Azt érdemes már az elején tudnod, hogy nem lehet pontosan megjósolni előre, hogy milyen színű szeme lesz a babátoknak. A szemszín kialakulása ugyanis összetett genetikai tulajdonságok függvénye, amit az egyes szülőktől származó génpárok határoznak meg. A Verywell Health szerint korábban volt, hogy azt gondolták, hogy egy gén határozza meg a szemszínt, de a kutatások feltárták, hogy több mint ötven gén van rá hatással.
Azt, hogy milyen lesz a baba szemszíne, azt a szivárványhártyában – a szemszín színes része – tárolt melanin nevű pigment mennyisége és típusa szabályozza. Amit a szemszínnek látunk, azt a szivárványhártya sztrómaként nevezett rétegében termelődő pigmentek kombinációja adja. Három ilyen színpigment létezik: a melanin egy sárgásbarna festékanyag – ami a bőr színét is meghatározza –, a feomelanin vörös-narancssárga pigment – ami a vörös hajért is felelős –, ez leginkább zöld és mogyoróbarna szemű embereknél fordul elő, és az eumelanin, egy fekete-barna pigment, amiből a sötét szemű embereknek van sok, és ez határozza meg, milyen intenzív lesz a szemszín. A barna szemekben például több a melanin, mint a zöld vagy a mogyoróbarna szemekben, míg a kék szemekben kevés pigment van.
A szem színét a melanint, feomelanint és eumelanint termelő és elosztó gének többféle változata határozza meg. A szemszínt befolyásoló fő gének az OCA2 és a HERC2, és a szemszín meghatározásához ezekkel lépnek kölcsönhatásba. Minden génnek két különböző változata (allél) van – egyet-egyet öröklünk a szülőktől.
Ha egy adott gén két allélja eltérő, akkor a domináns tulajdonság jelenik meg. A rejtett tulajdonságot recesszívnek nevezzük. Ha egy tulajdonság recesszív – mint például a kék szem –, általában akkor jelenik meg, ha azonosak az allélok. A recesszív tulajdonságokhoz érdemes ismerni a nagyszülők szemszínét is.
A portál szerint általában a sötétebb szemszíne a legdominánsabbak. A barna szemszín domináns, a kék szemszín recesszív tulajdonság. A zöld a kettő keveréke. A zöld recesszív a barnához képest, de domináns a kékhez képest. Bár a zöld domináns a kékhez képest, mégis ritkább, mint más szemszínek.
Akár két kékszemű szülőnek is lehet barna szemszínű gyermeke, ha a barna szemszín génje megtalálható mindkét szülő DNS-ében.
Így tehát lehetetlen teljes bizonyossággal megjósolni azt, hogy milyen lesz a kisbaba szemszíne, anélkül, hogy ismernénk a szülők génjeit. Domináns tulajdonságként a barna szem például hat különböző genetikai kombinációból is származhat. A zöld vagy kék szemszín rejtve lehet recesszív tulajdonságként. Például egy kékszemű szülőnek, akinek az egész családja kékszemű, és egy barnaszemű szülőnek, akinek anyja barnaszemű és az apja kékszemű, 50-50 százalék esélye van arra, hogy kék- vagy barnaszemű lesz a gyermekük.
Sok esetben a baba születésekor még nem lehet megmondani azt, hogy milyen lesz végül a szemszíne. Ahogy a healthychildren.org írja, nagyjából egy évbe is telhet, mire a melanint termelő melanociták befejezik a munkájukat. Így a baba szemszíne még változhat az első év során – bár hat hónap után lelassul, de még tud változni.
Az viszont tévhit, hogy minden baba kék szemmel jön világra. Ahogy a my.clevelandclinic.org is írja, ez ugyan gyakori, de nem általános. Nem minden babának változik a szemszíne, de sok esetben ez történik. Ha változik a szemszín, azt már három hónapos korában észre lehet venni. A szín megváltozásának be kell fejeződnie legkésőbb a gyermek hatéves koráig, de a gyerekek kis százalékánál ez akár felnőttkorig is eltarthat.