Mi az a BPA? És veszélyes?
A BPA vagy más néven biszfenol-A , egy szintetikus szerves anyag. Az ötvenes évektől kísérleteztek vele, és rájöttek, hogy a műanyag kemény, ellenálló és áttetsző lesz tőle. Ma már rengeteg termékben van BPA, pl. kontaktlencsékben, DVD-lemezekben, sőt egyes fogtömésekben is.
Ezek szerint vannak olyan termékek, amelyekben van BPA és úgy tűnik senkit nem zavar, míg más termékeket úgy reklámoznak, hogy BPA-mentes, ami azt sugallja, hogy jobb, mintha lenne benne. Az Index próbálta kideríteni, hogy akkor most féljünk a BPA-tól vagy sem.
A BPA-nak van egy érdekes tulajdonsága, amit már a 30-as évektől tudunk, mégpedig az, hogy a szervezetben hasonló hatást fejt ki, mint az ösztrogén. Ez azt jelenti, hogy az ember hormonháztartásába beleavatkozik. Ezt egyébként egy sor kutatás is igazolta. Ez a beavatkozás és ennek hatása számos betegséggel hozható összefüggésbe: meddőség, rák, pajzsmirigy problémák, hogy csak néhányat említsünk.
A kutatások és a BPA-t övező viták így inkább arról szólnak, hogy mekkora az a mennyiség, ami már ténylegesen káros az egészségünkre.
“A kellemetlen dolog az, hogy valamennyire ingoványos talajon áll minden kutatás, ami egy évi 400 milliárd dolláros iparág egyik legfontosabb termékéről próbálja megmondani, hogy mennyit szabad használni belőle – bármilyen tanulmány is jelenik meg, az automatikusan együtt jár a gyanúsítgatásokkal, hogy azt ki finanszírozta, és az eredmények kinek állnak érdekében” – összegez az Index cikke.
Az EU Élelmiszerlánc és Állategészségügy Állandó Bizottsága 2010-ben betiltotta a BPA felhasználását cumisüvegekben, és korlátozta használatát mindenféle, élelmiszerekkel érintkezésben használt anyagban. Az engedélyezett kioldódási határérték egyébként 0,6 mg/kg, a tudomány jelenlegi állása szerint ilyen bevitel mellett a BPA nem jelent veszélyt.
Idén nyáron aztán az Európai Bizottság egy olyan irányelvtervezetet mutatott be, ami szerint 3 év alatti gyerekeknek szánt játékokban a határértéket még lejjebb kéne szorítani. Ennek életbe lépése 2018 közepére várható.
Mindebből az látszik, hogy ha a cumisüvegeken ott díszeleg a BPA-mentes felirat, akkor az nem más, mint üres marketing, ugyanis ez az összes cumisüvegre igaz állítás, nem pedig valami különleges dolog. Másfelől pedig úgy tűnik, hogy az EU csak olyan műanyag termékekre ad ki forgalmazási engedélyt, amelyekben a BPA határérték alatt van. (A szürkeimport sok árnyalatában játszódó kínai cuccok köre már más kérdés -teszi hozzá az Index joggal.)
Itt hátra is dőlhetnénk, de sajnos nagyot hibáznánk. Egy 2015-ös kutatás eredményére hívja fel a figyelmünket az Index cikke, amely szerint a BPA-mentes termékekben a biszfenol helyettesítésére használt anyagok hormonálisan pontosan ugyanazokat a folyamatokat indítják el a szervezetben, hasonló intenzitással, mint maga a kiátkozott BPA.
Ezzel tehát pont ott vagyunk, ahol eddig is: van valami a műanyagban, ami nem tesz jót a szervezetünknek, és csak abban bízhatunk, hogy túl keveset viszünk be belőle ahhoz, hogy gondot okozzon. Amitől szintén nem lehetünk nyugodtak, hogy hosszú távú hatásokat feltérképező vizsgálatok nincsenek BPA tárgyban (és társai hatásairól sem).
Az ÁNTSZ az Index kérdésére azt írta: “Bár az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) állásfoglalása szerint a jelenlegi BPA-bevitel mellett sem a felnőttek, sem a gyermekek egészsége nincs veszélyben, a várandósság ideje alatt, a magzat egészsége érdekében, vagy kisgyermekek esetében javasolt jobban figyelni a BPA-bevitel mértékére.”
Hogyan oldódik ki a BPA?
Magas hőmérsékleten és erősen savas vagy lúgos közeg segíti elő a kioldódását. Leginkább mikróban vagy mosogatógépben fordulhat ez elő, ezért ezeket érdemes elkerülni.
A másik gond az lehet, ha nem gyorsan, hanem lassan, de sokáig oldódik ki a műanyagból a BPA. “Hosszú távú élelmiszer-tárolás során és a tárolóedény sérüléseivel (kopás, karcolódás) a lassan kioldódó anyagok is nagyobb mennyiségben kerülhetnek a palackban vagy dobozban lévő élelmiszerbe, italba, és nem csupán a műanyagból készült tárolók, de a fém vizespalackok belső bevonata is tartalmazhat BPA-t” – írta az ÁNTSZ az Index kérdésére, hozzátéve, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne tárolhatnánk ételeinket műanyag dobozban. Ha egy ilyen műanyag eszköz tartalmaz is BPA-t, akkor sem nagy a valószínűsége, hogy hétköznapi körülmények között egészségkárosító mértékű hatásnak lennénk kitéve.
Műanyag edény helyett főleg terhes nők és kisgyerekek esetében használjunk tehát üvegedényt és nem tehetünk mást, mint bízzunk a tudományban.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Index.hu
Kapcsolódó cikkek
