A sérv orvosi neve: hernia. Ehhez mindig hozzáteszik az érintett testtájék latin elnevezését. Ezért a továbbiakban a két leggyakoribb veleszületett sérvről lesz szó, mégpedig a hernia umbilikáliszról, azaz a köldöksérvről és a hernia ingvináliszról, azaz a lágyéksérvről.
Köldöksérv
A köldök körkörös bemélyedés a has közepén. Méhen belül innen indult ki, ide vezetett a köldökzsinór, melyen át a táplálék és az oxigén az anyai szervezetből a magzatba áramlott. Amikor a köldökzsinórt születéskor átvágják, hagynak egy kis csonkot. Ahogy telnek a napok, ez a kis csonk elszárad, majd hat-tíz nap múlva leválik a köldökről. Helyén kis nedvező seb marad, amely rövidesen magától teljesen begyógyul, és kialakul a besüppedt köldök.
Előfordul azonban, hogy a bemélyedést körülvevő kötőszövetes gyűrű gyenge, nem záródik tökéletesen. Ilyenkor a résbe,a bőr alá hashártyaredő (orvosi nevén cseplesz), illetve vékonybélkacsok nyomulnak be, vagyis kialakul a köldöksérv. Ezt onnan vesszük észre, hogy a csonk leválása után annak helyén nem behorpadást, hanem egy kesztyűujjszerűen kidudorodó, puha tapintatú domborulatot lehet látni. A köldöksérv különösen akkor domborodik ki, ha a gyerek sír. Ilyenkor ugyanis megnő a hasüregben a belső nyomás, és még jobban előnyomul, kiboltosul a sérvben helyet foglaló bélkacs. Riasztó látvány ez az aggódó szülőknek. El is követnek mindent, hogy megakadályozzák a gyerek sírását.
Éjjel-nappal etetik, sétálnak vele, rázogatják, ringatják. Persze a pici ettől a legkevésbé sem nyugszik meg, sőt! Megérezve a szülő idegességét, még jobban ordít. Pedig a köldöksérv miatt teljesen felesleges aggódni! Még akkor sem okoz bajt, ha eleinte minden bizonnyal növekedik, és síráskor valóban jobban elődomborodik, mint nyugalomban. Ez a sérvfajta ugyanis nagyon jóindulatú. Nem fáj, nem akadályozza a gyereket a fejlődésben, és a legnagyobb ritkaság, hogy bármiféle komplikációt okozzon. És ami a legfontosabb: a csecsemők köldöksérve a legtöbb esetben magától is elmúlik.
Ahogy nő a gyerek, úgy erősödnek meg a hasfal szövetei, erősödik az izomzata. Egyéves kora körül a köldöksérve egyre kisebb lesz, majd, ha minden jól megy, fokozatosan magától is eltűnik.
Van egy régi, sokat vitatott módszer a köldökgyűrű záródásának meggyorsítására – ez az ún. leragasztás. Az eljárás lényege az, hogy egy gézből formált gombócot helyezünk a köldökre, majd két oldalt függőleges ráncot képezve megemeljük a bőrt, összehúzzuk a sérv fölött, és egy vízszintesen elhelyezett ragtapasszal egymáshoz rögzítjük a két redőt. Bár a leragasztásos módszernek még ma is akadnak hívei, a szakemberek többsége egyetért abban, hogy az eljárásnak több a kára, mint a haszna. A babák érzékeny bőre ugyanis egy idő után kipirosodik, felmaródik a ragasztótól, legyenek bármennyire is “bőrbarátok” a manapság kapható leukoplasztok. S az sem bizonyított, hogy a leragasztott köldöksérvek gyorsabban gyógyulnak, mint amelyeket békén hagynak.
Ha mégsem múlik el a baba köldöksérve, nem marad más hátra, mint az operáció. A sebészeknek apró rutinműtét, amellyel célszerű megvárni az óvodáskort.
Lágyéksérv
A rendellenesség lényege, hogy egy csőszerű hashártyanyúlvány, amelynek a terhesség vége felé záródnia kellene, nyitva marad a megszületést követően is. Ez az ún. sérvtömlő a hasüregből indul ki, és kifelé, a bőr alá fut, a lágyék területére. Nyílása, az ún. sérvkapu, amely a bőr alatt, körkörös gyűrű formájában a fiúknál a herék, a lányoknál a nagyajkak fölött tapintható.
A sérvtömlő időnként üres, időnként viszont kitölti a hasüregből idetüremkedő bélkacs. A lányoknál a petefészek is benne lehet a sérvben, ami nem tesz jót ennek a sérülékeny kis szervnek. Fiúknál viszont a nagyra nőtt hernia leérhet a herékig, és ilyenkor már nem egyszerűen lágyéksérvről, hanem heresérvről beszélünk.
A lágyéksérv gyakori elváltozás, száz csecsemő közül 2-3-nál észleljük. A babák 80-90 százaléka fiú, és viszonylag sok közöttük a koraszülött. Ez persze logikus is, hisz “a jó munkához idő kell”, s ha valaki túl hamar megszületik, esetleg egy s más félbe marad. Például nyitva marad az a bizonyos hashártyatömlő is. Egyébként egy nyitott sérvkapu még nem sérv, hisz később spontán is záródhat.
