A rendszeres kapcsolattartás, a hagyományok ápolása és kreatív ajándékozási ötletek is segíthetnek abban, hogy a távolság ellenére is közel érezzük magunkat szeretteinkhez, megőrizzük az otthon ízeit, hangulatát és szokásait a világ bármely pontján.
Távol a családtól
Az elmúlt években számos család döntött úgy, hogy Magyarország helyett külföldön folytatja életét, még akkor is, ha ez több nehézséggel is együtt jár. A gyerekek bármely életkorban könnyedén beilleszkednek az új környezetbe, ám a költözés veszteséggel is jár, hiszen hátra kell hagyni a rokonokat, szülőket, nagyszülőket. Nélkülük pedig a karácsonyi ünnepek sem az igaziak. Megkérdeztünk néhány szülőt, ki hogy oldja meg, hogy egy idegen országban is széppé varázsolják a karácsonyt.
„Mi szerintem kilógunk a sorból, mert nem szoros a családi viszony, így nem is hiányzik, hogy együtt ünnepeljünk ‒ meséli Zsófi, aki családjával a német-svájci határhoz közel él Ausztriában. ‒ „Munka miatt háromévente ünnepeljük otthon a karácsonyt. A gyerekek itt születtek, úgyhogy nekik az a természetes, mikor itthon vagyunk négyesben. A kettőnk családi hagyományait úgy alakítottuk ki, ahogy nekünk tetszik, így mindkettőnknek van valami otthonról. A rokonokkal videózunk, ajándékok is mindig megérkeznek mindenkinek időben. Olyan is volt már, hogy januárban mentünk, és utólag karácsonyoztunk a rokonokkal.”
Nonó három gyermekével és párjával tizenkét éve Svédországban él. Úgy fogalmaz: nem nagyon van mindenkire érvényes „hack”, ami a külföldön töltött ünnepi hangulat megteremtését illeti.
„A rendszeres, sűrű kommunikáción kívül kihívunk családtagokat akár Szentestére is. Attól mindig kicsit élőbbé válik a dolog. Idén az egyik nagymama jön karácsonyozni, a többieket pedig hívni szoktuk ünneplés után. Attól, hogy valaki kijön, hozni-vinni is tud magával másoktól apróságokat, amitől szintén kézzelfoghatóbbá válik az élmény. Tartjuk az otthoni rítusokat is, Mikulás, angyaljárás, szaloncukor… Ez is sokat számít.”
„Valaki arra hivatkozik, hogy nem mindenki engedheti meg magának, hogy túl gyakran utazgasson a családhoz oda-vissza. Mi azzal, hogy kiköltöztünk, vállaltuk a távolsággal járó nehézségeket, cserébe olyan anyagi körülmények között élünk, hogy nem okoz gondot a repülőjegy megvásárlása” ‒ osztja meg gondolatait egy harmadik hozzászóló.
Ünnepek a háború árnyékában
Ildiéknél minden évben több generáció ül a karácsonyi asztalnál: gyermeke és édesanyja mellett férje szülei és Ildi idős nagymamája is velük ünnepel. Ildiéknél idén azonban különösen nehéz kérdés, hogy a közös ünneplés meg tud-e valósulni, hiszen édesanyja Izraelből érkezik hozzájuk, a háború miatt azonban nem olyan könnyű megoldani az utazást.
„A fiam, aki már 13 éves, minden nap izgatottan számolja vissza a napokat karácsonyig. Tudja, hogy ez az ünnep nemcsak az ajándékokról szól, hanem arról is, hogy újra láthatja a mamát. Édesanyám már 20 éve Izraelben él, ahol a karácsony nem ünnep, és az emberek számára ez a nap éppen olyan, mint bármelyik másik. Mégis, édesanyám minden évben megoldja, hogy szabadságot vehessen ki, és hazautazhasson hozzánk. Ez nem mindig könnyű, de számára a karácsony szent, mert ilyenkor végre együtt lehet a családdal. Az utóbbi időszakban, a háború miatt, még nehezebbé váltak ezek a látogatások. Az utazás sok bizonytalansággal jár, és idén csak remélhetjük, hogy 2024 karácsonyát együtt tölthetjük. Amikor találkozunk, az mindig különleges. Bár évente legfeljebb háromszor látja az unokáját, a fiam és a mama között szoros, elválaszthatatlan kötelék van.”
Amikor december 23-án megérkezik Ildi édesanyja, már azzal a lendülettel belefognak az ünnepi előkészületekbe. Együtt sütnek-főznek, miközben a konyhát betöltik a közös nevetések. 24-én délelőtt Ildi fia és nagymamája együtt díszítik a karácsonyfát – ez a közös hagyományuk.
