„A zero waste vagy nulla hulladék célkitűzés nem technológiai megoldás vagy szolgáltatás, inkább egy újszerű gondolkodásmód és életstílus – magyarázza Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programvezetője. „Éppen ezért nem csak a hulladékgazdálkodók feladata erről gondolkodni: a közös gondolkodásba a társadalom számos csoportját be kell, be lehet vonni. Ez egyszerre szakpolitikai cél és éghajlatbarát megoldás, amelynek középpontjában az erőforrás hatékonyság és -takarékosság áll” – magyarázza György.

Feleslegessé vált dolgaim vihetők egy mosolyért

A zero waste kezdeményezések nem csak a hulladék mennyiségének csökkentésében játszanak fontos szerepet. Arra is ösztönzik az embereket, hogy tudatosabban fogyasszanak és vásároljanak, tekintsenek komoly lehetőségként az újrahasznosításra, amivel a termékek élettartamát és használhatóságát növelik. Az már csak hab a tortán, hogy az ehhez hasonló kezdeményezések a közösségek összetartásának erősítéséhez is nagyban hozzájárulnak.

Csáki Orsolya óvodapedagógus saját településén szomszédjával közösen indított tavaly közösségi zero waste csoportot. Mára több mint háromezer tagjuk van, van olyan nap, mikor akár száz termék hirdetését is jóvá kell hagyniuk. Széles a skála: leginkább háztartási eszközök, ruhaneműk, ékszerek, kozmetikai termékek, gyermekjátékok, dekorációs termékek és sporteszközök keresnek új gazdát maguknak.

A csoport elsődleges célja, hogy a feleslegessé vált, de kidobni sajnált termékek ne a lomtalanításban vagy egy kukás zsákban végezzék, ezzel még nagyobb terhelést jelentve a környezetnek. A tagok adhatják dolgaikat ajándékba, vagy elcserélhetik egy másik termékre, aminek értéke arányban áll a tárgy értékével és állapotával. A szabály szerint a cseretermék összege azonban nem haladhatja meg a 2500 forintot. A csoport létrehozói arra is buzdítják a tagokat, hogy ha valaki számára valóban teljesen felesleges az adott tárgy, inkább adja teljesen ingyen, vagy, ahogy ők fogalmaznak, „egy mosolyért”.

Fotó: Getty

„Óvodapedagógusként szívügyem a környezetünk, a Földünk megóvása, és erre szeretnénk lelkesíteni a lakosságot is. Nagy öröm számomra, ha egy általam már nem használt termék másnak örömet okoz még, és annak is nagyon örülök, ha találok a csoportban olyan termékeket, amire épp szükségem van. Reméljük, ez a csoport segít – ha csak kis lépésekben is, de eljutni egyfajta szemléletformáláshoz” – vallja Orsi megemlítve, micsoda túltermelés működik a fogyasztói társadalmat kiszolgálva 

Ki a legnyitottabb az új szemléletre?  

A Humusz Szövetség munkatársa szerint egyre többen ébrednek rá, hogy ez a fenntartható jövő egyik záloga lehet, így érdemes minél hamarabb elkezdeni. Azonban különböző okokból ugyan, de sem a legszegényebb, sem a leggazdagabb rétegek körében nem túl hangsúlyos a szemléletváltás.

„Érdemes elismerni, hogy a leginkább rászorulók számára ez nincs, és nem is igen lehet a radaron –
esetükben előbb a társadalmi és környezeti igazságosság megvalósulására lenne szükség. Tehát azt kellene elérni például, hogy ne szoruljanak rá, hogy a hulladék otthoni elégetésével fűtsék az otthonukat – hulladék elégetése sem otthoni, sem ipari formában nem passzol a zero waste szemléletbe. Ugyanakkor sajnos a leggazdagabbak körében is kisebbségben vannak egyelőre azok, akik érdemben hajlandóak visszafogni a fogyasztásukat” – mondja György. 

