozó immunizációs stratégiája alapján a szakemberek azt tűzték ki célul, hogy a bárányhimlő elleni oltás bekerüljön a kötelező védőoltási rendbe. Ennek az esélyét nagyban növeli, hogy Hódmezővásárhely városának javaslatára a Megyei Jogú Városok Szövetsége ezt hivatalosan is kezdeményezi a kormánynál.
“Az oltást biztosító városokban a betegszám alakulása bizonyítja az oltás hatékonyságát – foglalta össze Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. A magas esetszám miatt népegészségügyi hozadéka lenne, ha az országban minden kisgyerek a közösségbe kerülés előtt megkaphatná a bárányhimlő elleni oltást. Ez akkor lehetséges, ha az, más európai országokhoz hasonlóan bekerül a kötelező oltások közé. Megjegyzendő, a hasonló betegségek, mint a rózsahimlő, a mumpsz és a kanyaró elleni védőoltás már több mint 25 éve része a kötelező oltási rendnek.”
Ennek nem csupán a járványok megelőzése szempontjából van jelentősége, de számottevő megtakarítást eredményezne a családi kasszák és a központi költségvetés számára is. A védőoltás Nemzeti Immunizációs Programba való bevezetése hozzávetőleg 1,5 milliárd forint költségterhet jelentene az államnak. Ennek az összegnek azonban a dupláját, mintegy 3 milliárd forintot lehet megtakarítani az egészségügyi ellátórendszeren belül, ha a közvetlen és közvetett költségeket, mint például a kieső munkanapokat, az ellátásra fordított pénzt, az elnéptelenedő óvodákat is figyelembe vesszük. Költséghatékonysági elemzések szerint az oltási program országos szintre való emelésével tehát évi 1,5 milliárd Ft takarítható meg.
Nem kell átesnie rajta senkinek
A bárányhimlő a leggyakoribb bejelentett fertőző betegség hazánkban: a lázzal, viszkető hólyagos kiütésekkel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó fertőzésen a gyermekek 90 százaléka tízéves koráig átesik. A bárányhimlőt okozó varicella-zoster vírus cseppfertőzéssel is terjed, de a fertőzés átviteléhez nem is szükséges testi kontaktus, elég, ha 15-20 percet közös helyiségben töltünk a fertőző beteggel.
A bárányhimlő az esetek többségében enyhe lefolyású, de a háziorvoshoz forduló betegek mintegy 2–6%-ánál különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat, sőt ritkán halálos kimenetelű is lehet.
„A közhiedelemmel ellentétben a bárányhimlő nem csak a legyengült, immunhiányos gyermekekre veszélyes; a teljesen egészséges gyermekeknél is felléphet szövődmény – erősítette meg Dr. Póta György. A betegség a többgyermekes családokra is fokozott kockázatot jelent, rajtuk általában járványszerűen söpör végig a betegség.”
Az OEK ajánlása szerint az az optimális, ha a kisgyermekek 16-18 hónapos korban kapják meg az élő, gyengített vírust tartalmazó vakcinát, minimum 6 hét különbséggel.
Az EU-ban több állam is úgy döntött, hogy a varicella vakcina a kötelező nemzeti oltási program része legyen, így Németország, Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Görögország, illetve Olaszország és Spanyolország számos régiója is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset a beteg halálával végződik, ezért a WHO vakcinációs ajánlásában a bárányhimlő elleni védőoltás is szerepel.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Pr-ego Kommunikációs Ügynökség
Kapcsolódó cikkek