„Hallani, ahogy vidáman beszélgetnek, és próbálják eldönteni, melyik dísz hol legyen. A végeredmény mindig tökéletes: a nappali közepén ott áll a csillogó fa, ami minden évben a szeretetünk és összetartásunk jelképe. Este a család minden tagja összegyűlik. A fiam boldogan bontogatja az ajándékokat, de talán még jobban élvezi, hogy a dédmamája, a mamája és a nagyszülei mind itt vannak vele. Bár most még nem tudjuk biztosan, hogy idén is így lesz, reméljük, hogy a 2024-es karácsonyunkat újra együtt ünnepelhetjük. A karácsony nálunk nemcsak az ajándékokról szól, hanem arról, hogy érezzük: összetartozunk, legyünk bármilyen távol egymástól. A szeretet, ami összeköti a családunkat, erősebb minden távolságnál vagy nehézségnél, és ez teszi igazán különlegessé az ünnepet” ‒ vallja Ildi.
Karib-térség, Anglia, Magyarország, Franciaország
Judit tizenkilenc éve költözött el Magyarországról Angliába. Volt férjével is ott ismerkedett meg, kapcsolatuk gyümölcse pedig két gyermekük: Livi és Gabi. Lányai Angliában születtek, de Judit mindig is fontosnak tartotta, hogy közel legyenek a családi gyökerekhez, így sokszor utaztak édesapjuk családjához a Karib-térségbe, és még többször Judit rokonaihoz Magyarországra.
„A lányaim négy hónaposak voltak, amikor először hazautaztunk és végigjártuk az itthoni családot, hogy a kötelékek erősek legyenek. Lányaim iskolakezdése előtt kéthavonta hazajártunk, még ha csak rövid időre is. Amióta tanulnak, az iskolaszüneteket beosztva járunk haza. Nagyon szerencsés vagyok, mert a szüleim is aktívak még, így ők is rendszeresen járnak hozzánk. Olyan húsvéti és nyári szünetei senkinek nincs, mint az én két lányomnak. Otthon a nagyiékkal olyan élményekkel dús napokat töltenek el, amiért örökké hálás leszek a szüleimnek. Olyan kötelék alakult ki közöttük, hogy náluk nincs sírás, amikor itt hagyom őket a nagyiéknál. A mosoly, az öröm, a nagyszülői szeretet elengedhetetlen a napjaikból.”
Judit úgy gondolja, ma már külföldről is könnyű tartani a kapcsolatot. Úgy fogalmaz, ő közelebb áll a szüleihez, mint akinek a szülei a szomszédban laknak, hiszen a technika segítségével a kilométerben mért távolság már nem távolság, ha szeretnének, akár óránként tudnak egymással beszélni, a lányok pedig úgy szállnak repülőre, mintha csak egy buszra szállnának. Hiszen aki a szívünknek fontos, ott mindent megteszünk, hogy találkozzunk, beszéljünk és tudjunk egymásról.
„Néha persze fáj, hogy éveket vesztettem közeli rokonaimmal, amikor elköltöztem. Bármennyire is tartottam és tartom a nagycsaládommal a kapcsolatot, nem tudunk mindig ott lenni, lehetetlen hazautazni minden születésnapra, esküvőre. De idén a karácsonyt otthon ünnepeljük. Kicsit másképp, mert bevonunk pár angol szokást is az ünneplésbe, és az új párom, akik kubai származású és Franciaországban él, ő is hoz egy kis plusz kultúrát az ünnepekbe. Biztos vagyok benne, hogy szenteste a könnyeimmel fogok küzdeni, mert öt éve már, hogy nem tudtam az egész karácsonyt az egész családommal ünnepelni” ‒ meséli Judit.
Így tedd bensőségessé a külön töltött ünnepeket!
Egy külföldön élő magyar család számára a karácsony különösen érzékeny időszak lehet a család nélkül, ha nem tudnak együtt karácsonyozni a családdal, de néhány ötlettel mégis megteremthető a meghitt ünnepi hangulat és a kapcsolattartás a rokonokkal.
- Szervezzetek közös karácsonyi online eseményeket, melyeken webkamerán vagy videóhíváson keresztül vehetnek részt a rokonok (pl. vacsorák, ajándékbontás)!
- Közös játékok online: ma már remek digitális verzióban játszható társasjátékok vagy karácsonyi kvízek létezek, amit a család messziről is játszhat együtt.
- Fotók, videók vagy karácsonyi üzenetek megosztásával közelebb érezhetitek magatokat egymáshoz, és még az elkészítésük is szórakoztató.
- Készítsetek tradicionális ételeket, akár egy kis online, szülői, nagyszülői segítséget is igénybe véve (még akkor is, ha valójában nincs szükségetek rá)!
- A családi díszek, az adventi koszorú közös meggyújtása és a megszokott családi karácsonyi zenék is segítenek meghitt hangulatot teremteni.
- Küldjétek el időben a csomagokat, hogy karácsony estéjén mindenki kinyithassa a sajátját!
- Ha fontos volt a magyar karácsonyi éjféli mise, biztosan találtok olyan helyet, ahol online közvetítik az eseményt.
- A gyermekekkel közösen tanulhattok hagyományos verseket vagy dalokat, amiket videóhíváson keresztül előadhatnak a rokonoknak.