Élelmiszermentés – nem csak otthon

Az Európai Unióban, ahogy nálunk is, a kereskedelmi szektorban évente több millió tonna élelmiszer válik hulladékká. A helytelen tárolás vagy a túlzott készletelés mellett az élelmiszereken feltüntetett lejárati idő túllépése is élelmiszerfelesleget eredményez, hiszen a lejárt termékeket jogszerűen már nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Ugyanakkor az uniós és hazai jogszabályi változásoknak köszönhetően ezek az élelmiszerek bizonyos körülmények között még felajánlhatók adományként.

Az élelmiszermentő szervezetek célja azonban nem csak a hulladék csökkentése. Magyarországon folyamatosan nő azok száma, akiknek a napi betevő előteremtése is gondot okoz, százezrekben mérhető azok száma, akiknek hónap végén már élelmiszerre sem marad pénze.

Élelmiszermentő Központ: ez a szervezet az élelmiszerpazarlás csökkentését tűzte ki célul, olyan élelmiszereket gyűjtenek össze, és juttatják el őket rászorulóknak, amelyek még fogyaszthatók, de már nem kerülhetnek a boltok polcaira. 

Magyar Élelmiszerbank Egyesület: számos kezdeményezésben lehet részt venni: szerveznek gasztronómiai, karácsonyi vagy futóversennyel egybekötött adománygyűjtést, de izgalmas feladatokkal fűszerezett kincskereső játékot is, ami a csapattagokat arra ösztökéli, hogy közösen gondolkodjanak, miközben „észrevétlenül” magukba szívják a háztartási élelmiszerpazarlás csökkentéséhez kapcsolódó hasznos tudnivalókat. Az egyesület cégek, vállalkozások számára is nyújt ún. örökbefogadási lehetőséget, mellyel egy-egy kiválasztott térség rászorulóit segíthetik.

Közösségi hűtőszekrények: egyes közösségek létrehoztak ún. közösségi hűtőszekrényeket, melyekben az emberek leadhatják a feleslegessé vált élelmiszereiket, hogy mások számára ingyen elérhetővé váljanak az ott található termékek.

Zero waste mozgalmak a világban

A zero waste (vagyis nulla hulladék) mozgalom világszerte egyre népszerűbbé válik, számos helyen találhatunk megvalósuló példát rá.

• San Francisco, USA: San Francisco városa az egyik úttörője a hulladékcsökkentésnek. 2009-ben meghirdették a „Zero Waste by 2020” kezdeményezést, amely célul tűzte ki a város hulladékának 100%-os újrahasznosítását vagy komposztálását. Bár a célkitűzést nem sikerült teljes mértékben teljesíteni, a város még mindig az egyik legelkötelezettebb a hulladékcsökkentés terén az Egyesült Államokban.
• Japán: Japánban a zero waste koncepció hagyományos és modern megközelítések kombinációjával valósul meg. Például Kamikatsu-ban a város hulladékát körülbelül 80 különböző kategóriába osztják, hogy minél magasabb legyen az újrahasznosítás aránya.
• Ljubljana, Szlovénia: Ljubljana fővárosa ambiciózus célkitűzéseket fogalmazott meg a hulladékcsökkentés terén. 2014-ben Ljubljana lett az első európai főváros, amely aktívan a zero waste felé mozdult el. A városnak sikerült megsokszoroznia a szerves hulladék szelektív gyűjtését, és 95%-kal csökkentették az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiségét, miközben a hulladékgazdálkodási költségek a legalacsonyabbak között maradtak Európában.
• Új-Zéland: Új-Zéland egyes városaiban, például Wellington-ban és Auckland-ben számos zero waste kezdeményezés látott napvilágot. Ezek közé tartozik például a zéró hulladékú boltok megnyitása, a komposztálás ösztönzése és a lakosság oktatása a hulladékcsökkentés fontosságáról.

Mi az a zero hulladékú bolt?

A zéró hulladékú bolt olyan üzlet, amelyben a termékeket úgy árusítják, hogy minimalizálják vagy teljesen kizárják az egyszer használatos csomagolóanyagokat. A boltokban általában lehetőség van arra, hogy a vásárlók saját tárolóikban, üveg- vagy textilzacskókban vigyék magukkal a termékeket, vagy a boltban újrahasznosítható, csomagolásmentes formában vásároljanak.

