Pár éve még volt választási lehetőségük azoknak az egyetemistáknak, akik az otthonuktól távol kezdték meg a tanulmányaikat. Természetesen mindig nagy stresszfaktor volt a lakhatás, illetve megélhetés kérdése, ha egy teljesen új, a szülővárosuktól messze eső településen próbáltak szerencsét, azonban jobban mérlegelhették, hogy kollégiumban vagy netalán albérletben szeretnének-e lakni. Igen ám, de lassan már azoknak is problémát jelenthet az albérleti díj kifizetése, illetve a megélhetés, akik főállású munkával rendelkeznek. Az elmúlt hónapokban mindenki érezhette, hogy nemcsak az élelmiszerárak szöktek az egekbe, hanem az ingatlanpiacon is drasztikus változás történt.
Már július elején olyan intenzív volt az albérletek iránti kereslet, mintha augusztus vége lenne, és minden jel azt mutatja, hogy a korábbi, körülbelül kéthetes csúcsidőszak helyett „hónapokon keresztül fent leszünk a plafonon” – érzékeltette a piaci helyzetet Máriás Áron Ottó, az ingatlankezeléssel foglalkozó Nyolcas.com ügyvezetője az ingatlan.com-nak adott interjúban. A szakember szerint a felvételi ponthatárok kihirdetése után a bérleti díjak várhatóan még magasabbra fognak emelkedni, és úgy véli, „idén komoly rekordok fognak megdőlni”. Hozzátette, hogy a bérlői megkeresések száma is csúcsokat döntöget, aminek köszönhetően szinte az összes ingatlant ki lehet adni, még annak ellenére is, hogy elképesztő bérleti díjakkal kell szembesülniük a bérlőknek.
Vagyis nemcsak azzal kell számolniuk a bérlőknek, hogy a korábbinál képest nehezebben találnak majd albérletet, hanem azzal is, hogy ezt jóval drágábban is tehetik majd meg.
Már vidéken is elszálltak az árak
Az ingatlan.com adatai alapján Budapesten az albérleteket 240 ezer forintos átlagáron hirdetik, amihez persze még 2-3 havi kaució is hozzáadódik. A garzonlakások esetében a 40 négyzetméternél kisebb lakások átlagára 155 ezer forint, azonban ez kerületenként is változó lehet. Az 5. kerületben például 200 ezer a garzonlakások átlagos bérleti díja, a 6., illetve 11. és 13. kerületben ez az összes 170-180 ezer forint közül mozog. Legolcsóbban pedig a 17., 20., és 21. kerületben találatunk garzonlakást, ugyanis ezekben a kerületekben az átlagár 100 ezer forint.
A szobák árai 70-80 ezer forint között mozognak. Én is találtam olyan hirdetéseket, ahol egy mindössze 15 négyzetméteres szoba került 80 ezer forintba. Adott esetben ezen az áron még az sem változtatott, hogy szobatárssal együtt hirdették meg a helyiséget.
Bár Magyarországon Budapesten a legdrágább a lakhatás, már azok sincsenek sokkal jobb helyzetben, akik vidéki egyetemvárosokban szeretnék folytatni a tanulmányaikat.
Az adatok szerint Győrben 185 ezer, Veszprémben 173 ezer, Veszprémben 170 ezer, Szeged és Pécsen pedig 135-140 ezer forintos árakkal kalkulálhatnak a bérlők.
Az árak láttán még azok is elképedhetnek, akik stabil főállással rendelkeznek, hiszen nekik is problémát jelenthet a számlák, bérleti díjak, kauciók kifizetése, és általában a létfenntartás. De mi a helyzet azokkal a kezdő egyetemistákkal, akik még csak most kerültek ki a középiskolából és kénytelenek albérlet, illetve kollégium után nézelődni?
Bekerülni egy kollégiumba nem egyszerű, főleg abban az esetben, ha a tanuló nem államilag támogatott, hanem önköltséges szakon tanul majd tovább. A jelentkezéshez szükséges kitölteniük egy szociális helyzetfelmérő lapot, ami alapján pontszámokat szerezhetnek. Ezek szociális, közösségi, illetve tanulmányi részpontokkal szerezhetők meg. A jelentkezéshez továbbá szükséges a szülők jövedelemigazolása, illetve ha több gyermek is van a családban, akkor az ő jogviszony-igazolására is. A fentiek jól mutatják, hogy a véges férőhelyek miatt sokak számára a kollégium sem lehet opció, arról nem beszélve, hogy az épületek felszereltsége, illetve állapota az egész országban változó lehet.
De hogyan oldják meg 2023-ban a felvételizők a lakhatást?
Vannak diákok, akik továbbra is meg tudják oldani az egyetemi éveik alatt a lakhatásukat, hiszen otthon maradnak, vagy adott esetben a nagyszüleikhez költöznek erre az időszakra. Első hallásra azt hihetnénk, hogy ők a szerencsésebbek közé tartoznak, hiszen nem kell bajlódniuk a bérleti díjjal, nekik azonban a tandíj miatt ugyanúgy fájhat a fejük. Azonban még ennek ellenére is sokkal nehezebb és küzdelmesebb helyzettel állnak szemben azok, akik vidékről szeretnének Budapestre költözni, vagy azok, akik valamelyik vidéki egyetemvárosban tanulnak majd.
„Én Szegedről költözöm Budapestre az egyetem miatt. Őszintén, eléggé kilátástalannak látom a helyzetet. Már a ponthatár kihirdetése előtt is elkezdtünk lakásokat és szobákat nézegetni, de az összes irreálisan drága, ami pedig jobb árban van, azonnal elviszik. Volt olyan, hogy megbeszéltünk egy időpontot a főbérlővel, aznap én lettem volna a második, aki megnézi. Már éppen úton voltam, de hívott, hogy az előttem lévő már kivette, és nem ez volt az egyetlen alkalom. Persze a bérleti díj fizetésében a szüleim is segítenek, de nekik is véges a forrásuk, főleg a tandíj mellett. Őszintén nem tudom, hogy hol, vagy kivel fogok lakni, de már annyira kétségbe vagyok esve, hogy nyilván egy kis túlzással, de hajléktalan leszek. Abban reménykedem, hogy nem kell emiatt lemondanom az egyetemről” – mesélte Lili.
A cikk folytatásában olvashatsz azokról, akik kollégiumi elhelyezésre számítanak, és olyanokról is, akik közösen próbálnak lakást bérelni vagy épp a nagyszüleikhez költöznének, hogy tanulni tudjanak. KATTINTS A TOVÁBBIAKÉRT!
Kapcsolódó cikkek
