Egy-egy fájdalomcsillapító tabletta lenne olykor a legegyszerűbb megoldás, hiszen a szoptató anyának is fájhat a feje. És mit tegyen például influenza, arcüreggyulladás, húgyúti fertőzés esetén? A gyógyszertájékoztatón legtöbbször az áll, hogy nincs adat szoptatás alatti szedésre vonatkozóan, vagy kérdezd meg háziorvosod. Előfordulhat, hogy ezen a téren ő sem tájékozott kellően a felelős döntéshez, és nincs elegendő ideje, hogy utánanézzen a szoptatás melletti gyógyszerválasztásnak, ezért a gyerekorvoshoz irányítja az anyát. Gyakran a várható előnyök és kockázatok mérlegelése nélkül, túlzott óvatosságból azt a tanácsot kapja az anya, hogy ne szoptasson egy gyógyszer mellett, holott azt a hatóanyagú gyógyszert a gyerekgyógyászat is alkalmazza, anyatejen keresztül pedig ennek csak töredéke jutna be a kicsi szervezetébe.
Sokszor indokolatlan a szoptatás leállítása, mert meg lehet találni a megfelelő gyógyszert a szoptató anya számára is már korábbi alapbetegség, például magas vérnyomás vagy a terhesség alatt kialakult cukorbetegség esetén is. Ha folyamatos gyógyszeres kezelésre szorul, a szoptatás mellett is beállítható a megfelelően hatékony terápia. Fontos tudni, hogy várandósság és szoptatás alatt nem ugyanazok a gyógyszerek szedhetők!
A szoptatás alatti gyógyszerszedésről IBCLC laktációs szaktanácsadó orvos jogosult és tud megbízható tájékoztatást adni akár átmeneti betegségről, akár a kismama alapbetegségéről vagy a várandósság, szoptatás alatt kialakult krónikus betegségről van szó.
Van megoldás, csak keresni kell
“A gyógyszergyárak nem végezhetnek kísérleteket szoptató anyákon és csecsemőkön, ezért a gyógyszertájékoztatókon elhárítják az információadást és ezzel a felelősséget is” – magyarázza dr. Kiss Eleonóra csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus szakorvos, IBCLC laktációs szaktanácsadó.”Van azonban interneten jól elérhető, nemzetközi, rendszeresen frissített, kutatásokon és adatgyűjtésen alapuló adatbázis, ami laktációs szempontból osztályozza a gyógyszereket a minden további nélkül adható L1-es kategóriától az egyértelműen ellenjavallt L5-ös kategóriáig. Az első csoportba kevés tartozik, de a második, L2-esből szinte minden betegségre, panaszra lehet találni olyat, amelyik szoptatás mellett is szedhető. Részletes adatokat találunk a gyógyszerek felszívódási jellemzőiről, az anyatejben várható koncentrációjáról, és hogy a bevétel után mennyi idővel éri el a csúcskoncentrációját, milyen esetleges mellékhatásokra kell figyelnünk a csecsemő esetében. Kellő tájékozottságot és időráfordítást igényel azonban az az egyedi döntés, ami a betegség mellett a laktációs szempontot is figyelembe veszi.”
- Kapcsolódó: Szoptatás és gyógyszerszedés
Mi jut be az anyatejbe?
Az egyes gyógyszerek hatóanyagai különböző mértékben szívódnak fel és jutnak be az anyatejbe, eltérő hatást váltanak ki a szoptatott csecsemőnél. Torokgyulladás, magas vérnyomás, reflux, migrén – ami általában előfordul a kismamánál -, arra ki lehet választani a megfelelő gyógyszert.”Valóban csak indokolt esetben vegyen be az anya gyógyszert. Akkor pedig lehetőleg egy szert választunk, nem több gyógyszerből összetevődő kezelést” – folytatja dr. Kiss Eleonóra. “Kiválasztásnál figyelembe vesszük, hogy az a hatóanyag hogyan szűrődik át a tejbe, hogyan szívódik fel a kisbaba szervezetében, milyen hatások várhatók nála. Ezt persze egészen másképpen kell mérlegelni egy kis súlyú koraszülött babánál és egy több hónaposnál. Az antibiotikumok közül például a penicillinszármazékok adhatók szoptatás alatt, de javasoljuk, hogy az anya mellett a baba is kapjon probiotikumot, mert némelyik az anyatejen keresztül is hat a bélflórára, jelentkezhet hígabb széklet. Indokolt esetben az anya vénásan kap antibiotikumot, az ilyen típusúak közül számos szájon át szedve nagyon rosszul hasznosul, márpedig az anyatejen keresztül így kerül majd a babába, ezáltal az ő szervezetében az átjutott mennyiség a rossz felszívódás miatt szinte ki sem mutatható.”