Akkor válik sérvvé, ha belecsúszik a sérvtartalom is. A sérvet könnyű felismerni: az alhas területén, a herezacskó, illetve a nagyajak kiindulása felett látható egy kidudorodás, amely legtöbbször szilvamag nagyságú, de lehet diónyi vagy akár tyúktojásnyi is. Általában egyoldali, de nem tartozik a ritkaságok közé a kétoldali sem. Van olyan baba, akinek egyszerre van köldök- és lágyéksérve is.
Eleinte csak akkor látható, ha a hasával présel, tehát főleg síráskor, székletürítéskor. Később viszont, ahogy nő a sérv, egyre gyakrabban mutatkozik, és egyre ritkábban tűnik el. A sérv tartalma óvatos nyomó, masszírozó mozdulatokkal visszahelyezhető, visszatolható a hasüregbe, vagyis a duzzanat eltüntethető. Ezt hívják a sérv reponálásának.
A gyermekorvos, amikor a sérvet megvizsgálja, minden esetben megkísérli a visszahelyezését. Ha ez könnyen megy, nincs ok az aggodalomra. Tanuljuk meg mi is ezt a mozdulatot! Nem az a cél, hogy a bélkacsokat “visszaszoktassuk” a helyükre – ez úgysem fog sikerülni. Viszont azt mindig tudnunk kell, hogy a sérv reponálható-e vagy sem. A lágyéksérv fő veszélye ugyanis, hogy úgynevezett kizáródás léphet fel, vagyis a sérv annyira megnagyobbodik, hogy többé már nem helyezhető vissza a hasüregbe. Főleg a szűk sérvkapuval rendelkező herniák hajlamosak erre a súlyos szövődményre. Ilyenkor a sérvkapu körkörösen összeszorítja, összenyomja a bélkacsok vénáit.
A véráramlás lelassul, a vér pang az erekben, ezért a szövetek ödémássá válnak. Viszont, mivel így az egész bélkacs tovább duzzad, még jobban beszorul a sérvtömlőbe, még jobban összeszorulnak a bél erei is. Ez a káros kör oda vezethet, hogy a vérkeringés a kizáródott bélszakaszban teljesen leáll, és ha késik a segítség, a bél elhal, súlyos hashártyagyulladáshoz, életveszélyes keringési sokkhoz vezetve. Azonnal orvoshoz kell tehát fordulnunk, ha azt vesszük észre, hogy az addig könnyen visszahelyezhető sérv hirtelen megduzzad, és az ez idáig sikeres eljárásunkkal nem tudjuk visszamasszírozni.
A kizáródás mindig fájdalommal jár, a baba nyugtalan, élesen sír, nemegyszer hány is. Ha egy lágyéksérves baba nincs jól, először nézzük meg, vissza tudjuk-e helyezni a sérvét. Ha ez már nem sikerül, még megpróbálkozhatunk a meleg fürdővel is. A kádban lebegve ellazul a baba hasizomzata, és nem egyszer sikerül visszahelyezni a sérvet. Ha így sem megy, azonnal orvoshoz kell fordulni. A lényeg végül is az, hogy ha felmerül a kizáródásnak akár csak a gyanúja is – irány a rendelő!
Műtét – de mikor?
Ha a babáról kiderül, hogy lágyéksérve van, legjobb lelkileg felkészülnünk arra, hogy előbb-utóbb meg kell majd operálni. Mivel ilyenkor még rendszerint nagyon pici – alig egy-kéthetes -, a sebészek igyekeznek halogatni a műtétet. A beavatkozás időpontja mindig az adott körülményektől függ. Ha a sérv kizáródott – lett légyen akár egykilós a koraszülött -, azonnal műteni kell, hisz ez életveszélyes állapot.
Nem kell viszont sürgősen beavatkozni, ha a sérvkapu nagy, és a sérv könnyen visszahelyezhető. Lányok esetében viszont – amennyiben a petefészek is csúszott a sérvbe -, a doktorok hamarabb szánják rá magukat a műtétre, nehogy károsodjon e petesejteket termelő fontos szerv. A gyermekorvos a sérv észlelésekor rendszerint beutalót ad a gyermeksebészeti rendelésre. A sebész felméri a helyzetet, és ha úgy látja, hogy nincs szükség azonnali beavatkozásra, rendszeres ellenőrzésre rendeli vissza a gyereket. A műtét időpontját majd az élet eldönti.
Ha nem lép fel semmilyen probléma,a műtétet négy-öthónapos kor körül végzik el. A műtét technikailag igen egyszerű, 10-15percnél több időt nem vesz igénybe. Rövid altatásban végzik, előtte vérvétel és általánosorvosi vizsgálat szükséges. A sebszéleket ma már nem varratokkal rögzítik, hanem egy speciális ragasztócsíkkal. E módszerrel kisebb lesz a heg. A kórházi tartózkodás ideje általában nem több 3-4 napnál. (A nagyobb gyerekeknél és a felnőtteknél előforduló sérvekről egy későbbi számunkban még visszatérünk.)
Forrás: Anyák Lapja
Kapcsolódó cikkek
