Az állandó aggódás, túlzott féltés azonban kikezdi az anyai boldogságot, és a gyereknek sem tesz jót. Tegyünk valamit a folytonos rettegés ellen!
Sokat segít, ha félelmeinket megoszthatjuk másokkal, partnerünkkel vagy hasonló korú anyákkal. Beszélgetéseink során kiderülhet, ők hogyan védik meg gyereküket bizonyos veszélyektől, de az is, hogy egyes helyzeteket mások nem is éreznek veszélyesnek. Az mindenesetre fontos, hogy az otthoni veszélyforrásokat kiküszöböljük (például zárjuk el a gyógyszereket).
Azt is be kell látnunk, hogy nem tudunk minden lehetséges bajt megelőzni. Igyekezzünk reálisan felmérni a ránk leselkedő veszély nagyságát, valószínűségét! Bízzunk gyerekünk képességeiben! Nem óvjuk meg a leeséstől, ha folyton leszedjük a mászókáról, csúszdáról, hisz így elvesszük tőle az ügyesedés lehetőségét. Az agyonóvott gyereket több baj éri, mint a “tapasztaltakat”.
A testreszabott kihívásoktól tehát ne tartsuk vissza csak azért, mert aggódunk. Pozitív formában sugalmazzuk neki javaslatainkat, például: ott fogd meg, tartsd magad! Esténként gondoljuk végig, mennyi “forró” helyzetet éltünk át baj nélkül. Idővel beláthatjuk, az élet veszélyes üzem, de túl lehet élni.
További cikkek a témában:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
