Villám gyorsan átment a parlamenten az a módosító javaslat, amit hétfőn nyújtottak be a lakástakarékpénztárak állami támogatásának megszüntetéséről. Kedden megszavazták, Áder János aláírta és azzal, hogy szerdán megjelent a Magyar Közlönyben már hatályba is lépett a törvény. Mától nem lehet államilag támogatott szerződést kötni.
A döntés nem érvényes visszafelé, azaz nem érinti a már megkötött szerződéseket, azoknak nem jár majd az állami támogatás, akik a törvény hatályba lépése után kötnek szerződést, illetve akik ez után kívánják meghosszabbítani a szerződésüket.
A fideszes Bánki Erik módosító javaslatában arról beszélt indoklásként, hogy az állam több mint húsz éve támogatja a lakás-takarékpénztárakat, azonban ez a megtakarítási forma – szerinte – nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is “extraprofitot realizálnak”. Szerinte nem hatékony mára ez a konstrukció.
Tegnap nagy roham volt a bankokban: sokan még az utolsó pillanatban államilag támogatott lakástakarékpénztári szerződést akartak kötni.
Közben az Index arról is ír, hogy bár az iparági szakértők valamit sejtettek, de őket is váratlanul érte az állami támogatás kivezetése, “évtizedek alatt felépült egy nagyon sikeres iparág, amit két nap alatt ledöftek” – fogalmazott egy szakértő a lapnak. A lakástakarékpénztári (ltp) szakértők szerint nem igazak a Fidesz érvei: “Extraprofitot keresünk? Az ltp tulajdonosai a nyereség egyharmadát vették fel osztalékként, és közben egy olyan kör vádol minket ezzel, akik megszervezték, hogy a letelepedési kötvényekkel 100 milliárdot kapjanak a furcsa baráti offshore cégek.”
Az Index cikke arra is felhívja a figyelmet, hogy az ltp pozitívuma a rendszeresség volt, ezzel vált a lakossági öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság egyik legfontosabb eszközévé. A 22 év alatt nagyjából 4 millió szerződést kötöttek, a lakosság hatoda vett ilyet.
Az államnak nemcsak kiadása, de bevétele is volt: 60-70 milliárd forint támogatás mellett évente kb. 20 ezer fő lakhatását segítette, kombinálható volt a kamattámogatott hitelekkel, illetve a CSOK igényléseket is kiegészítette.
Az építőipar fehérítésében is fontos szerepe volt, hiszen az állami támogatáshoz a lakáscélú felhasználást számlával kellett igazolni, az emiatt befolyó pótlólagos adóbevételek a kiadásokat ellensúlyozták.
Most az állam a CSOK és a NOK irányába tereli el a támogatásait.
Kapcsolódó cikkeink:
- Megszavazták: annyi a lakástakarékpénztárnak
- Ennyi négyzetméterre elég a CSOK
- Mire elég a 10+10 milliós CSOK?
Forrás: Index.hu