Az időzítés is segít
Az anyatejbe átjutó hatóanyagok koncentrációja ugyanúgy változik, mint általában az anyatej összetétele egyébként is. Ezt kihasználva időzíthet az anya egy-egy szoptatást akkorra, amikor a hatóanyag elenyésző mennyiségben van jelen az anyatejben.”Az a cél, hogy minél kevesebb hatóanyag jusson át az anyatejbe, és ennél fontos szempont a molekulák mérete, valamint az, hogy zsírban hogyan oldódnak, és milyen a fehérjéhez való kötődési képességük” – mondja a doktornő.”Az anyai szervezetben a tejtermelődés helyén többszörös membránon mennek keresztül a hatóanyag molekulái – a zsírban rosszul oldódóak és a fehérjéhez jobban kötődők rosszabbul haladnak át, bizonyos molekulaméret fölött pedig egyáltalán nem jutnak át a kapillárisokon és a tejmirigy végkamrák membránján, ilyen például az inzulin is. Egyes hatóanyagok a bevétel után hosszan a vérben maradnak, ezek azok, amiket naponta csak egyszer kell bevenni. Szoptatás alatt jobb nem felhalmozódó típusú gyógyszert választani, vagy ha mégis ilyen szükséges, akkor az esti utolsó szopi után, a baba leghosszabb alvásideje előtt kell bevenni, és előfordulhat, hogy egyetlen szoptatást ki kell hagyni, amíg a hatóanyag szintje csökkenni kezd a vérben. Napi többszöri adagolás esetén is legjobb, ha közvetlenül a szoptatás után veszi be az anya a gyógyszert.”
Az anyatej megvonása is kockázatot jelent
A doktornő felhívja a figyelmet arra is, hogy kár lenne lemondani arról a sok előnyről, amit a hosszú távú szoptatás nyújt a gyereknek és az anyának egyaránt. A hosszú szoptatásnak nemcsak a szoptatás idejére, hanem egész életre egészségvédő hatása van. Kevesebb az elhízott, cukorbeteg, szív- és érrendszeri beteg azok között, akik sokáig anyatejen éltek, illetve szoptattak. A szoptatás védőfaktorként működik, ezért az indokolatlan, túlzott óvatosság kárt okoz.”Szülés után a kórházból távozó csecsemők több mint 90 százaléka szopik, tehát az anyatejes táplálás jól indul. A tápszerre való áttérés többféle kockázatot jelent a baba és az anya részére is. Kérdés, ki tudja-e fejni a tejet az anya, nem kap-e mellgyulladást, tályogot a meglévő betegsége mellé. Ha ekkor – akár csak átmeneti szándékkal – cumisüveges, tápszeres táplálásra térnek át, erősen csökken a további szoptatás esélye. Fennmarad-e a kényszerszünet alatt a tejtermelődés, elfogadja-e a baba újból az anyamellet? A gyógyszerből átjutó kérdéses mennyiségű hatóanyagtól megóvjuk ugyan a babát, de a tápszerben levő idegen fehérjével terheljük a szervezetét, esetleg emésztési gondokat vagy akár allergiát okozva neki, egyúttal megfosztjuk az anyatej értékes, élő összetevőitől, többek között azoktól az immunglobulinoktól is, amelyek megvédenék a fertőzéstől, így könnyebben elkaphatja az anya betegségét. És ekkor még nem is beszéltünk az érzelmi oldalról, a szopás megnyugtató, fájdalomcsillapító hatásáról” – fejezi be a doktornő.Mit tehetsz, ha elkapsz valamit, fáj a fejed, allergiás vagy, magas a vérnyomásod, vagy más bajod van, miközben a picit még szoptatod?
Keress az interneten IBCLC laktációs szaktanácsadó orvost, aki elérhető a közeledben, vagy telefonon is ad tájékoztatást (http://ibclc.hu/tanacsado/megye)
Kérd meg a körzeti orvosodat, hogy nézzen utána a mindenki által elérhető internetes listán (http://e-lactancia.org vagy http://toxnet.nlm.nih.gov), hogy a szükséges hatóanyagot tartalmazó gyógyszer szoptatás mellett szedhető-e, illetve mivel váltható fel
Ha rendszeres vagy gyakori gyógyszerszedésre szorulsz (pl. krónikus betegség, allergia, migrén) már a várandósság alatt keress fel IBCLC laktációs szaktanácsadó orvost. Szükség esetén a baba megszületése után akár kórházi körülmények között állítják be a gyógyszerelést.
Szaktanácsadó: dr. Kiss Eleonóra a Péterfy Sándor utcai Kórház csecsemő- és gyermekgyógyásza, neonatológus szakorvosa, IBCLC laktációs szaktanácsadó
Kapcsolódó cikkek
