Jason Arday-t korai éveiben autizmus spektrumzavarral és jelentős fejlődési elmaradással diagnosztizálták, nem beszélt, nem írt és olvasott. 22 évesen azonban már testnevelésből és neveléstudományból szerzett diplomát, majd belevágott egy posztgraduális képzésbe, és neveléstudományból doktorált – írja a BBC.
A posztgraduális képzés nem volt fáklyásmenet, különösen azért, mert elmondása szerint kevés útmutatást kapott arról, hogyan kell ezt csinálni. „Amikor elkezdtem tudományos dolgozatokat írni, fogalmam sem volt, hogy mit csinálok” – mondta. „Mindent visszadobtak, amit benyújtottam, a szakértői bírálat folyamata annyira kegyetlen volt, hogy az már szinte vicces, de én ezt tanulási tapasztalatként tudtam be.”
Arday napközben testnevelés tanárként dolgozott, éjjel pedig tanult. Végül megszerezte a mesterdiplomát, sőt neveléstudományból doktorált. Március 6-án fogják kinevezni a Cambridge Egyetem oktatásszociológia professzorává, ezzel ő lesz az egyetem legfiatalabb fekete bőrű tanára.
Arday elmondta, hogy fejlődésében édesanyja segített sokat, aki korai éveiben nagy hangsúlyt fektetett a zenei nevelésére, ezzel segítette a kommunikációs képességeit. Bár nem tudott beszélni, de kritikusan és érzékenyen szemlélte a körülötte lévő világot, azt mondja, meghatározó pillanat volt számára Nelson Mandela börtönből való szabadulásának televíziós közvetítése és Dél-Afrika szimbolikus győzelme az 1995-ös rögbi-világbajnokságon. Mélyen megérintette mások szenvedése, és erős késztetést érzett a cselekvésre. “Emlékszem, arra gondoltam, hogy ha nem leszek focista vagy profi snookerjátékos, akkor meg akarom menteni a világot” – mesélte a BBC-nek.
Forrás: bbc.com