Fotó: képernyőkép / Apaidő
A HUBBY Év Gyerekkönyve-díjas grafikus, író gyerekkoráról elmondta, hogy alapvető élménye az egyedül játszás, ugyanis két féltestvére van, akik sokkal idősebbek nála, így praktikusan egykeként nőtt fel, „ennek minden előnyével és hátrányával”. Így sokszor játszott egyedül, saját történeteket talált ki és maga köré épített képzeletbeli lényeket. De még mielőtt bárki azt gondolná, hogy a kuflik egy-egy szereplője még ebből az időből származik, ki kell mindenkit ábrándítsunk.
Szomorúan is lehetsz humoros
A humorról és a nyelvről Dániel elmondta, hogy nem úgy kell elképzelni a humort, hogy az csak vidám pillanatokban születhet meg, „lehet vicces dolgokat írni akkor is, ha nincs jó kedved”.
A könyvei abszurd humora, groteszk világa egyáltalán nem csak úgy jött: már gyerekkorában vonzódott a furcsa nyelvi szövegekhez, az Alice csodaországban világához például. Szerinte a nyelvi játékok felszabadító hatásúak a gyerekeknek, megmutatják nekik, hogy mennyi mindent lehet kezdeni a nyelvvel, „mint egy bűvész, aki bármit meg tud tenni”. Ebből könnyen jöhet az, hogy a gyerekek azt érzik, ez nekik is menne, ezt ők is megpróbálnák. Az író szerint inkább ilyesmit kéne tanítani, mint 19 századi szépirodalmak elemzésével foglalkozni.
Oktatás és kamu hegyek
Az oktatással kapcsolatban az egyre kétségbeesettebb Dániel úgy fogalmaz, hogy „egy ponton már meg kell hallani, hogy az embereknek rossz. Egy kritikus tömeg mondja ezt.” Szerinte az oktatás problémája mindenki problémája, elég nagy baj lesz, ha nem lesz elég képzett ember öt-tíz év múlva az országban, mert vagy nem kapta meg a kellő oktatást, vagy a szülei elvitték az országból. “Amikor gazdasági fellendülésről beszélünk, akkor elsősorban az oktatásról kell beszélni, ha a mostani általános iskolások nem kapják meg a kellő tudást, akkor nem lesznek kreatív, problémamegoldó felnőttek.”
“Azért is nagyon szomorú mindez, mert amikor gyerek voltam, a sorok között kellett olvasni, kamuhegyek alól kibányászni a lényeget. Egyre jobban kezd hasonlítani a mai világ a szüleink felnőtt életére és ez nem tölt el bizakodással. Ehhez a világhoz erős humorérzék kell, az biztos. nem könnyű lelkileg talpon maradni.”
A beszélgetésből kiderült még, hogy saját gyerekeinek is csendben kell-e lennie, amikor ő ír, hogyan szaporodnak a kuflik és neki melyik kufli a kedvence. ITT tudjátok megnézni az Apaidő podcastot.
Kapcsolódó cikkek
