Fotó: Fortepan / Czibolya Józsefné
A modern igényekhez igazodik a gyermeklexikon, amelyből generációk szókincse gazdagodott: a jelen és a jövő diákjainak szól a megújult Ablak–Zsiráf, a kíváncsiság képes lexikona.
2025-ben, a Móra Kiadó alapításának 75. évében minden eddiginél átfogóbban megújult az Ablak–Zsiráf gyermeklexikon. Nem csupán új, aktuális szócikkek kerültek bele, hanem rendszerezettebbé, könnyebben kereshetővé is vált a kiadvány 50. kiadása.
Az illusztrációk közé visszakerültek K. Lukáts Kató eredeti, a modern vizuális esztétikához is közel álló rajzai. Az Ablak–Zsiráf így az elkövetkező években is jól használható oktatási segédanyag vagy akár a gyerekszobák polcainak nélkülözhetetlen darabja lesz.
A ’70-es, ’80-as évek gyerekkönyv-favoritja volt
Az első, 1971-ben megjelent Ablak–Zsiráf lexikon szóanyagát Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes gyűjtötték össze. Mindketten a XX. század jelentős klinikai gyermek-szakpszichológusai voltak, akik részt vettek mese- és tankönyvek szerkesztésében is. Gyermeklélektan (1970) című kötetük máig alapmű a pedagógusképzésben.
A közel ötvenöt éves képes gyermeklexikon több mint 1200 szócikket tartalmaz, felölelve azt az ismeretanyagot, amelyet egy 6-10 éves gyermeknek érdemes tudnia ahhoz, hogy eligazodjon a környezetében.
A szerzők eredeti célja nem csupán az ismeretátadás volt, hanem a lexikonban való tájékozódás, az egymásra épülő szócikkek értelmezése által a logikai összefüggések megtanítása is. Egyszerűen mesélni szerettek volna a gyerekeknek érdekes dolgokról, úgy, hogy megértsék, és úgy, hogy ez gazdagítsa a világról való tudásukat, illetve fejlessze a gondolkodásukat.
Az elmúlt ötven évben többször is frissítették a lexikon szócikkeit (a kiadó ezt jelezte az átszínezett borítókkal), ahhoz azonban, hogy a kötet jobban illeszkedjen a mai kor elvárásaihoz – legyen szó akár iskolai, akár otthoni használatról –, átfogóbb megújításra volt szükség.
Az új Ablak–Zsiráf megőrzi hagyományos lexikon jellegét, ám néhány újdonság támogatja a diákokat, a pedagógusokat és a szülőket abban, hogy célszerűbben használhassák. Az eddigi oktató célú szerkesztési elv helyett most a tájékozódás került fókuszba, a szócikkek nyelvezete értelmezőszótár-szerű lett, illetve a rendszerezésük segíti a könnyebb kereshetőséget.
Ezt támogatják a gyűjtőszócikkek (például a hónapoknak vagy a hét napjainak a nevei eddig külön szerepeltek, most csoportosítva) vagy a tablóként elrendezett magyarázatok (például a kontinensek egy összefoglaló tablón történő megjelenítése).
A technika intenzív fejlődése miatt számos eredeti szócikkhez a mai gyerekek már nem tudnak kapcsolódni, nem ismerik azokat a tárgyakat, amelyek a szüleik, nagyszüleik idejében még mindennapos használatban voltak.
Ugyanakkor megjelentek olyan kifejezések a közbeszédben, amelyekről fontos magyarázatot adni egy ilyen átfogó lexikonban. A szerkesztési elv a szócikkek válogatásánál az volt, hogy olyan szavak szerepeljenek az Ablak–Zsiráfban, amelyek hosszabb távon támpontot adnak a világban való tájékozódásban. Így került be például a digitális, az informatika, a környezetvédelem vagy az online kifejezés.
Kapcsolódó cikkek
