Kép: Getty Images
Iskolai bántalmazás: nem a fegyelmezés oldja meg
Az iskolai közösségekben megjelenő konfliktusok természetes velejárói a gyerekek és fiatalok együttélésének, ám az elmúlt években egyre gyakrabban válnak tartóssá és súlyos formákat öntenek. A félreértések, kimondatlan feszültségek, kirekesztő helyzetek könnyen vezethetnek olyan konfliktusokhoz, amelyek már nem csupán egy-egy vita szintjén jelennek meg, hanem a közösség egészének légkörét mérgezik. Ezek a helyzetek gyakran rejtve maradnak a felnőttek előtt, miközben a diákok mindennapjait jelentősen befolyásolják.
A bullying – legyen az verbális, lelki vagy akár fizikai bántalmazás – különösen súlyos következményekkel járhat az érintettek számára. A bántalmazott diákok gyakran elszigetelődnek, biztonságérzetük megrendül, és sok esetben nincs olyan fórum vagy eszköz, ahol valóban elmondhatnák a megélésüket. Ugyanakkor a bántalmazó szerepében lévő fiatalok mögött is gyakran feldolgozatlan feszültségek és meg nem értett szükségletek húzódnak meg. Az ilyen helyzetek kezelése nem fegyelmezési kérdés, hanem olyan közösségi feladat, amely valódi párbeszédet, odafigyelést és megelőzésre épülő megoldásokat igényel.
Fotó: Richter Gedeon Nyrt. / Facebook
Hallgassuk meg egymást, ilyen egyszerű?
A Hallgass meg! projekt egy egyetemistákból, középiskolásokból, jogász-mediátorok és trénerek támogatásával álló fiatal csapat kezdeményezése, amely a Richter Anna Díj pályázatán junior kategóriában első helyen végzett. A projekt csapatvezetője Méhes Mandula, akinek személyes mediátori motivációjából nőtte ki magát az a program, amely ma már egyre több iskolai közösség figyelmét kelti fel. „Régóta érdekelt a mediátori tevékenység, ezért részt vettem egy körmediációs, resztoratív képzésben” – meséli Mandula. Így született meg az ötlet, hogy bevigyék középiskolákba ezt az egyszerű, de bizonyítottan hatékony módszert.
„A Bizalmi Kör célja a feszültségek oldása, a konfliktusok megelőzése, valamint szükség esetén azok kezelése” – meséli Mandula. A módszer lényegét tekintve nagyon egyszerű, nem kell mást tenni, mint meghallgatni egymást. Ám nem mindegy, ezt hogyan tesszük.
Lássuk, hogy néz ki mindez a gyakorlatban. A gyerekek és a pedagógus leülnek egy körben. A körben mindenki egyenlő, a kört vezető pedagógus is. A kör vezetője feltesz egy kérdést vagy felvet egy gondolatot, a válaszadást bárki elkezdheti. Ő megfogja az úgy nevezett beszélő tárgyat, mondjuk egy kavicsot. Csak az beszélhet, akinél ez a beszélő tárgy van, a többiek pedig meghallgatják. Miután az első beszélő befejezte a mondandóját, valamelyik általa választott irányba továbbadja a beszélő tárgyat, így a következő résztvevőnek van lehetősége megszólalni. De nem muszáj, lehetőség van a passzolásra is.
„A résztvevők én-közléseket alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy nem másokról beszélnek, hanem saját megéléseikről, érzéseikről” – mondja Mandula. “Ha például arról szeretne valaki beszélni, hogy tegnap egy osztálytársa megbántotta, akkor nem a másikat jellemezzük, hanem elmeséljük a helyzetet és azt, hogy megbántott félként, hogyan érezzük magunkat, miként éljük meg a bántó szavakat.” A Bizalmi Kör alapszabályai közé tartozik az is, hogy a körben elhangzott megélések nem adhatók tovább.
Mandula kiemeli, hogy a nyitás és a zárás nagyon fontos része a Bizalmi Körnek. A nyitókör célja, hogy lássuk, ki, hogyan érkezett a körbe, segíti a megérkezést és a kapcsolódást, a zárókör pedig ad egy lezárást, keretet a körnek, amikor a résztvevők érzelmileg és gondolatilag is el tudják engedni a helyzetet, valamint pozitív érzelmi állapotban engedi el a kör résztvevőit.
A Bizalmi Kör resztoratív (azaz helyreállító) technika első ránézésre egyszerűnek tűnik, valójában azonban időt, energiát és elköteleződést igényel. A projekt egyik legfontosabb célja a megelőzés: „ha az emberek rendszeresen beszélgetnek egymással, sokkal könnyebb kezelni és feloldani a konfliktusokat, mielőtt azok elmélyülnének.” Ezt a módszert alkalmazzák a waldorf intézményekben is, már óvodában is, és mivel Mandula maga is volt waldorfos diák, saját tapasztalatból is ismeri, hogy a módszer valóban működik. Hangsúlyozza azonban, hogy bárhol, bármilyen közösségben működik a Bizalmi Kör, nem kell waldorfosnak lenni hozzá, egyszerűen beépíthető a mindennapokba, például indulhat egy reggeli körrel az első óra az iskolákban. És nem is feltétlenül csak konfliktusok megbeszélésével lehet indítani egy beszélgető kört, hanem például olyan témákban is, hogy kinek, milyen volt a reggele, történt-e bármi mondjuk előző este, amit megosztana a többiekkel, mit álmodott: a lényeg a rendszeres beszélgetés, meghallgatása a többieknek, bizalomkiépítése, egymás megismerése. Mert egy ilyen légkörben a konfliktusok is kezelhetőek, megélhetőek és sokkal könnyebben megelőzhetőek is.
A csapat regionális szinten kezdeményezte, hirdette a programot, mégis egyre többen fordulnak hozzájuk. A cél az, hogy a Bizalmi Kör előnyeit és hatásait minél több intézményben megismerjék, és a resztoratív módszerek az iskolák mindennapjainak részévé váljanak, diákok és tanárok számára egyaránt.
A projekt keretében tíz intézményben, közvetve mintegy ötszáz tanulót és közel 60 pedagógust, óvodai és iskolai szociális segítőt sikerült elérni középiskolákban és felsőoktatási intézményekben. „Saját élményű tréningek formájában tanítjuk meg a módszer működtetésének gyakorlatát, valamint diákmentor-hálózat kiépítését is szeretnénk. A visszajelzések eddig kifejezetten pozitívak, a hosszú távú cél pedig a rendszeresség: hogy a Bizalmi Kör ne alkalmi megoldás, hanem a közösségek természetes működési formája legyen” – teszi hozzá Mandula.
A Hallgass meg! projekt hosszú távú eredménye lehet, hogy a gyerekek már korán elsajátíthatják az asszertív kommunikációt és az elfogadó szemléletet, megtapasztalhatják a közösséghez tartozás biztonságos légkörét, és megtanulhatják a valódi felelősségvállalás jelentőségét – nem elméletben, hanem a gyakorlatban.
A Richter Anna Díj olyan újszerű, megvalósítható ötleteket kíván támogatni, amelyek kreatív, innovatív módon járulnak hozzá az oktatás vagy egészségügy színvonalához, valamint minőségi változást hoznak a hétköznapokban.
Kapcsolódó cikkek
