A várandós kismamát az előírt orvosi vizsgálat idejére a munkaadónak mentesítenie kell a munkavégzési kötelezettség alól – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató nem teheti meg, hogy a szabadsága terhére engedi csak el a vizsgálatokra. „Ugyanez a szabály érvényes a gyermek megszületését követően is, ugyanis a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól” – teszi tisztába az ezzel kapcsolatos bizonytalanságokat Dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász. A szakember hozzáteszi, hasonló a szabályozás érvényes, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő (ilyen a lombikprogram) kezelések alkalmaira is. Ilyen esetekben ezekre az alkalmakra a munkavállaló kismamát (és adott esetben az érintett apukát) a kiesett időre távolléti díj illeti meg.
A gyakorlat azonban sokszor felülírja a jogi előírásokat. A munkajogász kiemeli: számos példa akad arra, hogy a munkáltató nem hajlandó betartani a szabályt, a munkavállaló kényszerhelyzetben vagy nem megy el a vizsgálatra, vagy a munkáltató adott napra szabadságot ad ki részére. Ilyen esetben a munkáltató jogellenesen jár el, a kismama a távolléti díj iránti igényét három éves elévülési időn belül tudja érvényesíteni munkaügyi bíróságon.
A szülési szabadság kérdés sem egyértelmű mindenki számára. „Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, ez annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette” – mondja Dr. Hajdu-Dudás Mária. Ezen túlmenően a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra is jogosult a gyermek 3 éves koráig, amennyiben ezt a gyermek gondozása miatt veszi ki. Illetve ez a jogosultság fennállhat a gyermek 10 éves koráig is, a gyes folyósításának ideje alatt. A fizetés nélküli szabadság a munkavállalót a törvény erejénél fogva megilleti, annak igénybevételéhez elegendő egy erre irányuló írásbeli nyilatkozat.
„A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Itt is javasolt az írásban történő tájékoztatás, minden félreértés elkerülése érdekében” – teszi hozzá a szakember. Azt is tudni kell, hogy a kisgyermeket nevelő, szoptató, dolgozó anyukának az első 6 hónapban napi 2×1, a gyerek 9 hónapos koráig pedig napi 1 óra munkaidő-kedvezmény jár.
A kisgyermeket nevelők számára a részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége is adott, bár ebben volt egy módosítás január 1-jável. Eszerint a munkáltató a kismama munkavállaló kérésére a gyermek 3 éves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. „Fontos azonban kiemelni, hogy a munkáltató csak arra kötelezhető, hogy napi 4 órában foglalkoztassa a kismamát, a törvény szerint a napi 6 óra tartamú részmunkaidő nem kényszeríthető ki” – emeli ki Dr. Hajdu-Dudás Mária.
Azt is érdemes tudni, hogy az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Kapcsolódó cikkek
