Kép: Getty Images
Vannak, akik nagyobb ajándékokat lepnék meg szerettüket, például ékszerrel, értékes elektronikai eszközökkel. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) felmérése szerint sok a tévhit arról, hogy milyen szabályoknak kell megfelelni az ajándékozás során, írja a Portfolio cikke.
Sokan nem tudják, hogy mi számít nagy ajándéknak, mikor kötelező illetéket fizetni és ajándékozási szerződést készíteni, vagy mi történik akkor, ha az ajándékozó visszakéri az ajándékot.
Ez számít drága ajándéknak
A törvény megkülönbözteti a szokásos és a nem szokásos mértékű ajándékokat. Kisebb ajándékokról, például egy új ruháról vagy turmixgépről nem szokás és nem is kell szerződést írni. Egy értékesebb eszközről, mint egy autó vagy nagyobb összegű készpénzről azonban már érdemes írásos dokumentumot készíteni.
Az, hogy mi számít a szokásost meghaladó mértékű ajándéknak, a bírósági gyakorlat a 150 ezer forintot meghaladó ajándékoknál húzza meg a határt.
Ekkor kell illetéket fizetni akkor is, ha családon belül ajándékozunk
A MOKK a Portfolio-t arról tájékoztatta, hogy ajándék után alapvetően akkor kell illetéket fizetnie a megajándékozottnak (de akkor sem mindig), ha szerződés is készült, vagy – okirat hiányában is – az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Ilyenkor az ajándék értékének 18 százalékát, ingatlan esetén pedig a 9 százalékát kell kifizetni illetékként a NAV-nak.
Az fizet, aki kapja az ajándékot
Az illetéket a megajándékozottnak kell megfizetnie. Ha valaki illetékköteles ingóságot kap, akkor harminc napon belül be kell jelentenie a NAV-nál egy formanyomtatványon, de akár egyedileg készített nyilatkozattal is, és mindig csatolni kell az ajándékozási szerződést. A kormányhivatalnál kell bejelenteni egy ingatlan vagy egy gépjármű tulajdonjognak megszerzését.
A NAV a közvetlenül hozzá benyújtott vagy a kormányhivataltól megkapott ajándékozási szerződés alapján kiszámítja az ajándékozási illetéket, erről a megajándékozottnak fizetési meghagyást küld. Az illetéket a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetni.
Nem kell a megajándékozottnak illetéket fizetni, ha
- testvértől
- gyermekétől,
- unokájától,
- szülőjétől,
- nagyszülőjétől,
- a házastársától
kapott ajándékot.
Élettársak: mások a szabályok
Fontos tudni, hogy ez a kedvezmény nem vonatkozik az élettársakra, sem a nem egyenes ági rokonokra, például nagynénire vagy nagybácsira. A házastársakra egy különleges szabály vonatkozik: ugyan illetéket nem kell fizetniük, de kötelező az egymás közötti ajándékozásokról közjegyző vagy ügyvéd segítségével szerződést készíteniük, ez alól csak a szokásos mértékű ajándék lehet a kivétel, ha az átadása meg is történt.
A MOKK szakértői azt javasolják, célszerű a nagyobb értékű ajándékoknál egyenes ági rokonok között is élni az írásbeli szerződés megkötésének a lehetőségével. Így szükség esetén, például egy adóellenőrzés vagy válás során a megajándékozott bizonyítani tudja, hogy hogyan jutott hozzá az adott tárgyhoz vagy pénzhez.
Ha visszakérik az ajándékot
A szokásos mértéket meghaladó ajándékokat bizonyos esetekben vissza is lehet követelni, főszabály szerint öt éven belül. Például akkor, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozóval szemben: fizikailag bántalmazza őt vagy házastársát, megpróbálja megölni vagy súlyosan megsérti a becsületét.
Szintén vissza lehet követelni az ajándékot, ha utóbb az ajándékozó életkörülményei megváltoznak, és az a létfenntartása érdekében szükséges. Ebben az esetben viszont csak akkor, ha az ajándék még megvan, és a visszaadása nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását.
A bíróság a feleknek nemcsak a pillanatnyi életkörülményeit vizsgálja, hanem figyelembe veszi a jövőbeni lehetőségeit is. Ezért egy átmenetileg fennálló anyagi nehézség vagy egy alkalmi, hevesebb szóváltás még nem szolgálhat kellő alappal az ajándék visszakövetelésére – szögezik le a szakértők.
Kapcsolódó cikkek