A zéró hulladékú boltok kínálatában általában megtalálhatók a higiéniai és tisztítószerek, élelmiszerek, pékáruk, fűszerek, száraz élelmiszerek, valamint gyógynövények és élelmiszerek, amelyeket lehetőség szerint helyi forrásból vagy fenntartható módon termelnek. A cél az, hogy minimalizálják a csomagolásra fordított erőforrásokat és a hulladék mennyiségét, valamint hogy ösztönözzék a tudatosabb és fenntarthatóbb vásárlási szokásokat. 

Az emberek egyre szívesebben cserélnek – de miért?

Nagy előnye a cserének, hogy nemcsak egy felesleges terméktől szabadulunk meg, de meg is szerzünk egy másikat. De a gyakorlatias szempontokon túl mi állhat az elköteleződésünk hátterében?

Veszteségkerülés: hajlamosak vagyunk kerülni a veszteséget, még ha az csak látszólagos is. Inkább választunk egy olyan lehetőséget, amelyben úgy érezzük, nyerhetünk valamit, még ha a valóságban ugyanannyi értéket el is veszítünk. A cserével úgy érezhetjük, nem veszítettünk semmit, sőt, megszerezhettünk egy másik, értékes terméket is. 

Értékérzékelés: gyakran nem csak a pénzügyi értéket nézzük, hanem egyéb értékeket is, például az átváltás vagy a hasznosság értékét.

Környezeti és közösségi hatások: a cseréket nemcsak az anyagi szempontok, hanem az emberek közötti kapcsolatok és a közösség ereje is mozgatja. Ha egy cserével valaki másnak segíthetünk vagy előnyöket szerezhetünk közösségünk számára, az szintén motiváló lehet a cserére.

Az “Ikea hatás”

Érdekes pszichológiai jelenséget nevezünk „IKEA hatásnak”, melynek lényege, hogy az emberek hajlamosak túlértékelni azokat a termékeket vagy projekteket, amelyeket saját kezükkel hoznak létre. A jelenség természetesen a svéd IKEA bútorboltláncról kapta a nevét, amely a dobozokban szállított, összeszerelést igénylő bútorairól ismert.

Amikor időt és energiát fektetünk egy termék összeszerelésébe vagy egy projekten való munkába, hajlamosak vagyunk megnövelni az értéket, amelyet a termék vagy projekt számunkra képvisel. Ezek a saját kezünk által létrehozott tárgyak vagy projektek egyediséget is képviselnek a számunkra. Így fogyasztóként tudat alatt is befolyással lehetünk a piacra: az elkészült produktumot sokkal inkább a magunkénak érezzük, ismerjük és ragaszkodunk hozzá, nehezebben adunk túl rajta, emellett pedig mielőtt valamit újonnan vásárolnánk meg, előtte jobban végiggondoljuk, nem tudjuk-e máshonnan beszerezni azt.  

Nem nehéz belekezdeni

Aki nyitott a zero waste életmódra, ami hozzájárul a termékek élettartamának kitolódásához, az új termékek iránti igény csökkenéséhez, ezáltal pedig az erőforrás-felhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséhez, az bátran belekezdhet a Humusz Szövetségkukadiétájába, a nulla hulladék felé vezető út megtételébe a hulladékcsökkentés 10+1 lépését követve:

Kapcsolódó cikkek

Család 5 szuper TikTok-trükk, hogy ne kelljen ételt kidobnod

Család Káosz a palackvisszaváltásnál: újabb változás várható

Család Júliustól ilyen kupakok kerülnek itthon a műanyag palackokra

Család Új ruhatár fillérekből – így szervezz ruhacsere-partit

Család Kevesebb gyereket vállalnának az európia fiatalok, hogy megmentsék a bolygót

Család Januártól indul a kötelező visszaváltási rendszer – ezeket a csomagolásokat érinti