Időről időre hallani olyan figyelmeztetéseket is, hogy babavárás és szoptatás idején egyáltalán nem szabad kávézni, mert a koffein rossz hatással van a gyerekre, vannak ugyanis olyan eredmények is, amelyek alapján összefüggést lehet sejteni a vetélések, koraszülések és az anya koffeinfogyasztása között.
Ráadásul az is tény, hogy a legtöbb gyógyszerhez hasonlóan a koffein is átmegy az anyatejbe, bár csekély mennyiségben. Lássuk, mennyi és hogyan!
Az első fontos tényező, amit figyelembe kell venni a veszélytelen kávé-, illetve koffeinadag kiszámításakor, a csecsemő életkora. Felnőttek szervezetében körülbelül 4,9 óra alatt csökken felére a vérben a koffeinmennyiség, míg újszülöttekében ehhez 97,5 óra kell! Ez azt jelenti, hogy ha az anya például mindennap iszik kávét, akkor a koffeinmennyiség ilyen hosszú ideig összeadódik, vagyis veszélyesen magas értékeket érhet el. Ahogy múlnak a hónapok, a felezési idő 3-5 hónapos kor táján 14 órára, majd az első fél év után 2,6 órára csökken.
A másik lényeges tényező az elfogyasztott kávé mennyisége és koffeintartalma. A számítások abból indulnak ki, hogy egy átlagos csésze kávé 100-150 milligramm koffeint tartalmaz az elkészítés módjától függően. Vigyázat, nem az eszpresszó a „legerősebb”! Minél tovább tart a forró víz és a kávédarálék kapcsolata, annál több koffein oldódik ki a kávéból, ezért például a közhiedelem szerint híg filteres kávé vagy amerikai kávé több koffeint tartalmaz adagonként, mint az eszpresszó. Érdemes tudni, hogy kávéfogyasztás után 1-2 órával mérhető a koffein-csúcskoncentráció az anyatejben. Az egyéni adottságoktól függően abból indulhatunk ki, hogy az anya által fogyasztott koffeinmennyiség 0,06-1,5 százaléka jut az anyatej közvetítésével a szoptatott csecsemő szervezetébe.
És most lássuk, mire jutottak a brazil kutatók! 885 anya koffeinfogyasztási szokásait vizsgálták a terhesség, majd a szoptatás folyamán. Megmérték minden háztartásban a házi főzött kávé koffeintartalmát, feljegyezték az anyák kávéivási szokásait, majd mindezt összevetették a kisbabák három hónapos korban megfigyelhető alvási szokásaival. Gyakori éjszakai ébredésnek az számított, ha a kérdőív kitöltését megelőző 15 napban a baba háromszor vagy többször ébredt éjszakánként. Kiderült, hogy az anyák 20 százaléka számít „erős” kávézónak, ők naponta 300 milligrammnál több koffeint fogyasztottak naponta, ám ebben a csoportban csupán 14 százalékkal volt gyakoribb a nyugtalan alvás, mint a nem sok koffeint fogyasztóknál. A kutatók ebből azt a következtetést vonták le, hogy nincs egyértelmű összefüggés a gyakori ébredés és az anyai koffeinfogyasztás közt, ám továbbra is maradtak jócskán kérdőjelek:
nem világos, miért nem reagált minden csecsemő nyugtalan alvással az anya fokozott koffeinbevitelére. Lehetségesnek tartják, hogy ezek a kisbabák már a terhesség alatt hozzászoktak a nagyobb koffeinadagokhoz, ezért bizonyult hatástalannak az anyatej közvetítésével kapott dózis. Az is elképzelhető, hogy a koffeinnel szembeni érzékenységet genetikai adottságok is befolyásolják, és eleve az anyák alacsonyabb koffeinérzékenységével függ össze a fokozott kávéfogyasztás.
Kapcsolódó cikkek
